Eger - hetilap, 1876
1876-06-01 / 22. szám
XV. év-folyam. 22. szám. 1876. juntas 1-én. Előfizetési dij : Egész évre . Félévre . . Negyed évre . Egy hónapra Egyes szám 5 ft — kr. 2 ft 50 kr. 1 ft SO kr. — 45 kr.- 12 kr. EGER. Hirdetésekért: minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadő-hiratal : a lycenmi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr A bankkérdés. A független magyar nemzeti bank kérdése ez idő szerint egyike a legfontosabbaknak, mely, mig évek óta közohajtása minden, hazája jólétét, boldogulását, anyagi felvirágzását óhajtó magyar embernek: mai napság, a bécsi alkudozások sanyarú eredménye után, kiváló tárgyát képezi úgy a nyilvános értekezletek, párt- és nép- gj ülések, valamint a magán társas élet politikai discussioinak. Mig a szabadelvű magyar kormány, melytől az ország, életérdekeink megóvása, erélyes megvédése, s állami jogaink kivívása körül oly sokat várt, a hosszas bécsi alkudozások folyamán a független magyar nemzeti bank felállításának eszméjéről egy időre lemondott : addig az országban erős agitatiók folynak, hogy hazánk országos képviselői, a bécsi kiegyezés elvetésével, az önálló magyar vámterület s független magyar nemzeti bank mellett harcoljanak. Ily viszonyok s körülmények közt, úgy az önállóvámterület, miDt a független bank kérdése rendkívüli fontossággal bir ; s mint ilyen, kell, hogy minden oldalú, alapos tanulmányozás tárgyát képezze. Azt hiszszük tehát, miszerint nem teszünk fölösleges dolgot, midőn hazánk egyik elismert, kiváló képzettségű, s gazdag tudomány u pénzügyi kapacitásának, WeniDger Vincének, a bankügyre vonatkozólag közelebbről a N. Hírlapban, pár cikkben közzétett nyilatkozatát ez utt&l közöljük. A nyilatkozat tartalma lényegében a következő : Az minden kétséget kizár, bogy ha a jelenlegi viszonyok között a monarchia két részében külön-külön jegybank álliüatik, legyen az legjobban is fundálva és részére a legjobb kezelés is biztosítva, többféle pénzértéket teremtünk, a mely a legzavartabb pénzrendszernek lesz okozója. — Egy ily megoldás esetében három különböző értékű papir pénzjegynek örvendhetnénk. Volna ugyanis a közős jótállás alá helyezett állampapirpénz, azután az osztrák banknak jegye és végre a mrgyar banknak jegye. Ezen bárom pénznem, tekintve annak különböző alapját, különböző értékkel bírna. Első helyen állana az állampapirpénz, mely törvényes fizetési eszköz a monarchia mindkét államában, és mint ilyen önmagából folyólag nagyob bfizetési képességgel, tehát nagyobb értékkel bir, mint azon csereeszköz, a mely a monarchia csak egyik részében birja a kényszerfolyamot. A két állam által létesített külön bankjegy jegyei között mindenesetre az osztrák bank jegyei fölénynyel fognak birni a magyar jegybank jegyei fölött, mert az osztrák nemzeti bank, egy consolidait és Európában régen ismert és accreditált intézet, és mert jegyeinek értéke még összefüggésbe fog hozatni Ausztria állami hitelével, mely, bármi keserű is legyen annak bevallása (a két állam kötelezvényei árfolyamainak egybebasonlitásából kitűnik) habár szintén nem fényes, de mégis kedvezőbb a miénknél. Szemközt ezen ténynyel el kell ismernünk, hogy egy oly pénzrendszerben, mely papirértéken alapul és háromféle papirpénzér- téket létesít a monarchiában, Magyarország bankjegyei mindjárt hezdetben a legkedvezőtlenebb értékviszonyt mutatandják. Néhány vonással jellemzeni fogom a következményeket. Magyarországon két pénzjegy volna forgalomban, t. i. az állampapirpénz és a magyar bankjegy.— Kiindulok azon legkedvezőbb feltevésből, hogy a magyar jegybank alapításakor kimondatván a bankjegy kényszerfolyama, az állampapirpénz és bankjegy között érték-különbség nem léteznék. — Ezen értékegyenlöség azonban nem soká volna fentartható, mert az ország pénzügyi viszonyaiból folyólag, érték tekintetében, mindinkább előnybe jutna az állampapirpénz. Ugyan is ezen kérdés tanulmányozásánál nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy Magyarország a külföldnek évenkint tetemes összegeket fizet. Csakis az állampénztár részéről teljesit endő tetemes fizetéseket bizonyos kiadási rovatokban sorolom fel. Fizetünk ki ausztriá- ba harminc millió forintot államadóssági járulék gyanánt, — 32 millió forintnyi quota egy része kimegyen, — aranyban fizetjük a kamatokat, a törlesztést a vasúti kölcsön, 30 és 54 milliós kölcsönök után, aranykamatokat a 150 millió forint kincstári utalványok után — részben aranyban, részben ezüstben a vasúti subventiókat mintegy 16 millió forintban. Mindezen fizetések teljesitendök volnának állampapirpénzben ; mert vagy ily pénzben fizettetnek, vagy pedig ily pénzen lesz vásárolandó a kiküldendö arany és ezüst, mely jelenben és még soká csakis a bécsi pénzpiacon beszerezhető, a hol nem lehetend magyar bankjegyben, hanem csak állámpapirpénzben vagy osztrák bankjegyben a vásárlásokat teljesíteni. Ezen körülménynél fogva a magyar állampénztár maga kényszerülve lesz különbséget tenni a két papírpénz között és visszatartandja a külföldre teljesítendő fizetések miatt az állampapirpénzt és belföldön bankjegyekben teljesitendi fizetéseit. Ez által a forgalmi trekböl kivonulni fog a nagyobb fizetési képességgel biró állampapirpénz, keresett áruvá válik és agiót nyer szemközt a magyar bankjegygyei, ha ez legjobban is volna fundálva. — Ezen állapot azonban még visszahatni is fog az ország hitelrendszerére, a mit szintén röviden jelezni lehet. — Ugyanis a magyar jegybank alapításakor, az ország jogos kivánalmához képest, a vidéken kellő számban fiókintézetek fognának nyittatni és kezdetleg mindenesetre nagyobb lesz az állampapirpénz és magyar bankjegy egyesitett forgalma a jelenlegi pénzforgalomnál. Mindaddig, mig az államjegy nem vonatik ki, az uj egyesitett nagyobb forgalom elevenitöleg fog a kereskedésre, iparra és vállalkozásra hatni és ezek a forgalmi eszközök ezen meny- nyisége szerint berendeztetni. — A mint pedig az előbb említett körülménynél fogva az állampapirpénz agiót kap és áruvá válik, a „legal tender“ összege kevesbedik, pénzhiány áll be, a melyen segíteni csak egy módunk volna, a bankjegy-kibocsátást emelni. Egy ily állapotnak visszahatását a magyar bankjegy fedezeti elveire és módozataira nem szükség kifejteni. — Mindezek megingatása pedig csak nem hathat kedvezően az állambitelre, az államháztartásra, sőt még inkább nehezitené az elérendő valutabelyreállitást Államháztartásunkban a beszerzendő külföldi értékek drágulása által bizonyos kiadási rovatok folytonosan növekednének, a csereeszköz értéktelenitése által pedig az állam mitsem nyerne, sőt inkább újabb terheket kellene róvnia a lakosokra. Kiadásaink között elöforduland aranyérték, ezüstérték, állampapirpénzérték, bankjegyérték. Vájjon egy ily gazdálkodás mellett lehetne e még rendszerről a pénzforgalomban szólani ? Valóban példa nélkül állanánk Európában. Es képzelhetö-e, hogy egy állam, mely ily állapotokat tudva alkotott, hitelnek örvendjen ? A pénzérték beszámithatlan ingadozása miatt papírpénzre szóló állami és közértékek a birtokosok részéről a pénzpiacra dobatnának. Kereskedelmünk a külfölddel és Ausztriával szemközt ezen változó pénzértékkel idegen pénzértékekben való kötésre utaltatnék és pénzérték tekintetében Ausztria is külfölddé változnék, mi által a már most sinylett kedvezőtlen állapot még fokoztatnék.
