Eger - hetilap, 1876
1876-05-18 / 20. szám
156 Áz Eszterhàzy-tér szabályozásának kérdéséhez. E lapok múlt számának hir-rovatában egy egészséges, jóravaló eszme, mint örvendetes hir hozatott a közönség tudomására, mely mint a megbízható hir állítja, városunk egy tevékeny, és sok eszközzel rendelkezhető polgára által szándékoltatik foganatba vétetni. Ezen örvendetes hir, egészséges eszme az Eszterházy-tér szabályozása és belső 8étáuynyá alakítása lenne, s ennek megvalósulását méltán örvendetes hírnek jellemezhette a birek rovata. Nem mondjuk égető szükségnek a tér átalakítását, nem jellemezzük azt halaszthatatlan teendőnek ; de ágy véljük, nem mondunk nagyot, midőn kijelentjük, hogy ezen térnek sétánynyá alakítása mind egészségi, mind szépészeti, mind pedig társadalmi szempontból egyike igen kívánatos teendőinknek. Már maga azon körülmény, hogy a város központját s úgyszólva fénypontját foglalja el ezen tér, s egyrészről a székes egyház, másrészről a Lyceum előtt terjed el, eltekintve minden mástól, már culturalis szempontból is követelhető e terv fölkarolása, és ápolása, — s követelhető ennek keresztülvitele. Mik azon nehézségek, melyek ezen tér rendezését gátolnák, első tekintetre, dacára annak, hogy ezen eszme kivitele felett sokat gondolkodtunk, fel nem tűnnek. A közlekedési akadály talán nem lenne általa gátolva, mert közvetlen a Lyceum mellett kihagyatnék egy széles közlekedési út, legfölebb a rendetlen közlekedés szabályoztatnék általa. A vallási körmenetek, és búcsúk? Erre nézve az egyházi hatóság okvetlen megtenné „veto“ szavát, ha akadályul léteznék, de több igen tiszteletre méltó egyházi fő úr ezt nem tartja akadálynak. így hát nézetünk szerint semmi oly számba vehető akadály fen nem forog ezen tér szabályozására, s most csak is annak kiviteli módozatáról kell gondolkodnunk Természetes, hogy első sorban egy alag-csatoraa lenne ásandó, mely a tért keresztül metszve, egyesülne a Lyceum alatti föctator- nával, melybe bele lehetne vezetni azon rohanó zuhatagot is, mely a vásártérről esős időkben aláhömpölyög, mely zahatag segélyével ki lenne mosva évenkint igen sokszor azoD sár-csatorna is, mely Egerben némileg szabályosan építve van, s egy nagy halon ronda- ságot rejteget magában. A csatorna elkészülte után a tér lejtmérése kerülne elő, mely nélkül sétány építése, és tér rendezése nem képzelhető. Végre pedig ezek elkészültével az utak, s ezek körüli fásitás lenne az, melynek keresztülvitele befejezné a müvet. Véleményünk szerint a tér körtil-korlátozása nem szükséges, és nem is célszerű, — a korlát helyett csak is félölnyi távolságra eső beásott erős oszlopok által lenne a kocsi-közlekedés úgy meggátolva, hogy azért a gyalog járók a kocsi-utra ne épen kénysze- rittes8enek. A fanemek kiválasztása azonban felette fontos, mert a térnek egyfajú fákkal lombos sétánynyá emelése nem egyévi munka gyümölcse, miért is nézetünk szerint ernyő-akác, platán, vadgeszteuye és hárssal lenne vegyesen és oly sűrűn kiültetendő, hogy évenkint a gyorsabban növekedő és rövidebb életű fák idővel helyet engednének a lasabban növekedő de értékesebb, lombosabb és hosszabb életű fáknak ; s ezen módszer mellett két év alatt igen csinos árnyas sétányunk lenne, mely kedves találkozási helyül szolgálhatna a társadalom miveit köreinek s fűszeres levegővé varázsolhatná át a belváros azon terét és közeli utcáit, melyek most az összehordott téglapor uralma alatt kénytelenek zárt ablakok mellett szomor- kodni. Heti szemle. Király ő felsége ma nyitja meg Budapesten a delegátiókat. A bécsi ministerek közöl b. Lasser, Pretis és Chlumetzky fognak Budapestre jönni, a két utóbbi különösen azért, hogy a kiegyezés további módozatai fölött értekezzenek a magyar kormánynyal. A megválasztott magyar delegátusok elhatározták oda törekedni, hogy a hadügyi költségvetésben tetemes alászállitás eszközöltessék, s kényszeríteni szándékoznak a közös hadügyministeriumot, hogy a jövő évre a katonai létszámot leszállítsa, s a szolgálati idő megröviditését javasolja. A szabadelvű párt képviselői, a párt helyiségében, f. hó 8 és 9. napjai a fölött vitatkoztak : tudomásul vegyék-e a kormányeluök- nek a képviselöházban, Simonyi interpellátiójára a bécsi egyezmények tárgyában közelebbről adandó válaszát, vagy ne, miután Tisza K. kijelentette, hogy a tudomásul vételt egyértelműnek veendi az egyezmény elfogadásával, s ettől teszi függővé a jelen kormány fönállását. Két napi hosszas tanácskozás után szavazásra került a sor, melynek eredménye az lön, hogy a tudomásul vétel mellett 181, ellene pedig 69 szabadelvű párti képviselő szavazott. Ez utóbbiak közt volt Csernátoni, Tisza K. eddigi fősatellese is, kinek azon kijelentése, hogy a szabadelvű pártból kilép, általános feltűnést okozott. A szabadelvű pártkörből eddig kilépett képviselők száma 92. A szélső baloldali képviselők, — mint a lapok Írják — erős agitátiora készülnek a bécsi kiegyezés ellen. Simonyi Ernő az Alföld több városába, Madarász József pedig a Dunántúlra készülnek, hogy ott népgyüléseket rendezzenek, s ezekben bizalmatlansági szavazatokat gyűjtsenek azon képviselők ellen, ki ; a kiegyezést elfogadni hajlandók. Tisza ministerelnök a bécsi egyezmény tárgyában hozzá Intézett interpellátiókra a f. hó 11-iki országos ülésben válaszolt. A válasz egyszerűn előadja az egyezmény általános p antjait, melyeket olvasóinkkal a múlt számban ismertettünk. A ház a választ jtudomá- snl vette. Berlinben a porosz, osztrák-magyar és orosz külügyministerek közt folyt és f. hó 14-én bevégzett értekezletein, hir szerint a következő megállapodások jöttek létre. A porta és a fölkelök közt két havi fegyverszünet eszközöltetik ; alkudozások indíttatnak a kibővített Andrássy-féleprogramm alapján a béke helyreállítására ; a reformok keresztülvitelére s biztosítására egy vegyes európai török bizottság szerveztetik ; Oroszország ez egyezményhez határozottan hozzájárul; az Archipelagusba német, osztrák-magyar és orosz hajóraj küldetik. Hire jár, hogy az orosz cár, ki jelenleg az ernsi fürdőkben időz, haza utazása alkalmával, vagy Csehországban, vagy Galíciában találkozni fog királyunk ö felségével. A francia belügyminister, Richard, szívbajban hirtelen meghalt. 30 év óta ö az 5-ik minister, ki e betegség áldozata lön. Mondják, hogy halálának közvetlen oka Mac Mahon azoa tette volt, hogy előterjesztéseit az alpréfetek kinevezése tárgyában nem fogadta el. Az elhunyt neje a vigasztalásra siető Mac Mahonnét nem fogadta el. Az elhunyt minister vagyontalan családja részére a parliament nyugdijat fog megszavazni. Konstantinápolyban nagy a rémület. A fanatikus mohamedánok a szultán és kormány megbuktatására, s a keresztények legyil- kolására fegyverkeznek. Az utazók tömegesen hagyják el a várost, s az ott lakók családjaikat biztos helyekre szállítják. A diplomaták állandón üléseznek a fenyegető vész elhárítására. A Bukarestben székelő bolgár forradalmi komité egy tagja közelebb a ruszcsuki basának azon titkos jelentést tette, hogy egy bizonyos napon a határ egy megjelölt pontján fegyvereket fognak Oláhországból a bolgár felkelők számára átcsempészni. A törökök tehát minden figyelmöket e pontra irányozták, és sükeriilt is néhány fegyvert elkobozniok. E közben azonban a Duna egy távolabbi pontján szép csöndesen mintegy 10,000 darab fegyvert csempésztek be Bulgáriába. A bolgár felkelés egyre terjed. A l izadók a török falvakat gyújtogatják. Salonichiban eddig mintegy 216 embert fogtak el, kik a consulok meggyilkolásában bünrészességgol vádoltatnak. Büntetésük gyors és szigorú leend. Hirfüzér. * (Tóth Miklós) eperjesi gör. kath. püspök-ő mlga tegnap érsekünk ö exja vendége volt. * (Az egri műkedvelők), a hevesmegyei árvízkárosultak javára múlt kedden, f. hó 17-én tartották második szini előadásukat. Sajnálattal kell fölemlitenünk, — s ezért, közbevetőleg mondva, ki is kaptuk a szerkesztőtől leckénket — hogy az első előadáson, közbe jött körülmények miatt, nem lehettünk jelen. De ha az első előadás is, — mint okunk van hinni — oly kitünöleg sükerült volt, mint a második, akkor az I. előadás szereplőit is csak a legméltánylóbb elismerés illeti. A II. előadás ugyanis olyan volt, minőt műkedvelőktől még ritkán láttunk, s mely még a legkövetelőbb kritikai igényeket is teljesen kielégíthette. Az előrebocsátott „Ádám és Évaw kedélyes vígjátékban Kliegl Pannika urhölgy Éva naiv szerepét ritka kedvesség- s melegséggel, Pubi Gyula, Ádám szerepét ügyesség- s elevenséggel, mig Klein a kinyó dadogó szerepét valódi tanulmánynyal adta. A második darabban („Gringoire") Brezovay Klári urhölgy, átható érzelemteljes játékával valóban elragadta a közönsé-
