Eger - hetilap, 1876
1876-04-13 / 15. szám
TîV. év-folyam. 15. szám. 1876. április 13 ào. Előfizetési dij : Egész évre Félévre Negyed évre . -Egy hónapra Egyes szóm 5 l't -- kr. 2 ft 50 kr. 1 ft 30 kr.- 45 kr.- 12 kr. EGER. Hirdetésekért: minden 3 hasábzott petit sorhely után 8, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttórben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. fiiadé-biratal : a Ijceunii nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése {Alapítványi nj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr Pénzügyi állapotunk és calamitásai. Pénzügyi állapotaink tekintetéből az a legtöbb s iegsarkaltosb nemzeti nyavalya: hogy a magyar ember nem szeret dolgozni; a magyar ember egész napon át csak pipázgatva, szivarozva, hatalmaskodó hivatalnok, nagylelküsködö törvényhozó, bőkezű gavallér és élvező ur szeretne lenni, a nélkül, hogy komolyan hozzá látna bármely téren a dolgozáshoz; és emberül megfogná a munka végét. Kitartó, komoly munkásság és jól számitó serény dolgozás nélkül lehetetlenség önállóvá, függetlenné és vagyonossá leDni; mi pedig ezek nélkül szeretnénk önálló magyar ipart, virágzó üzletet és hatalmas pénzállapotot teremteni s fentartani. Az egész törvényhozás és kormányzás személyzete mind-mind jogtudós s olyan hivatalnok, a kik, ha valamiféle hivatal nyakukba nem akasztatnék, — egyátalában meg nem tudnának élni, s nem tudnának hová lenni; ilyen emberek közvetítése által aztán független kereskedést s önálló pénzügyet előállítani akarni, valósággal együgyüség, — sysiphusi munka, és a danaidák Lordó-töltögetésé- vel ugyanazonos. Azon, a gyakorlati munkálkodásra való egyéni képtelenségnek és nagyúri flegmatikus hanyagságnak igen természetesen az az eredménye : hogy a magyar üzleti élet- és pénzügyi állapot azon idegen emberek s társulatok hatalmának van alávetve s rendeltetve, akik azon közgazdászai teendőket s ügykezeléseket a magyarok helyett elvégzik, és azokat szorgalmas munkával s óvatos előrelátással, sőt eszélyes féltékenységgel kezelik. Ez okon, minthogy a világon semmiben sincs ugrás, az a legelső feladat: miszerint ismerkedjünk meg mindenekelőtt és legyünk tisztában önmagunkkal és pénzügyi állapotaink nyavalyáival; és ezeken igyekezzünk okosan, kitartó munkássággal s előrelátással segiteni. Pénzügyi nyavalyáink : 1- 8Öje : hogy nem szeretünk komolyan dolgozni, sa magunk anyagi függetlenségén célszerűen munkálkodni; 2- dika : nem tudunk a vagyonnal és pénzzel bánni; 3- dika: hogy azon okon rendesen többet költünk, nagyobb költséggel élünk, mint a mennyi tölünk kitelik és a mennyi okosan számítván, lehetséges volna ; 4- dik az, hogy rendesen magunkon kivül keressük a bajok és fogyatkozások okait, s igy aztán nem áll módunkban azokon sikeresen és alaposan segíthetni. Például az osztrák nemzeti bank önkénykedése ellen zúgolódunk a nélkül, hogy egy vagy más utón azon bank működésére közvetlen hatályos befolyást igyekeztünk volna szerezni s magunknak biztosítani ; pedig az lett volna a legéletrevalóbb fogás, hogy ha néhány szóvivő magyar ember már évek előtt befolyásos részvényes tagjává lett volna az osztrák nemzeti banknak, mert eként a legkönnyebben olyan ösvényre terelhették volna azon bank mü ködéseit, a melyen az jótékonyhatásu lehetett volna hazánk üzleti viszonyaira nézve. Azon vádra, miszerint mi annyi tekintetben a többi civilizált Európától elmaradtunk : feleletül leggyakrabban azt halljuk, hogy mi húsz éven át elnyomatva s erőszakoltan, visszatartóztatva voltunk. Ez kétségtelenül való; azonban ez nem szolgál többé továbbra mentő körülmény gyanánt, ba nem törekszünk az elmulasztottat helyrepótolni, hanem beérjük azzal, bogy tétlenül elnyomatásunkra hivatkozunk. Az elmulasztott nem pótolhatlan és a jövőben gyakorlati és észszerű nevelés által még kitűnő eredmények is érhetők el. Legyünk őszinték : a magyar osztja az összes keletiek azon tu datât, hogy magát mindenre képesnek tartja, mindenben tapasztalatilag cselekszik, a nélkül, bogy előbb a szükséges előtanulmányokat. elvégezte volna. Európa egyik országában sem találhatni az összes szakmákban annyi naturalistát, mint épen Magyarországon. Igaz ugyan, hogy a veleszületett ész és elmeél sokat pótol; s távolról sem vagyunk hajlandók rendszer és routinehajbászatot ajánlani; de mindenki meg fog velünk egyezni abban, miszerint mi szerencsés természeti hajlamainkat s tehetségeinket elméletileg is tartozunk ápolni s kiművelni. Egy másik bajos körülmény műveltségűnk egy oldalusága. A tanulmányok legnagyobb részt még jog s államtudomány körében történnek ; Micsak ügyvéd és legfeljebb orvosokat tudunk nevelni, az ipar és kereskedelmi ügyet pedig lenézzük, ezt nem is tartjuk hozzánk tartozónak; inneD van, hogy Magyarországnak több ügyvéde van, mint Észak-Amerika egyesült államainak együttvéve, kik tudvalevőleg e tekintetben már dúsan ellátvák. De más tudományágak elhanyagolva állanak. E körülmény még parlamenti tárgyalásainkban is szembetünöieg felötlik. Mihelyt nem államjogi és törvénytudományi ügyek kerülnek tárgyalásra, vége szakadt a bölcsességnek és közel 400 követ közöl alig 20 képes az ügyhöz szakismerettel hozzá szólani. Azért a vasúti kérdéseket csak enclique végzik el, a legfontosabb ipari ügyeket pedig úgyszólván csak amúgy hebehurgyába morzsolják le. Ama félszeg nevelés kártékonysága másoldalt még inkább érezhető. Ha vasutakat akarunk építeni, úgy angolokat, svájciakat, belgákat kell gyárainkba binunk , a malmokat külföldiek igazgatják ; ha valamely vasútvonalat akarunk nyitni, német forgalmi igazgatót, cseh állomás-főnököt, hívunk meg, s igy tovább. A honfiak az alárendelt hivatali állomásokat nyerik, Mindezen körülményen e pillanatban ugyan segítve nincsen, ha bár egyes törekvéseket eltagadni nem lehet, de jövőben nem maradhat ez igy. Előbb az ó-hunn büszkeséget levetni, és megismerni kell tanulnunk, miszerint a kereskedői és ipari életpálya ép oly tisztességes, mint bármelyik más, fiainkat akár kereskedelmi, akár technikai és ipar-szakmák iránt áruljanak el hajlamot, s tehetséget, a szerint kell őket kiképeztetnünk, s e célra az illető szaktanodák, főleg pedig jó nemzetgazdászati polgári, reál- és kereskedelmi tanodák alapítását kell sürgetnünk. Hisz igy a financiális sikerről biztosak lehetünk ! Néhány példa a dolgot kellő világosságba helyezendi : Egy pálya végzett jogász sok évi tanulmány után valamely üggvédi irodában mint. fogalmazó körülbelül 600 frt fizetést kap, és a pálya tulnépessége folytán nincsen kilátása, hogy önállóságra vergődhetnék. Mint kúria-, megye- vagy ministeri hivatalnok lassú előléptetésseli reroénynyel kezdetben 300, 400, 500 frt. évdijt nyer, mi a sok évi fáradságos tanulmány utáu nem a legíényesebb jutalmazás. Mig ellenben egy bank-, takarékpénztári vagy gözmalmi könyvvivő legalább 1000 egész 1200 frtot, gözmaltni intéző 2000 egész 3000; — bank- és hitelintézeti hivatalnok alsóbb fokon 800—2000 ; épitéstvezetö mérnök I6u0—18 0 frtot mellékjáradékokkal kap. E fölsorolt példák már eléggé bizonyítják azon előnyöket, melyekkel az általunk ajánlott tanulmány-irány kecsegtet, eltekintve attól, hogy tulajdonképen kötelességünk nem a külföldieknek, hanem önmagunknak juttatni a jobb jövedelmet. Az említettek csupán a hivatalnoki s kereskedelmi körböl vett példák valá- nak. Még sokkal előnyösebben alakul a viszony azoknál, akik üzleti, technikai és kézmtízeti ismereteket önálló életpályán értékesitnek. Az idegenek lehető rövid idő alatt igyekeznek vagyont szerezni, hogy szerzeményükkel hónukba visszatérjenek ; a benszülötteknél
