Eger - hetilap, 1876

1876-03-30 / 13. szám

XV. év-folyam.

13. szám.

1876. március 30 án.

Előfizetési dij :

Egész évre . . 5 ft — kr.

Félévre . . 2 ft 50 kr.

Negyed évre , . I ft 30 kr.

Egy hónapra . — 45 kr. Egyes szám — 12 kr.

Hirdetésekértminden 3 hasábzott petit sorhely ntán 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstí.l 30, nyilttérben egy petit sorhelyért lő kr fizettetik.

Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön.

Kiadó-hivatal : a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr

Előfizetési fölhívás.

A jelen évnegyed végéhez közeledvén, tisztelettel kérjük lapunk t. olvasóit előfizetéseik idejekorán való megújítására, nehogy a lap elküldésében hátramaradás történjék.

Előfizetési föltételek :

Egész évre . Félévre Évnegyedre . Egy hóra Az előfizetési pénzek

5 frt. — kr. 2 frt. 50 „

1 » 30 „ - 45 „

— legalkalmasabban posta-utalvány utján — kiadó hivatalunkba küldendők.

Az „Eger“ kiadó-hivatala (érs. lyc.- nyomda.)

Nyilatkozat.

Heves- Szolnok- és Jászkun megyék kikerekitése ügyében beiügyminister ur ő nagyméltósága f. évi martius 18-án d. u. 5 órára, a Heves-Szolnok- Pestmegye és Jászkun kerületek képviselőit értekezletre, illetőleg véleményeik meghallására hiván össze : nem lehettem szerencsés azon jelen lehetni. A meghívó névjegyzék még március 17-éD adatván állal Kovách László háznagy urnák, ő csak

18-án reggel a képviselöház ülésén köröztette azt, én pedig mit sem tudva az értekezlet idejéről, az nap reggel fél nyolc órakor a miskolci vonaton Egerbe utaztam, az ügyvéd-kamarai közgyűlést marc. 19-én mint annak elnöke megtartandó, előző napon pedig, vagy is 18-án, mint Fiilöp József és Mossóczy urakkal megállapodtunk, még némely elintézendök elintézése végeit választmányi ülést tartottunk, mely eleve ki is kirdettetett d. u. 4 órára.

A tudomásomra nem jutott meghívás tehát oka a pesti érte- kezletrőli elmaradásomnak, mely meghívás hogy nem correct ment véghez, az is mutatja, hogy bár Király Alajos képviselő társam még

17-én haza utazott, egy távirat folytán, — ő sem tudván mit sem az értekezletről, még is a meghívóban neve után volt jegyezve a lát- t a m szó, mire máig sincs felvilágosítás adva.

Sajnálom, hogy az értekezleten jelen nem lehettem, mert habár más irányban az akkor sem vezettetett volna, sem más eredmény vagy cél akkor sem éretett volna el, miután nem discussio, csak a nézetek és vélemények meghallgatása képezhette az értekezlet tárgyát, nem pedig határozat-hozatal is, de még is alkalmam lett volna némely Eger központisága ellen hangsúlyozott nyilatkozatokat helyreigazítani s elmondani, hogy mindazok a valósággal meg nem egyeznek.

Elmondottam volna mindazon előnyöket Eger mellett, melyek úgy az országgyűléshez, mint a bel- és igazságügyi magas ministeriumhoz felterjesztett kérvényben részletesen felsorolvák, melyeket Heves megye közgyűlése is magáévá tévén, szinte pártoló- lag terjesztett fel.

Lehetetlen, hogy azon érvek és kiváló előnyök utat ne törjenek bárki meggyőződésében oda, hogy bármely terv szerinti ki- kerekités mellett is Eger van hivatva a székhely elfoglalására, mely, mióta Heves megye áll, sőt Ktilső-Szolnok is vele, az 1569. 52 tr. ckk. által egyesittetett, mindig kebelében honolt, a csak midőn a

török háború viharai és azon uralom dúltak felette, tartatott Füleken és egyebütt gyűlés ; a törökök hősies kiverése után pedig csak rövid ideig Gyöngyösön, meddig a török pusztítás nyomait kiheverte Eger.

Eger előnyei elle n, legerősbben érvelnek ellenei azzal, hogy a megye szélén fekszik, sőt egy uj areopag, Szalay Pál a „Honu esti kiadásában f. é. marc. 21-én azzal árulja el avatatlanságát, hogy Eger városának egy részét is B orsódba esni állitja, mi jele annak, miként ezen állitás is azon kohóban kovácsoltatott, mely már több valótlanságot sem restellett légbe repíteni. Nem olvasta az 1807 : 29, és 1812: 5-ik tr. cikket Szalay Pál ur; ebből megtanulhatta volna, hogy nemcsak maga Eger városa egészen Hevesben van, hanem még a rajta túl fekvő Cegléd, Szőllőske, Tihamér, Almagyar puszták is. — Különben Eger Heves megyének szélességét tekintve, ha közelebb esik a szélhez, hosszában csak úgy közepet képez, mint Miskolc, Borsodban, és egy járásának, a 34 községből álló mátrainak egyedül ide van kényelmes közlekedése, a Mátra hegy természetes akadálya miatt is. Gyöngyös valamivel van közelebb a másik széltől, s hogy valamikép beljebb essék, az egész Jászkeriíletet magához akarja csatolni, és még úgy is ki van mutatva a fent felhívott felterjesztések mellékleteiben, hogy Egerhez, Heves megyének bármely kikerekitési terv mellett is közelebb esnék a községek átlaga, mint Gyöngyöshöz.

Azután, hány megyének székhelye van most is a megye szélén ? vagy épen az értekezlet némely tagjai által Szolnok is nem a szélre terveztetett-e székhelyül egyéb előnyei miatt, csak Eger nem érdemelné azt, ? hol kész épületek lévén, semmi újabb költség a megye, vagy épen az állam lakosaira nem nehezednék, holott mind ezt Gyöngyösön tetemes és élviselhetetlen költséggel kellene újra teremteni vagy átalakítani.

Mindezek, úgy a kérvényekben, hírlapi cikkekben általam is előadottak, annyira ismeretesek, úgy a magas ministerium mint egyes képviselők előtt is, hogy ismétlésük az értekezleten az eddig meggyökerezett meggyőződéseket Eger előnyei mellett már alig erösbithették volna, s énj nyugodtan nézek, úgy a magas ministerium mint az országgyűlés bölcs elhatározásának, és Eger melletti igazságos eljárásának elébe, s remélem: keresztültörünk a fondorlatok rétegein.

Budapesten március 27-én 1876. Babies István,

Eger város orsz. képviselője.

Nyomasztó helyzetünk.

Az állambölcsek nem egyszer elmondották már azt: hogy jó állapotban lévő pénzügy nélkül, jó politikát s jó politikai életet nem lehet folytatni.

Hanem hogy valamely államnak jó pénzügyi állapotja legyen,, ez már számos tényezőtől függ.

Függ nevezetesen legelsőbb is, sőt mindenekfelett a természetjárásától, meri hiszen meg van az mondva : „hogy az időjárás a gazda, főleg nálunk, ahol az időjárás legtöbbnyire az egyik szélsőségből a másikba csapkod át ; . . . és országunk még épen nincs azon állapotban: hogy a termő erők felfokozását elő tudná mesterségesen segíteni.

Az 1875-iki tél szakadatlanul tartó nagy hideggel, a tavasz rendesen foiyt le ; s igy minden gazda azt hitte, azt reményiette, hogy a nyár is hasonlóképen normális lefolyású lesz.

És ime a rendes lefolyású téli és a némileg elkésett, de kedvező kibontakozásu tavaszi időjárás után olyan rendkívüli nagy hő-