Eger - hetilap, 1875

1875-04-08 / 14. szám

107 elmúlt évnegyedben kedvező s teljesen kielégítő volt; valamint hogy a hasznos házi állatok közt semmiféle kór vagy járvány nem mutatkozott. A felolvasott jelentések tudomásúl vétetnek és a fenálló sza­bály értelmében a m. k. belügyminiszterhez felterjesztetni rendel­tetnek. Olvastatott az állandó választmány pénzügyi szakosztályának 123. sz. alatt a megyei 1874 évi házi pénztári számadás vizsgálatá­ról bemutatott jelentése. Az 1875. évi megyei házi pénztári számadás, valamint az ezzel egyidejűleg beterjesztett, a letétek bevétele s kiadásairól szólló kimutatás, az irodai fűtési- és világítási szerekről — a nyomtatvá­nyokról és a ruházati anyagokról szólló számadások, és a megye tulajdonát képező leltár helyesnek s kifogástalannak találtatván, számadó Okolicsányi József megyei föpénztárnok ezen számadásai­tól, á szokott óvások fentartásával felmentetik, s a számadás okmá­nyaival, a szakosztály jelentése s fökimutatásával felülvizsgálat vé­gett a mk. belügyminiszterhez felterjesztetik. Olvastatott a m. k. belügyminiszternek 1875 évi 39508 számú rendeleté, mely mellett az 1875 évi megyei közigazgatási- árva s gyámhatósági kiadásokról szerkesztett költségvetés az 1870. XL1I. t. c. 3. §. értelmében 110757 írtban hagyatott jóvá, s tudatja, hogy míg egyrészt pótjavadalmazás nem fog engedélyeztetni, másrészről az 1874. XLII. t. c. 1 §. szerint házi adó kivetése nem engedélyez­tetik. Végre hogy a tételek átruházása csak előterjesztendő enge­dély mellett eszközölhető. Minthogy a jelen pénzügyi viszonyok közt a javadalmazás emelésére kilátás nincs, a felolvasott miniszteri rendelet tudomásúl vétetik s másolatban a költségvetés melléklésével Okolicsányi Jó­zsef m. föpénztárnoknak alkalmazkodás végett kiadatik. Olvastatott am. k. közmunka és közlekedési miniszternek 22364 sz. alatt kelt rendelete, melyben tudatja, hogy a megyét a XV11I. számú Körös átmetszési hid fentartási költségei alól fel nem ment­heti, mert ama hid a megye területén van, egyébiránt hivatkozott a múlt évi 22069 sz. rendeletére, felhívja a megyét, bogy a 2652 frt 56 kr. építési költségek felét Békésmegyének térítse meg, s azzal egyezzen ki, mert Békésmegye ellenesetben perrel célozza megtá­madni Hevesmegyét. Olvastatott továbbá a közmunka szak-osztály előterjesztése. A megye közönségének tudtán s akaratán kivül végrehajtott műtárgy emelésből származott költség megtérítése iránti kötelezett­ség alig lesz ugyan biróilag is megítélhető, mindazonáltal érdemle­ges határozat-hozatal előtt a tárgyiratok vélemenyes előterjesztés végett a megyei főügyésznek kiadatnak. az államban s a tudományos pályán is; csak én vagyok az, ki sem­mire sem tudok menni, s az életből ép oly ismeretlenül távozom, mint a hogy belebotlottam.“ Az ezután váltott levelekben sokszor mindkét részről felizga tott indnlatosság küzd szívélyes, szeretetteljes részvéttel ; a hang játszadozva tréfa s komolyság közt hullámzik : „Rút ember, gyűlöl­lek s ezerszer csókollak11, igy zárja be egyszer levelét Platen, s Liebig hasonlóval vágja vissza. Platen boszankodik, hogy a sokkép elfoglalt, uj tanár neki találkát igér Würzburgba ; drámájának felolva­sására nem utazhatik Münchenbe, s még kevésbbé lehet utitársa öszszel az Alpokon át Velencébe, mert vegymühelyét akarja beren­dezni ; Liebig azt tartja, a költő ott lakhatik, hol akar, jóllehet Pla­ten bajor katona volt, szabadságolást Erlangenben a könyvtáron való napi dologórákkal kellett szereznie, s még hozzá, minthogy igen sokáig mulatott Velencében, néhány hétre bebörtönöztetett, A víg­játékok tetszettek Liebignek, de sehogy sem tudta Platen új költe­ményeit a régiekkel összeegyeztetni. így ir: „Oly ingatagnak tet­szel, oly kevéssé tudsz szilárdul állni szándékod mellett, oly higany- természetű vagy, hogy mint ezelőtt is, újólag kétségbe esem fölöt­ted. Én azt hiszem, irataidat kell annak ismernie, ki téged is akar valamennyire megismerni. Korábbi költeményeid telvék életuntság- s panaszokkal, az utóbbiak életszeretetet, vidámságot, életet s gúnyt szikráznak. Ismét olyannak akarlak tekinteni, minő vagy, csak aztán ne térj mellékutakra ... A viszonyok, melyek közt most kény­telen vagyok élni, látszatra meglehetősen ttirhetök, mindennek da­cára azonban munkálkodásomban akadályokkal kell küzdenem, melyek aztán mindent megkeseritenek, s hogy serkentő buzdítás a cstiggedéstől megóvjon, sokszor bizony nagyon is rászorúlok a szi­ves baráti részvétre ; ilyent tőled hasztalan várok, le is mondtam még a reményről is ; pedig helyzetedben mily könnyen megtehetnéd, hogy néháDy hóra Giesenbe telepedjél.11 — Platen kimutatja, hogy Olvastatott am. k. fölmivelés- ipar s kereskedelmi miniszternek 677 számú a bécsi világkiállításon kitüntetést nyert kiállítók részére kézbesítendő érmek és oklevelek átszolgáltatására vonatkozó ren­delete. A leérkezett érmek és oklevelek következőleg osztattak ki: Gyöngyös város polgármesterének átadatott a Boskó Gábor, Gyöngyös város közönsége részére megítélt érdem-érem, a gyöngyösi Mária Valéria nevelő intézet-Streitmann József, Kozmári János és gróf Szapáry Imre részére leérkezett elismerő oklevél. Berecz Ferenc bizottsági tagnak általadatott a Hevesmegye s jászkerületi gazdasági egylet részére megítélt érdem-érem és elis­merő oklevél. Janikovics Alajos bizottsági tagnak átadatott a részére meg­ítélt elismerő oklevél. Cseh Károly megyebizottsági tagnak átszolgáltatott : a mező­túri gőzmalom, és Szabó Bálint kiállítónak odaítélt érdem-érem, a Mezőtúr város közönsége, Borhy Márton, Kovács József részére be­érkezett elismerő oklevél. Kapácsy Dezső bizottsági tagnak átadatott a Sir Antal részére megítélt dicsérő oklevél. Valamint a m. k. földmivelés- ipar s kereske­delmi miniszter által adományozott magyarországi összes kitün­tettek lajstroma ; azzal bogy az átvételt igazoló elismény 14 nap alatt bemutatandó. A Fejér Lajos t. szajoli lakos részére érkezett haladási érem kiszolgáltatása iránti intézkedés megtételével Isaák László alispán kéretik meg. Olvastatott a m. kir. belügyministernek f. hó 2-ról 52941 sz. rendelete, melyben az 1874 évi 429 sz. fölterjesztésre tudatja, hogy az árvaszék részére 3000 frt ugyan nem, de 600 frt vétetett föl uta­zási költség címén az 1875 évi irányzatba ; ami pedig az előlegezendő perköltségeket illeti az árvaszéket az 1874 april. 22-én és junius 6-án 15.310 és 18131 számú rendeletek tartalmára utasítja, melynek követése esetében a perköltségekre kért előleget nélkülözheti; en­nek kapcsán olvastatott a pénzügyi szakosztály előterjesztése. A m. árvaszék részére folyóvá tett és az 1875. évi költségve­tésben foglalt 600 frt utazási költség a megyei árvaszéknek olykép bocsátatik rendelkezésére, hogy arra az árvaszék elnöke saját fele­lőssége alatt a kitett összeg erejéig utalványoz, és felszerelt szám­adását, minden évben, oly időben mutassa be, hogy az a megyei házi pénztári számadással együttesen, a tavaszi közgyűlésen, a pénzügyi szakoszlály előterjesztése alapján tárgyaltathassék. A mi pedig az árvák érdekében indítandó fölhivási, vagy egyéb perek folytathatása tekintetéből kért perköltségek előlegezé­sét illeti, utasittatik az árvaszék az ott 1874 évi april. 24-én 2897 ez nem oly könnyű, Liebig [pedig örömét fejezi ki barátja velencei utazása felett, melyből rendkívül sokat igér magának; Platen né­hány ott költött sonettet küld neki a szükséges felvilágosításokkal. „Alig nyolc napig lenni együtt, mily kegyetlen játéka a sorsnak oly barátokra nézve, kik egymást hőn szeretik.11 Valóban egy kis­sé csodálkoznia kellett a költőnek, midőn egyszer Liebig azt irta : „Igen leköteleznél, ha Ruht festő leveleit elküldenéd mert adalé­kokat gyűjtök életrajzodhoz. Csak ne mosolyogj, úgy is hasztalan. Életrajzot ad ki egy vegyész, ki oly régóta csupán anyagi tárgyak­kal foglalkozott ... ! ! Mindennek dacára már huzamosb idő óta dolgozom rajta; némely helyen, mely alkalmat nyújt lényed köze­lebbi megismerhetésére, mesterségesen hozlak föl. De magam is mosolygok, mert kétkedem a kivitelen. Most már, hacsak tréfa is, mégis kedvem lelem benne.11 E kísérletre célozva ezeket jegyzi Platen naplójába : „Ez kétségkívül egy részről igen kiváló neme a barátságnak, s másrészről ennyit én nem érdemiek. Liebig irányá­ban mindig igaz voltam.11 Naplójában itt emliti utóljáraLiebiget, de a velencei sonettek közleménye későbbi keltezésű s egyszerű vi-i lágos, szívélyes szavakkal van kisérve. Platennak még később oivelei, úgy látszik, elvesztek, mert az utólsónak, melyet Liebigtöl sajátkezüleg kapott (jun. 1-röl 1825). mindjárt elején céloz arra. így hangzik : „Gyűlölöm enrriagamat, s nem tudom, mit nem tennék boszankodásomban, hogy március 18 ki leveledre oly sokáig nem feleltem. Akkor kezdődtek a húsvéti szünnapok, s én Giesenböl távoztam ; mert valami vonzott, mi most teljesen lekötve tart. Gon­dold csak, szerelemnek kedves dalnoka, a te szegény Liebiged vőlegény s fülig szerelmes. Kirek mondhatnám én ezt örömestebb, mint neked kedves barátom, bogy ezen előttem egészem új viszo­nyomban véghetlen boldognak érzem magam. A véletlen vagy a sors hozott össze bennünket; fennen magasztalom. Volnál csak most nálam, mily boldogító gyönyörrel mondanám el, miként történt

Next

/
Thumbnails
Contents