Eger - hetilap, 1875
1875-12-30 / 52. szám
414 tetési módja fölött, mert hát mindig azt hallottuk, hogy a gyöngyösi polgármester ur „értelmes és miiveit ember. “ Sokáig elmélkedtünk is a polgármester ur e jellemző föllépésének lélektani megfejtése fölött, mig végre annak magyarázatát a következő combinatióban sejtök rejleni : A szavazás folyamán, nem hallván a polgármester ur nevét a szavazásra fölbivottak közt olvastatni, erősen gyötrődött a fölött : vájjon törvényszabta jogánál fogva beadja-e szavazatát vagy ne ? — mig töprengése közben egyszer csak mellette terem egy hatalmas protektori szellem, s ezt súgja fülébe : „G y u s z i ! ne szavazz!11 — se szózat eldönté a polgármester ur habozását. Reassummáljuk a mondottakat: 1. Igaz-e, hogy a kérdéses megyei szavazásnál jelenlevő gyöngyösi polgármesler urnák joga volt szavazni, s ha akart, szavazhatott is ? 2. Igaz-e, hogy a gyöngyösi polgármester ur, e joga dacára, „tartózkodott a szavazástól11? Ha valaki e két kérdésre tagadó választ ad, s azt elfogadható érvekkel motiválja: ezennel 10 forintot ajánlunk fel a gyöngyösi „ligyefogyottak“ javára. Ez a tényállás, melyet a gyöngyösi polgármester ur sem böl- cseséggel, sem gorombasággal nem képes elütni. Az „Egeru megyei tudósítója. * (Tiszteljük a „Gyöngyös11 egri levelezőjét,) aki tulajdonképen Gyöngyösön lakozik, él és uralkodik, mint Marci Hevesen. Kegyes volt atyailag nn gemlékezni az egri műkedvelők f. hó 13-án tartott előadásáról, még pedig oly impertinens modorban, mely mindenről teszen tanúságot, kivéve a leveledző ur helyes fogalmait a mtivelt tapintatosságról, az illem- és gyöngédségről. Finum leveledző ur megtanulhatná, hogy a műkedvelői előadásokat az ítészét oly mértékével bírálni nem szabad, minövel az exprofesso színészek előadásait szokás, ha egyébért nem, már csak azért is, mert a műkedvelői előadások rendszerint a jótékonyság előmozdítására gyakoroltatnak; a jótékonyság eszközlésére szolgáló bármily tisztességes mód és eszköz pedig es a k di csé re t re m é 1 tó. A jóté- konycéln műkedvelői előadásról tehát, ha ki jót Írni nem tud, vagy nem akar, — roszat irní nem illik, — gúnyolódni pedig — müveletlenség. A „Gyöngyös11 kérdéses levelezőjét utaljuk az „Eger11 múlt évi folyamának tanulmányozására, hol a gyöngyösi műkedvelők egyik előadásának méltatására egy egész tárca van szentelve, mely úgy magáról az előadásról, mint annak a társadalmi életre kiható nagy horderejéről a legszebb elismeréssel, 8 magas ztalással nyilatkozik ; pedig épen a kérdéses levelező ur, ki egy kicsitmagaistud muzsikáin réskor nyikál- ni, legjobban tudhatja, hogy — saját szavaival élve — „hát kérem, a gyöngyösi műkedvelők előadásai, kivált az operettek, vájjon hagynak-e sok kívánni valót hátra?11 Csalódik a kedves levelező ur, ha azt hiszi, hogy az egri műkedvelők azért játszanak, hogy a gyöngyösi „jeles (!) műkedvelőket „1 e v á g j ák“ „őket ez egyetlen i r i g y e 11 (!!) térről leszorítsák, vagy velők versenyre keljenek mert hiszen Egerben már akkor is tartattak műkedvelői előadások, midőn a gyöngyösiek ilyesmiről még nem is álmodtak ! Igaz, Egerben nincs szervezett, állandó műkedvelő-társulat, mint Gyöngyösön; de nincs is szükség rá. Nálunk műkedvelői szini-előadások ritkábban s csak akkor tartatnak, midőn szín- társulatunk nincs ; műkedvelőink a teljes jövedelmet átszolgáltatják a kitűzött jótékony célnak, s abból „saját javukra11 mit sem vonnak le. A gyöngyösi műkedvelők ellenben akkor is játszanak, ha városukban rendes színtársulat működik, pielyet aztán, — dacára a „Gyöngyös11 által nagy hangon kürtőit „zsúfolt ház“-nak, — rendszerint elűz Gyöngyösről az —• éhség. Eídicsüségét — tessék elhinni édes levelező ur — egy cseppet se irigyeljük Gyöngyösnek. A i Legközelébb is, hires Gyöngyös városa eciatáps példáját szolgáltatta buzgó művészet-pártolásának. Kletzer Feri gordonkász és Bogatby Elza zongoraművésznő, hazánkban haDgversenykörutra indulván, többek ajánlatára Gyöngyöst is útba ejtik, s az- ott rendezendő hangversenyük szükséges elöintézkedéseinek megtételére Gyöngyös egyik legkiválóbb mű barátját, B. urat, udvariasan föl is kérik. Kletzer és Bogatby Elza mindenesetre oly művészi tehetségek, melyek a magasabb provinciális igényeket is kielégítik, s igy a pártolást s fölkarolást méltán megérdemlik, még azért is, mert mindkettő hazánk gyermeke. 8 mi történik ? Midőn a művész- pár Gyöngyösre érkezik, helyiség s előzetes intézkedések teljes hiányában nemcsak hangversenyt nem rendezhet, hanem az egész vendégszerető városban sehol sem kaptak szállást, s kénytelenek voltak egész éjen át, egy szurtos, füstös kávéház illatos légkörében várni be a reggeli vonat elindulását. De sokat is vesződünk a kedves gyöngyösi kriti-k us s-al, ki — amint jól sejtjük — Egerben ette meg kényé réne.k javát, s azért, mert csaknem mindent Egernek köszönhet, — még azt is, hogy most Gyögyösön sütkérezik a hívek jóvoltából, — csupa h á- Iából, mikor csak szerit ejtheti, mindig egyet rúg ezen a szegény Eg-eren. Nyílt-tér *). Alólirott tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, miszerint a Széchenyi-kávéház bérléséről lemondván, azt 1876. január hó 1-töl kezdve, minden hozzávaló helyiségével Gottlieb Hermann urnák adtam át. Midőn a n. é. közönségnek az irántam 2 éven át tanúsított becses pártfogásáért ezennel hálás köszönetét nyilvánítok, bátorkodom a Széchényi-kávéház nj bérlőjét Gottlieb Hermanu urat, a n. é. közönség szives pártolása és támogatásába melegen ajánlani. Egyszersmind fölszólítom mindazokat, kiknek tőlem netalán követelésök van, hogy 1876. január hó 2, napjáig a Széchényi-kávé- házban magokat jelentsék, hol minden igazolt és általam elismert követelést kielégítek. Mély tisztelettel Giinsberg Sándor. é. közönségnek Vonatkozva a fönebbire, van szerencsém a n. tudtára adni, hogy a Szécbeuyi-kávéhnzat 1876. évi január 1-én déli 1 órakor megnyitandom, melyre ezennel egész tisztelettel meghivom. Pontos kiszolgálatról, valamint Ízletes ételekről és italokról a legjobban gondoskodva leend. Egerben, dec. 29. 1876. Tiszteletteljesen Hermann Gottlieb. Az „Eger11 51. számában hirdetett, a Hartstein féle csődtömeghez tartozó ingóságok elárverezése nem fog megtartatni. Kellner Dávid, tömeggondnok. Egri piac. 1875. dec. 24-ik és 27-iki heti vásárokon. Termény. Behozatott köböl Árak, 1875. dec. 24. 1875. dec. 27. kilánkint: Tiszta búza . . 63 22 3.15—4.20 kr. Kétszeres . . . 46 25 2.70—2.80 „ Rozs .................... 5 8 30 2.60—2.70 „ Árpa.................... 6 2 45 2.-----2.10 „ Z ab.................... 2 0 — 1.90—2.— , Tengeri .... 135 68 1.70-1.80 „ Összeg: *) E rovatban közlötte 389 kért felelőséget 190 nem vállal a Szerkesztő. Kiadó tulajdonos Szabó Ignác. Az egri királyi telektörvényszék részéről közhírré tétetik, miként Makay Felix részére 400 frt s járulékai tekintetéből Virágh Károlyné Kiss Borbála marasztalt alperestől lefoglalt és megbecsült következő in- gatlanságok u. m. a tisza-füredi 540. sz. tjk. A X 411 brsz. alatt felvett 444 forintra becsült ház és beltelek birói elárverezése elrendeltetett, melynek végrehajtás utjáni elárverésére Tisza Füred város házához második határidőül 1876-dik évi január hó (7-dik) hetedik napjának d. e. 10 (tiz órája azzal tűzetik ki, hogy a javak e második árverésen beesáron alól is eladatnak oly föltétellel, hogy az árverezők által a becsár 'o/ig^-a bánatpénzül leteendő, s ennek betudásával a vételár */* része azonnal a végrehajtó bíró kezéhez része az árverési naptól számítandó 2 hő, 1/e része 4 hőalatt telektörvény- szekhez lesz 6‘°Io kamatokkal befizetendő. Vevő a birtokba azonnal belép, tulajdonjoga pedig a vételár kielégítése után kebelezte tik be, Vevő, ha a föltételeknek eléget nem tesz, a bánatpénzt elveszti, s veszélyére s költségére nj árverés fog tartatni. A vétel százalékát a vevő fél viselendi. Kelt Egerben, 1875-ik évi dec. hó 7-ik napján tartott telekkönyvi üléséből. Egri kir. törvényszéki elnök (35*) 3-3 VA VEIK BÉLA. A „báró Sághy-féle“ tiszafüredi és kóosi pusztabeli, mintegy 250 holdat kitevő részbirtok, méltányos feltételek alatt bérbé adandó. Bővebb értesítést ád Brósz Dónát ügyvéd Kassán. Föutcza 47. sz. a. (358) 3 - 3.
