Eger - hetilap, 1875
1875-12-23 / 51. szám
404 A szolga-személyzet ruházatához megkívántaié posztókra a gácsi posztó-gyár egy részről, és Greiner Arnold s Veisz Isák más részről egyforma Írásbeli ajánlatot tévén, tekintve a megyének f. évi 445 sz. a m. k. belügyminister által is helybenhagyott határozatára, és tekintve hogy a gyárból való közvetlen beszerzés több és nagyobb előnyt látszik biztosítani, a gácsi posztó-gyár ajánlata fogadtatik el, azon világos kikötés mellett, hogy csak kizárólag a gyár készítményei szállíthatók. Azon ajánlat, hogy a külső világításra, az eddig használt fagy- gyá-mécsek mellőzésével kőolaj használtassék, mint célszerű, elfo- gadtatik, s az e tekintetben, valamint a szállítás foganatosítására szükséges intézkedések megtételére a megyei alispán utasittatik, s erről a m. föpénztárnok is értesittetik. A posztó-beszerzés eredményéről pedigam. k. beliigy mi materhez jelentés tétetik. Városi ügyek. Eger városa részéről 1875. december hó 5 én tartott képviselői ülésben következő ügyek tárgyaltattak. Fiilöp József, mint az egri községi iskolaszék elnöke, tekintettel arra, hogy azon 3 év, melyre a törvény értelmében az iskolaszék megválasztva volt, letelt ; az iskolaszék tagjai nevében a bennök helyezett bizalmat megköszönve az 1868-ik évi 38-ik t. c. 8 ik feje zetének 118 ik §-hoz képest lemond, s egyszersmind az uj választás iránti intézkedés-tételre e testületet felkéri. Tekintettel azon körülményre, hogy az eddig működött iskolaszék feladatát felismerve, a tanügy előmozdítása körül tett eljárásával a testület megelégedését teljesen kiérdemelte, hogy tehát a községi iskolaügy vezetése jövőre is ily avatott kezekben legyen letéve, a volt iskolaszék életben levő tagjai ujabbi 3 évre, vagyis 1878, dec. 5 ig megerosittetnek, a 4 tag helyébe pedig : Babócsay Sándor, Szentkirályi Kázmér, Baranyai Sándor és Braun József választattak meg. Olvastatott Kempelen Béla városi ügyész véleményes jelentése, a f. évi szüreti határidőt áthágókra, a mezei-rendőr kapitány által kiszabott bírságok mikénti alkalmazása iránt. Végeztetett: Veres Antal, Ludvik József, Bozsik József, Dudás Vendus, Pelyhe Lajos, iíj. Szántó József, Kumer Mihály, Papp Jánosné, Siller Bálint és Helli Mihálynö, eger-szalóki lakosok ellen a m. rendőr-kapitány által folyó évi 395. szám alatt hozott Ítéletek egész terjedelmükben jóváhagyatnak, mert mindezek a szüreti határ-idő előtt egy héttel szüreteltek, mertazon vélekedésök, hogy az újonnan alkotott szabályrendeletről, de a szüreti határ idő kitűzéséről sem volt tudomásuk, figyelembe nem vétethetik, mert a törvény, vagy a szintéu kötelező szabályrendelet nem tudása, nem mentő ok ; a szüreti határidő pedig Eger-Szalók község elöljáróságával .közölve volt. Mindezen korább szüretelő eger-szalóki lakosok, Veres Antal és Siller Bálint kivételével, kiknek elsöbbike mint 1-sö tilalomtörő, 35 forint; másodika pedig, mint aki a letartóztatott termésével együtt megszökött, 50 forint birságban marasztaltattak, — a szabályrendeletben megállapított birság minimumával 25 forinttal illetettek; tehát az összegre tekintettel és a mezei rendőr-kapitány bírságolása helybenhagyatik. Ludvig Mihályra vonatkozólag azonban a m. r. kapitány utasittatik, hogy újabb tárgyalást tartson, mert a felvett jegyzőkönyv igazolása szerint és betegsége miatt nem jelenhetett meg, s a kifejlendőkböz képest, ő reá hozzon újabb ítéletet. Kaszás János egri lakos szept. 16-án szedte ugyan meg szöl- lejét, de állítása szerint termése csak 4-puttony volt; arra nézve tehát: vájjon ezen termést, mint szöllőt, puttonyokban bordta-e haza vagy nem? a m. r. kapitány által nyomozás ejtendő meg, s ennek eredményéhez képest hozandó újabb határozat. Vas Imre, Nagy György né, Juhász Antal, Jászberényi Mihály, Dombonóczky János, Szente Lakatos Balázs, Bóta Andrásné, Tábori Ferenc, Sze- redi Demeter, Majoros Pálné, Pók Jakab, Tóth Antaln*, Bóta Mi- hályné, Kovács Endre, Káilay Mihály, Pálok Mihály, Bavta Jánosné, Jósvai Márton, Vig Mihály egri és Pelyhe Lajos eger-szalóki lakosok ellen hozott m. r. kapitányi marasztaló Ítélet, bár teljesen a szabályrendeletnek megfelelő s egész terjedelmében fentartható volna, minthogy azonban mindezek a szüret megkezdésére kitűzött határidő előtt csak egy nappal kezdettek szedni, s figyelmeztetésre a szedést azonnal be is szállították, a reájok fejenként rótt 25 frt. büntetés alól olykép mentetnek fel, hogy az eljárási költségek megtérítésén felül fejenként 5 forintot kötelesek az útalapba fizetni ; magától értetvén, hogy mindazoktól, kik ezen leszállított összeget 8 nap alatt önként le nem fizetnék, az egész marasztalási összeg lesz beveendő. Nagy György, Varga András, Varga Jánosné, Urban János, Sós Márton, Nagy János, Ambrus Antal, Mezei Ignác és Szaka Ferenc egri lakosok ellen — bár csakis szept. 28-án és igy a szüreti határidőt megelőzőleg csak egy nappal hamarább szedtek — a marasztalási ítélet egész épségében fentartatik ; mert ezek tilalom-törésüket még azzal tetézték, hogy a m. r. kapitány beidézésére meg nem jelentek és igy a bíróság rendeletéinek makacsul ellenszegülőknek tekintendők. Miről a m. r. kapitány az összes iratok kiadásával, további végrehajtás végett végzésileg értesítendő. Felolvastatott a f. évi 4185. számú végzéssel megbízott ktildöt- ség jelentése Polacsek Vince által a város 1-sö negyedben levő 264. számú háznál eszközlendő építkezéshez, a köztérből kívánt 9 és % Q Öl terület átengedésére vonatkozólag. Miután ezen tér átadása az ottani közlekedésre legcsekélyebb hátrányt sem idéz elő, másrészt pedig az ott létező kiugrás s ferde építkezés, egyenes vonalba- ni hozása szépészeti szempontból szükséges; ez alapon a kért 91/* 0 öl terület — a dologház alap javára fizetendő 100 frt. azaz egyszáz o. é. forintért — építkező Polacsik Vincének átengedtetik. Felolvastatott az egri főkáptalan megkereső levele, mely szerint az egri dolog- és munkaház költségei fedezésére f. évtől kezdve, évenként 250 forintot megajánl. Köszönettel fogadtatik, s további pénztári kezelés alá elöiratik. Végül a rendőri szakosztály véleménye folytán a polgári őrjáratok (cirkálás) isméti megkezdése s a téli időszakbani folytatása megrendeltetik, s annak azonnali foganatosítására a rendőri kapitány utasittatik. Heti szemle. Képviselőházunk osztályai a métermérték behozataláról szóló törvény 16. § át akként javalják módosítani, hogy az uj méterrendszer, a bor, sör és szesz, hordókban történő elárusitásánál, a hordóknak nj mérték szerinti hitelesítésére s megbélyegzésére nézve csak egy év múlva, vagyis 1877-ik évi január 1-ével lépjen érvénybe. A f. hó 16-ki ülésben fejezte be az országgyűlés a sójövedéki vitát, s azoknak törekvése, kik a só árának némi leszállítására törekedtek, meghiúsult. Ugyanez ülésben felelt Tisza K. belügyminister, a ház helyeslése között, Miletics azon interpellatiójára, amiért a tót Maticát, mint alapszabályai ellenére magyar- és haza ellenes politikai üzelmekkel foglalkozó intézetet beszüntette. A képviselöház tegnap vala tartandó ez évben érdemleges utolsó ülését, s jövő évi jan. 8-ig képviselőink ünnepelni családi tűzhelyeikhez térnek. Ausztria. Albrecht főherceget, oroszországi útja alkalmából, azon kitüntetés érte, hogy az orosz táborkari társaság, disztag- jává nevezte ki. — Ő felsége bécsi érsekké, a lajthántuli cultusminister ajánlatára K utsk er püspököt nevezte ki. A pápa ö szentsége hir szerint, már megerősítette az uj érseket. — A deíegatiók a húsvéti és pünkösdi ünnepek között ülnek össze. Franciaország ban most folyt le a senatorok választása, a győzők a republikánus baloldaliak, kik közöl dec. 19-ig 58, míg a jobboldalról csak 3 választatott be a senatusba. Cissey hadügyminisztert is megválasztották senátornak. Németország tervbe vette, hogy az összes vasutakat megvásárolja. A tervhez Bismarck is hajlandóságot mutat.— Me l- chers, kölni érsek, ki ellen nem rég hivatalától való megfosztás végett eljárást indítottak meg, elhagyta Köln városát azon szándékkal, hogy egyelőre neoftér oda vissza. — Elszass-Lotharingiába, a kiköltözöttek közöl számosán térnek vissza, kik iránt a német kormány nagy előzékenységet tannsit. Törökország. A „Times,“ e nagy terjedelmű angol újság, közelebbről egy emlékiratot közlött a hercegovinál lázadás eredetéről. E szériát, a nevesinjei adóbérlök 1874-ben, a rósz termés dacára, brutális erőszakkal hajtották be az adót, úgy, hogy e miatt sokan Montenegróba kényszerültek menekülni, hol szívesen fogadtattak. Múlt évi april végén a kiköltözés már oly nagy mérvet vön, bogy a török hatóságok esendőrséget küldöttek ki aunak megakadályozására. Dervis basa Nevesinje, és Bilec elkeséredett ellenállásra fegyverkezett lakóit békére akarta bírni, s a menekülteknek, ha visszatérnek, teljes amnestiát ígért. De a visszatérőket a török katonák a határnál föltartóztatták s többeket közölök megöltek, vagy megsebesítettek. Ez oly annyira fokozta az elkeseredést, hogy a Hercegovinába küldött kosntantinápolyi követek sem birták a békét helyreállítani. A nevesinjei lakosok első követelése az volt, hogy a mohamedánok a keresztény nőket többé ne bántalmazzák. Jul. 1-én a szláv mohamedánok ismét leöltek néhány védtelen keresztényt, mire ezek nyílt, fegyveres fölkelést indítottak — mint mondák — nem a szultán, hanem a szláv mohamedánok ellen. Ez emlékirat szerint tehát nem külföldi izgatás, hanem helyi okok szül
