Eger - hetilap, 1875
1875-02-18 / 7. szám
XIV. ér-folyam. 7. szám. 1875. február 18 án. Előfizetési dij : Egész évre . Félévre . . Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám . 5 ft — kr. . 2 ft 50 kr. . 1 ft 30 kr. . - 45 kr. - 18 kr. Hirdetésekért: minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal : a lypenmi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca 84. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj liáz a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. A helyzet. Újév utáni cikkünkben: „régi zászlók" cim alatt, teljesen, és tisztán megjelöltük azon fontos mozzanatokat, melyek politikai helyzetünkben akkor felmerültek, s ezen mozzanatok jelentőségét minden oldalról megvilágítva, határozottan, és szilárdul kijelentettük : hogy mig Tisza K., és vele a balközép az 1767. XII. t. c. mint közjogi kétoldalú egyezmény ingathatatlanságát ei nem ösme- rendik, meg nem szűnünk ellenök a politikai küzdelmet tovább is folytatni, s ezen küzdelem élesztősére befolyásunkkal mindent elkövetni. Alig egy hava történt ezen kijelentésünk, s ma a helyzet egészben megváltozott. Tisza K.febr.3-ki emlékezetes költségvetési prog- ramtn-be8zédével minden még fennlévő válaszfalat, mely eddig a Deák-párt s az ö pártja mint közjogi ellenzék közt fennállott s egymástól bennünket elkülönitett, ezen nyilatkozatával végképen ledöntött. Hiába kapkod a csökönyös, s a politikai látkört a falu tornyából vizsgáló, denevér-erkölcsökkel biró demagógok tábora tartalék támpont után, hiába erőlködik kibetüzni a programm-beszéd sorai közül az abban fel nem található rezervatákat és kibúvó ajtókat ; nincsen az sehol, mert Tisza K. zárbeszédében is megerösité a prog- ramm-beszédében elmondottakat, s egyszersmind határozottan tiltakozott is szavainak bármi más értelmezése ellen, mint a melyek azokból értelmezhetők. Hét évi keserves küzdelembe került ezen nagy politikai vívmány, mely a két politikai nagy tábort egyesíti, mely egyesülés okvetlen elöidézendi nemcsak a szabadelvű intézmények megerősödését, s újabb haladási vívmányok létrejöttét is— hanem hitünk, meggyőződésünk szerint előidézője lesz a haza felvirulásának is. A balközép, mely nemcsak a modern szabadelvüséget vindicálta eddig magának, hanem fennen hangsuiyozá azon illusorius állítást is, hogy elveivel az ország közvéleményének többségét bírja, most eldobta magától az eddigi merev tagadási systemát, s a politika azon haladási ösvényére lépett, melyen a Deák-párt eddig következetesen haladott, s hogy oly lassan haladott, annak egyedül az eddigi balközép-párt ama folyton fenyegető magatartása volt oka, melylyel a közjogi egyezményt valószintileg csak kormányra-jutási taktikából folytonos támadásaival ostromiá. Nagy megnyugvással nézhetünk azért a jövő politikai küzdelmek elé, megnyugvással azért, mert az eddigi közjogi ellenzék politikai álláspontunk helyességének, nem annyira elismerése, mint magáévá tétele által inauguralta elveink, meggyőződésünk helyes irányát, de megnyugvással azért is, mert eddig követett politikai elveink általában majdnem az egész ország képviselői által fogadtatván el, nekünk megadatott azon világtörténeti fényes elégtétel, hogy a Deák-párt által felállított politika helyes és hazafias volt, s hogy ezen politikát követő párt, midőn elvéért küzdött és áldozott, csak súlyos hazafiui kötelességeket teljesített. Ily körülmények között a bekövetkezett kormány-válság reánk nézve most már nem elvi jelentőségű kérdés, s az eddigi ellenzéknek kormányra jutása nem veresége politikánknak, hanem elismerése, s mi aggodalom nélkül nézhetünk a jövőbe, mert eme politikai elveink elismerésével kormányra jutandó bármely államférfiú, — lett légyen az bármely ellenzéki azelőtt, csak a békés fejlődés, szabadelvű elöhaladás azon zászlaját fogja fen-lobogtatni, melyet a Deák-párt 1867-ben kitűzött e's folytonos makacs harcok között is eddig diadalmasan megvédett. Önérzettel emeljük fel azért fejünket, s öntudatunk tisztaságában találjuk jutalmát eddigi politikai küzdelmeinknek, s legyen ezután is jelszavunk, melyet most mindkét politikai nagy párt hangoztat a parlamentben : „a haza mindenelőtt!" Az egri ügyvédi kamara. Eger, febr. 15. 1875. Nevezetes napja volt tegnap, f. hó 14-én, városunknak. Ezen, az egri kir. törvényszék elnöke által e célra kitűzött napon, tartá alakuló közgyűlését az egri ügyvédi kamara, melyhez az egrieken kívül, a gyöngyösi és jászberényi kir. törvényszékek területén működő ügyvédek is tartoznak. Mindkét szomszéd törvényszéki területről szép számmal sereglettek városunkba t. ügyvéd-kartársaink, kiknek megjelenése kedves élénkséget idézett föl, a farsang zajosabb élményei után csöndesen pihenő társas köreinkben. Folyó hó 13-án, szombaton, a délesti órákban, városházunk, nagy termében megtartatott az eleve jelzett s az alakuló gyűlést megelőző barátságos értekezlet, melyen az idegen kartársakkal együtt az egri ügyvédi kamara tagjaiul jelentkezett és bejegyzett 148 ügyvéd közöl, mintegy 70—80 an vettek részt. Az értekezletet, az egri ügyvédi kar veterán vezérbajnoka, S z a 1 a y József korelnök úr nyitotta meg, s rövid velős szavakban adá elő a jelen összejövetel célját. Sipos 0 r b án, jászberényi ügyvéd és országgyűlési képviselő ur, társai nevében is, igazi bensö- séggel adott kifejezést afölötti örömének, hogy a törvénj hozás emez uj, nagy horderejű intézkedése alkalmat nyújt a Jászság ügyvédi karának az egri kartársak tekintélyes testületével szorosabb összeköttetésbe lépni, s meleg szavakban hangsúlyozza azon óhajtást, hogy közöttünk a collegialis frigy, a kölcsönös tisztelet, becsülés, és támogatás kapcsa minél szorosabbra fűződjék. Élénk viszbangot keltett szavai lelkes éljenzéssel fogadtattak. Utána Rády Endre ur, a gyöngyösi ügyvédi kar vezérszónoka emelt szót. Erőteljes beszédében kijelenté, miszerint a gyöngyösi ügyvédek testületének egyáltalán nem volt szándoka oda agitálni, hogy az ügyvédi kamara székhelye Egerből Gyöngyösre helyeztessék át. Törekvése, az egri ügyvédi kamara sérelme nélkül, jövőre nézve mindössze is csak oda terjed ki, hogy azon esetre, ha az idők és viszonyok a több törvényszékek területén működő ügyvédeknek egy kamarába való tömörítését administrativ szempontból nehézkesnek, célszerűtlennek tüntetnék föl: ez esetre a gyöngyösi törvényszék területére is létesit- tessék egy külön ügyvédi kamara. Végül, társai nevében is, kinyilatkoztatja, miszerint az egri ügyvédi kamarához való csatoltatásu- kat teljes megnyugvással fogadja, s ebben a collegialis viszonyok és érdekek fejlődését s megszilárdítását óhajtja. Mennyire sükertilt t. barátunk Rády E. urnák, e különben helyesléssel fogadott nyilatkozata által az „Eger" aiult számában közlött, s a gyöngyösi ügyvédek által az egri ügyvédi kamara székhelye ellen célbavett intentiojukra vonatkozó, s teljesen megbízható forrásból merített, különben is eléggé közhírré ment állításunkat de- savouálni: annak megítélését az értekezleten részt vettt. kartársaink beható Ítéletére bizzuk. Mi részünkről őszinte örömmel veszszlik megnyugtató tudomásul Rády ur nemes nyilatkozatát, s abban a megye-autonomicus együvétartozás által is szentesített, de az utóbbi időkben már-már bomladozni kezdett régi jó viszonyok újabb és erősebb megszilárdulásának egyik hathatós zálogát és biztosítékát találjuk ; remélvén és óhajtván egyszersmind, hogy ezen, a gyöngyösi ügyvédi kar, tehát Gyöngyös intelligentiájának jelentékeny, és irányadó zöme nevében is tett nyilatkozat, initiativája leend ama
