Eger - hetilap, 1875

1875-12-02 / 48. szám

380

jén létezett öszletet, hanem a Bacb-Schmerling absolut gazdálkodása után előállott óriási öszletet fogadtuk el szétosztaudónak ; holott mi tőlünk jogosan legfeljebb az lett volna követelhető, hogy az államadósságnak csak 1848 ban, az elválás kimondása idejekor valósággal létezett összege vétessék fel s fogadtassák el a participatio s repartitio alapösszegéül.

'2-or. Hogy átlátják a bécsi nemzetgazdák azt is, miszerint a közös vámterület fentartása által Magyarország kiszámíthatja nul roppant nagy áldozatot hoz az osztrák üzletnek s iparnak; és ezt azon uraknak legalább azzal kellene viszonozni, s helyrepótolni akarni, hogy ők meg Magyarország mezőgazdászai érdekeit gyámolitanák.

3-or. Hogy ők nem fognak azon erőlködni, miszerint a magyar közgazdászai érdekek az osztrák érdekeknek szakadatlanul gyarmatiig alájok legyenek rendeltetve, és azok által a legnagyobb mérvben kizsákmányolhatók legyenek. — Most ezzel ellenkezőleg az osztrák közlekedésnél a külföldi terményszállitókat a magyarok felett minden áron előnyben igyekeznek részesíteni, hogy igy a külföldi termények a magyar terményekkel nagy mérvben versenyezhessenek.

Mi tehát a legnagyobb mérvű méltányosságot és közös érdekű testvériességet és ezekből kifolyó igazságosságot tevén fel az osztrák urakról, mind ez ideig azt tartottuk okszerűnek: hogy a Magyarország külön vámterületté alakításának ventillálgatása által az osztrák s magyar állam s polgárai közt uralkodni kellő igazságos és méltányos testvériesség ne zavartassák fel szinte az együtt való élés legalsóbb rétégéig.

Hanem most, a midőn azt látjuk, hogy az osztrák primipilusok olyan térre, az eszélytelen s méltánytalan izgatás terére vonszolják át a vám- és bank-kérdés feletti vitatkozást, s az azok megoldása körül szükségelt észlelődést, — most már mi is azt tartjuk, miszerint minden „harag- és torzsalkodás" nélkül hozzuk tisztába a vám- és bank-kérdést; és e körüli eljárásunknál főleg a magunk megélhetésének módozatai legyenek a főirányzók.

Mi most már nem tétovázunk kimondani, miszerint a magyar állam területe önálló vámterületté alakittassék 10 évre.

Eddig ugyanis 10 éven át már elég alkalom nyilt a közös vámterület jó- és rósz oldalát megismerni úgy nekünk, mint az osztrák uraknak ; most meg 10 évig legyen alkalmunk mindkettőnknek észlelni a külön osztrák és külön magyar vámterület fenállásának előnyeit és hátrányait.

Ha igy aztán megismerkedtünk úgy a közös, mint a külön vámterület állapotjaival s adományaival, a két állapot közt azután majd sokkal eszélyesebben, józanabban és minden oldalról tájékozottabban tudják, úgy a magyar, mint az osztrák bölcsek a „vivendi modust“ kölcsönösen kitalálni és megállapítani.

Az osztrák bölcsek azt állítják, hogy a mostani állapot rájok nézve közgazdászatilag felette káros hatású; mi magyarok hasonlóképen azt állítjuk ; ez okon leghelyesebb lesz az élkülönözést megpróbálni. Tanulmányozzuk igy aztán mindketten ezt az állapotot is; és majd azon tanulmányok után jobban fogjuk a vám rendezési állapotot megválasztani és bizonyosan méltányosabbak leszünk egymás iránt.

Tegyük azonban a vámterület elkülönitése iránti kérdés megoldását szenvedélyes agitálás és szilajkodás, egymás ellen törő dühös torzsalkodás nélkül.

Egyébiránt az magától értendő, miszerint a vámterület elkü- lönzése kérdésének a megoldását kell legeiébb megállapítani s ezek után jön a sor a külfölddeli vámtételek- s vámszerzödések tételeinek aprefigálására.

Lörinczfy János.

Megyei élet.

Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék 1875 szept. 16-án Beöthy Lajos főispán elnöklete alatt tartott rendes bizottsági közgyűlésén következő ügyek tárgyaltattak :

Mindezeket tekintetbe véve :

, 1) Kaszap Bertalan szolgabiró utasittatik : hogy a község birtokában levő s iskolai célokra szolgáló vagyon s alapítványok (11 hold föld, 2000 ft) természetét vizsgálja meg, s amennyiben azok, mint föllelhetni, a község jogos tulajdonát képezik, tegye meg a község részére való biztosításuk érdekében a szükséges lépéseket ; hasonlóképen szerezzen tudomást arról is, hogy a régi iskolaépület valóban a hitfelekezet nevére van-e telekkönyvileg bekebelezve ? s ha igen, mily alapon ? és ha tévedés forogna fenn, szintén tegye meg a kellő lépéseket, hogy a telekkönyv, a község javára, kiigazíttassék, elváratván ez eljárásáról széló mielőbbi hivatalos jelentése,*

továbbá kimondatik, hogy

2) Pásztó mezőváros az általa felállított községi iskola meg- szüntésére nincs jogosítva ;

3) a kir. tanfelügyelő által a felekezeti iskolába rendelt tanító a községi iskolába visszarendelendő;

4) a népiskolai törvény rendeletéinek végrehajtása szigorúbban

foganatosítandó ;

5) minthogy a kir. tanfelügyelő előterjesztése szerint a m. k. vallás és közoktatásügyi ministerium Pásztó mezővárosának a tan- felügyelő által följelentett azon határozatát, hogy községi iskoláit megszünteti, tudomásúi vette, s minthogy a föntebbi 2, 3 és 4 pont alattiak, az ügy jelen állásában, tel jes sikerrel csak ily módon foganatosíthatók : a m. k. vallás és közoktatásügyi ministerinmhoz, jelen határozat s az összes iratok csatolása mellett, fölterjesztés intéztetik azon kérelemmel, hogy az ügy törvényszerű végleges befejezésére tegye meg s minthogy az ügy sürgős, mielőbb tegye meg a kellő intézkedéseket.

Miről Kaszap Bertalan szolgabiró, a községnek tudomásúi értesítése s az 1) pont alatti utasítás szerinti eljárás mielőbbi s jelentéstétel végett értesittetik.

Olvastatott a tisza vidéki vasút főigazgatóságának 624 számú megkeresése, melyben a vasutaknál alkalmazott egyéneket a közmunka kötelezettség alól felmentetni kéri.

Tekintve a vasúti szolgálatnak a közérdekre és közbiztonságra nézve felette nagy fontosságát, a megye a pályatestek közvetlen őrzésével megbízott vasúti őröket a közmunka kötelesség alól felmenti, ellenben a vasutak egyéb hivatalnokaira nézve a közmunka-kötelezettséget továbbá is érvényben tartja.

Miről a megkereső vasúti főigazgatóság értesítés végett Isaák László alispán, tudomás és alkalmazkodás végett a megyei főmérnökök, a m. szolgabirák és a rend. tan. városok polgármesterei ér- tesittetnek.

Olvastatott Mezőtúr város képviselőtestületének folyó évi aug. 8-án tartott ülésében hozott, a városi alkapitányi és szállásmesteri hivatal megszüntetését elrendelő határozata, melyet a város polgár- mestere az 1871. XVIII. t. c. 26. §. d) pontjának megfelelőleg jóváhagyás végett beterjeszt.

Ennek kapcsán olvastatott a közigazgatási szakosztály előterjesztése.

Bármennyire indokolt legyen is általában úgy az állam mint az egyes hatóságok részéről, jelen pénzügyi körülmények közt a kiadásokban való gazdálkodás s azok lehető megszorítása, mind a mellett ezen megszorítások, egyes adott esetekben, csak akkor ja- valhatók, ha bebizonyittatik, hogy azok a közügy hátránya nélkül eszközölhetők, Mezőtúr város a megyebizottság által jóváhagyott szervezkedési szabály-rendeletében az alkapitányi és száiiásmesteri hivatalokat kellő indokoknál fogva állította fel, s midőn ezeket eltörülni kívánja, hogy ez hatóságilag helybenhagyható legyen, szintén kell határozatait kellőleg indokolnia s az eltörölni szándékolt hivatalok nélkülözhetőségét meggyőzöleg bebizonyítania.

De az alkapitányi hivatal megszüntetését kimondó határoza- egyáltaljában nem indokoltatik ; a szállásmesteri hivatal megszűnt tetésének alapjaúl, oda vetett azon nehány szó : hogy ezen hivatal a katonaság elrendelésével szükségtelenné vált, nem képez elegendő indokot, mert az elrendelt katonaság helyett más rendeltethetik oda, az átmeneti katonaság beszállásáról pedig minden időben kell gondoskodni.

Mindezeknél fogva a jóváhagyás végett bemutatott határozatok, melyek nem, vagy legalább elegendöképen nem indokoltattak, helyben nem hagyhatók, hanem azok kellő indokolás végett Mezőtúr város képviselő testületéhez visszaszármaztatnak. Miről Mezőtúr város képviselőtestülete a viros polgármestere útján értesittetik.

Olvastatott Kerecsend község folyamodása, melyben az inségi alapból nyert 3306 frt kölcsön öszvegnek jelzálogi bekebelezését akként kéri módosíttatni, hogy az egész kölcsön összeg csak a község közös fekvöségeire betábláztassék, a kölcsönben részesített egyesek birtokaira pedig az ezeknek tényleg kiszolgáltatott kölcsönösszegek bekebeleztessenek, mint az egész kölcsön minden egyes a kölcsönben részesített kerecsendi lakos fekvőségére egyenkint, és igy 116-szor bekebeleztetett, mi az egyesek hitelét teljesen tönkre teszi.

Az 1874. évben az államkincstártól nyert a megye közönsége által felvett kölcsön összeg a megye által az egyes községeknek mint erkölcsi testületeknek adatott ki azon kikötés mellett, hogy a nyert kölcsön a község saját birtokára betábláztassék, és hogy továbbá a község által egyeseknek kiszolgáltatott részletes kölcsönök