Eger - hetilap, 1875
1875-11-18 / 46. szám
364 Olvastatott Babies István küldötiségi tagnak a pásztói iskola- ügy megvizsgálása tárgyában f. é. junius hó 12-én kelt j leütése, s az ahoz csatolt és Pásztón június hó 6-án fölvett jegyzőkönyv, mely szerint a községi képviselőtestület és az iskolaszékek elnökei az iskolaügyben a jegyzőkönyvbe foglalt, s a megy, bizottság jóváhagyása alá terjesztett megállapodásokra jutottak. Ennek folytán olvastatott az állandó választmány közigazgatási szakosztályának f. é. július 22 én 47—XVIII. sz. a. kelt véie- ményes jelentése. Midőn a megyebizottság f. é. marczius 17-én tartott ülésében 36—VI. sz. a. hozott határozatával Pásztó mezőváros képviselőtestületének 1874. szeptember hó 20 án tartott ülésében az általa felállított községi iskolák megszüntetése tárgyában minden indokolás és részletezés nélkül hozott határozatától, s ezzel az ebből kifolyólag hozott december 28-i és f. é. február lő i határozataitól is, jóváhagyását megtagadván, küldöttséget nevezett ki, hogy az a hely színén megjelenve az illetők meghallgatása s felvilágosítása és a helyi viszonyok megvizsgálása után a további teendőkre nézve véleményes jelentést tegyen : ezt azon reményben tévé, hogy ez utón sikerülend oly megoldásra jutni, mely az 1868. évi XXXVIII. t. c. keretébe beillik, s mely úgy a közérdeknek, mint minden jogos magánérdeknek is megfelelő leend. E cél azonban el nem éretett, mert a kiküldött által bemutatott képviselőtestületi jegyzőkönyvben olvasható megállapodások mindenre inkább mutatnak, min* arra, hogy a fenforgó kérdés törvényszerű és a közérdeket szem elöl nem tévesztő megoldásának könnyítése lebegett volna a tanácskozók szemei előtt. Nemcsak hogy minden, jelenleg a hitfelekezet kezei közt levő, épület és alapítvány iránt fentartatik a hitfelekezet tulajdoni és használati joga, mi ellen semmi kifogás sem tehető; hanem ezeken kivtil még minden, jelenleg a község birtokában levő és a községi iskolák céljaira szolgáló épület, fekvő vagyon és alapítványra is fentartatik a hitfelekezetnek nemcsak használati, hanem tulajdonjoga is azon könnye, odavetett, de magábanvéve mitsem bizonyító érvre támasz kodva, hogy azok katholikus vallásuak által alapittattak, vagy adományoztalak. S ez ellen nincs a község képviselőtestületének egy szava sem s igy a követelmény jogosságát hallgatva elismeri. Ha a község az 1868. XXXVIII. t. c. életbeléptetése alkalmával az iskolákra nézve az addigi állapot fentartását mondotta volna ki, és iskoláit felekezetieknek nyilvánítja : ez esetben az iskolai célokra szánt összes községi vagyon s alapítvány használata a felekezeti iskolát illetné, de tulajdonossága ekkor sem illetné a felekezetet. Midőn a hitfelekezet, mint ilyen, a maga érdekei szempontjából véve dicséretes buzgalommal, minden iskolai célra szánt vagyon és alapítvány tulajdonosságát a maga részére oly arélyesen követeli, nem az lett volna-e természetes, hogy a község képviselőtestületében is, mely a község vagyoni érdekeit védeni köteles, legyen annyi kö- telességérzéset, hogy — ha már bármi okból kész is a községi iskolát elejteni s az iskolai célra szánt községi vagyon és alapítvány használatát a felekezeti iskolának átengedni — legalább a községnek azokhoz való tulajdonjogát föl nem adja, hanem megvédje és oltalmazza. Miután, eszerint, Pásztó mváros képviselőtestülete a községi vagyon köteles megőrzésére magát elégtelennek tanúsítja, a törvényhatóság van hivatva, úgy átalános felügyeleti jogáoál, mint az 1871. évi XVIII. t. c. 26. § ánál fogva közbelépni, s a község érdekeit, annak képviselőtestülete ellenében is, megvédelmezni. De más tekintetből sem fogadhatók el a jóváhagyás végett bemutatott megállapodások. Az 1868. XXXVIII. t. c. életbeléptetése nyomán alakúit törvényes helyzeten, a jegyzőkönyv l-ső pontja szerint, oly módon kívánnak változtatni, hegy ezentúl minden iskola katholikus legyen, de iskolaszékét a községi képviselőtestület válaszsza. De ezen magában véve, helytelennek mondható s a helyi viszonyokat tekintve talán több községben a bonyodalmak szerencsés megoldására vezethető megállapodás nem illik bele a népiskolai törvény keretébe, mely csak kétféle iskolát ismer, t. i. községit, melynek iskolaszékét a községi képviselőtestület választja, és felekezetit, melynek egész gondozása, tehát iskolaszékének megválasztása is a felekezetet illeti. Mindaddig tehát, mig a népiskolai törvényen ily irányban változás nem létezik, a jelzett megállapodás jóvá nem hagyható. De még más oldalról tekintve sem lehet az ügyet a jegyzőkönyvben kifejezett óhajtáshoz képest elintézni. Van Pásztón, a királyi tanfelügyelőnek az iratokhoz csatolt előterjesztése szerint 400 kathol. iskolatanuló (ezeken kívül vannak még a községi iskolába járók). Ezen 400 tanulónak a törvény értel- mébeni oktatásához, minthogy egy tanító 80 nál többet nem oktathat, öt tanító szükségeltetik. Van pedig kettő, minthogy a községi iskolából a tanfelügyelő által ideiglenesen a felekezeti iskolába rendelt községi tanitó azok közé nem számittathatik. Igaz, hogy újabban az egri érsek és zirci apát bőkezűségéből a kath. felekezet részére egy négy teremmel ellátott uj iskolaépület áll készen, de ez iskolák a.törvény értelmében fölszerelve s a szükséges számú tanítókkal ellátva nem lévén, a hitfelekezet iskolaügye úgy, mint azt a törvény követeli, rendezve még jelenleg sincs, s a helyzet még ma is olyan, hogy ha eddig nem volna Pásztón községi iskola, most kellene azt felállítani — föltéve, hogy a törvényt komolyan végrehajtani akarjuk. Arról tehát, hogy a már felállított községi iskola, talán azon indokból is, hogy — mit nem felednek el megjegyezni, hogy kevés számú tanulók által látogattatik, megszüntettes- sék, a jelen körülmények közt alig lehet szó, mert bajtassék csak szigorúan végre a népiskolai törvény, mindjárt népes lesz a községi iskola, minthogy ez esetben a felekezeti iskolák törvényes számon felüli növendékei oda fognak járni. A hitfelekezet azon esetre, ha a községi iskola megszüntetvén, az összes, iskolai célokra szánt, vagyon s alapítvány neki adatik át, s az iskolai adó a község közegei által részére szedetik be, az iskoláknak a törvény szerinti berendezését s a szükséges számú tanítókkal ellátását Ígéri. De ez Ígéret, eltekintve attól, hogy teljesittetleo föltételekhez van kötve, még csak a jövö dolga. Nekünk pedig a jelennel van számadásunk. Midőn Pásztó mezőváros az 1868. XXXVIII. t. c- értelmében népiskoláját községinek nyilvánította, amellett, hogy egy dicséret- remélté culturalis lépést tett előre, egyszersmind annak fen tartására nézve, minthogy e célból állami segélyben is részesült, oly törvényes és erkölcsi kötelezettséget vállalt magára, mely alól most már, mint a m. k. vallás és közoktatásügyi minist,eriumnak egy anolog esetben kelt rendelete kijelenti, többé alig vonhatja ki magát. Hirfűzér. * (Dr. Juhász Norbert) kir. tanácsos, kassai tanker, főigazgató ö nsga, a helybeli tanodák hivatalos látogatása céljából, múlt hétfőn, f. hó 16-án, körünkbe érkezett. * (Személyzeti) Dankó Mihály verpeléti plébános úr alesperes- sé neveztetett ki. * (Az egri korcsolyázó-egylet) részéről f. hó 28-án délutáni 5 órakor az egri Önsegélyző egylet helyiségében rendes évi közgyűlés fog tartatni, melyben minél tömegesebb részvétre az egylet tagjai meghivatnak. A gyűlés tárgyai lesznek: 1) A múlt évi számadások meg- vizsgáltatása iránti intézkedés. 2) A jelen évre a részvény-dijak megállapítása. 3) A pártfogó, elnök, és részben a tisztikar választása iránti intézkedés. 4) Netalán teendő indítvá nyok tárgyalása. Eger 1875 nov. 18-án Fekete Sándor, egyleti elnök * (Műkedvelői színtársulat) alakult városunkban, mely a téli idény folytán jótékony célokra löbb rendbe í előadást szándékozik tartani. Az első előadás, remélhetőleg, f. é. december elején leend, * (Zene reunio.) A katonai zenekar által jövő szombaton, f. hó 20-án, 5 órakor az ó-casino termében rendezendő társas zeneestély műsora: 1. Európai béke induló. Wagner. 2. Őszi levelek. Keringő. Fahrbach. 3. Magyar dalok (magán-hegedűre). Hauser. 4. „Teli Vilmos11 dalm. nyitánya. Rossini. 5. Velencei estizene (magán-báj- kürtre). Kéler B. 6. Nagy ábránd „Afrikai nö“ dalm. Mayerbeer. 7. A bőgők, polka française. Scheibelreiter. * (Közmegbotránkozást) szült a városi elöljáróság, mint iparhatóság ama közelebbi eljárása, melylyel a Széchenyi utcán, városunk e legdíszesebb s legnépesebb utcájáo, a Dobrányiféle házban, egy az utcára szolgáló kovács-mü helynek fölállítását engedélyezte, miután ugyané müheiynek az úgynevezett érsek-utcában való felállítására az engedélyt előzőleg megtagadta. E botrányos eljárás pedig annál feltűnőbb, miután az engedély, az ipartörvények világos rendeletéinek ellenére, a szomszéd lakosok kihallgatása nélkül, s mi több: két jelentékeny középület : a kaszárnya s a városi kórház és szegényház közel szomszédságában egy oly üzlet (kovácsmühely) megnyitására adatott meg, mely amellett, hogy erősebb zajjal, s a szomszédbázak lakosainak zavarásával jár, s igy homlokegyenest ellenkezik az ipartörvény intentióival, mint tűzfészek, a város középpontján, terjedelmes köz- és magánépületek között, rendőri szempontokból sem tűrhető meg. Úgy értesülünk, hogy az illető helyiség szomszédos lakói e törvénytelen engedely ellen a megyehatósághoz, mint illetékes fölebbviteli fórumhoz, felfolyamodást nyújtottak be, s részünkről meg vagyunk győződve, hogy a megye elöljárósága a törvények értelmébeu fog a folyamodóknak igazságot szolgáltatni. * (A borkiállítás és borvásár) Budapesten, a köztelken most
