Eger - hetilap, 1875
1875-11-11 / 45. szám
356 nos munka sem mindenkor s mindenütt szégyenitő vagy megalázó, s nem is mindenki által gyakorolva. Most végtelen sok oly munkát lehet tél számitanunk, mely nyilvánosan végeztelik, és még sem alázza meg azt, ki elvégzi, mert hisz csakis a nyilvános munka folytán tudja az illető becsületesen megszerezni kenyerét. Sok oly személy és ép igy végtelen sok hely van kinek és hol a munka nem válik szégyenére. Tekintsük a községi célokrai nyilvános munkát, például ács, asztalos vagy kőműves munka ; — a községi erdőkben vagy ott hol ilyen létezik községi bányákbani dolog, — egyátalában mindazon munka melynek végrehajtását a község elkerülhetlenül szükségli, s melyek megtörténtére eddig idegen, napszámos kezeket kelle fizetni. Hol vau itt a munkával járó szégyen, a megaláztatás? Mert nézetünk szerint vagy szégyen a fenirt munkákat pénzért is végrehajtani, s ekkor igen természetesen a rendőri fenyíték alatt levőket sem lehet megtételökre szorítani, vagy nem szégyen, s ekkor az utóbbiak is minden ellenmondás nélkül elvégezhetik. Elvégezhetik pedig ezt annyival is inkább, mert e munkát rendes dolgozó ruhájukban, őr jelentés nélkül, és csakis azon okvetlen szükséges ellenőrködés mellett folytathatják, melyet bármely más fizetett munkával szemben a község érdekében gyakorolnak. Ily körülmények közt mi nem tudjuk belátni, hol rejlenek azon megalázó valami,melyet bár az emberiesség pajzsa alá rejtőzött községi munka ellen hangoztat. Azonban sohasem szabad szem elől tévesztenünk, hogy sok egyénnél számtalan sok körülmény fordul elő, melyet a hatóságnak okvetlenül méltányolnia kell, ba csak nem akarja a községi munkát valóban óhajtott és célszerű könnyebbség helyett mint a pénz büntetés nyomasztó és terhes egyenértéket feltüntetni. Ezért a fegyenc óhajtásától tétessék függővé ha vájjon börtön büntetést vagy pedig községi munkát választ, és engedtessék meg neki ezt az elsővel bármikor fölcserélni, mi semmiesetre sem lesz nehéz, ha a törvény ép úgy mint a fogság büntetésnél, (hol naponkint 5 frt egyerértékének vétetikj határozottan körül Írja azon alapot mely szerint fogság büntetés községi munkává is viszont változtatható. Mert csakis maga a fegyenc határozhatja meg, ha vájjon mi fér össze inkább becsületével, a nyilvános vagy csak titkes községi munka, vagy talán a magányos elzáratás. Ha a községi munka a szabadság büntetést helyettesíti, és csakis a fegyenc kértére mint megváltoztatott fenyíték alkalmaztatik, midenki meg lesz a törvény intézkedéssel elégedve, és egyelőre elveszi azon megtámadások alapját, melyeknek máig ki volt téve. Mindenesetre azonban szükséges lesz olykép intézkedni, hogy a rest fegyenc ne iparkodjék a községi munkát becsületével össze- férhetlennek találni, azaz szükséges azon fegyenceket is dolgoztatni, kik bebörtönöztetik magukat, kivált azon esetben, ha fogságban tartatásukkal járó költségeket fedezni nem birják, mert igen nevetséges intézkedés az törvényeinkben, hogy a becsületes jóra- való emberek viseljék azon bűnös vagy vétkes emberek élelmezési és tartási költségeit, kik a becsületes munka elé helyezik a henye dologtalanságot. Mivel a munkást kezemunkája táplálja, a község igen természetesen az ő érdekében működő egyént élelmezni is tartozik, mely élelmet különben a börtönben is kapnia kellene. Ép oly természetes, miszerint előforduló alkalommal egy-egy időre fölmenthetni a fe- gyencet a rárótt községi munkától, vagy megengedhetni, miszerint ezt napi munkájának végével teljesítse, és miután a pénzbüntetésnél is megengedik a birs ág részletenkinti lefizetését nem látjuk át miért ne lenne ez itt is végbevibetö, miután a községi munkát a pénzbírság tökéletes egyenértékének tekintik. Azután mindaz, mit itt elmondtunk sem nem uj találmány, sem pedig gyakorlatlan. Mert az elsőt tekintve, van egy 1789-ki udvari rendelet, melyben határozottan meg van Írva, hogy az alattvalók soh’ se fenyit- te8senek pénzbírság, hanem mindig csak arányos munka vagy fogsággal. Ugyan e rendelet, mely eltiltja a pénzbsirságot a munkásosztály kedvéért sértette a vagyonosokat, ép ezt át is látták s egy későbbi rendelet a pénzbírságot ősi jogaiba visszahelyezte. De mi, mint fentebb irtuk a fegyenc belátásától tesszük függővé, minő büntetést óhajt s igy „ volenti non fit in juria.“ A mi pedig a gyakorlati oldalát illeti az osztrák birodalomban az ily községi munka több helyt használtatik büntetésül, a nélkül, hogy tiltakoznának ellene. Ily büntetés igen sok esetben nálunk is nagyon gyakorolható volna, például a munkaképes csavargóknál, kik jelenleg igen óhajtva keresik az utat, melyen börtönbe juthatnak, hogy elég jól élve élvezzék a dolce far niente örömeit. L. J. Egyleti élet. A heves-szolnokmegyei orvos-gyógyszerész-egylet 1875. évi nov. hó 8-án Egerben tartott rendes havi gyűlésének jegyzőkönyve. Jelen voltak: Dr. Schönberger S. elnök; Dr. Brünauer Dávid; Dr. Brünauer Ambró, Dr. Schwartz, Matzke, Kölner és Dr. Kösztler titkár, 1. Elnök üdvözölvén az egybegyült tagokat, a gyűlést megnyi- tottnak nyilvánítja; felhívja a titkárt, hogy a múlt gyűlés jegyzőkönyvét olvassa föl. Ez megtörténik, és minden ellenvetés nélkül hitelesíttetik. 2. Elnök Dr. Schönberger az álhártyás roncsoló toroklob (angina dyphteritica) egy és ugyanazon családban 4 esetben történt fölléptét cmliti, hol is az első eset — melyet ő a végső stádiumban látott, — halálos kimeaésü volt. Néhány napra reá megbetegedett a második gyermek — s ez jobban lett; 5 napra reá megbe- tegült a harmadik — ez meghalt, s reá a 4-ik gyermek kapott roncsoló toroklobot, s ez is szerencsésen jobban lett. Az utolsó esetben bensöleg a „Wiener medicinische Presse* ajánlata'folytán Acidum salicylicum benső adagolását, helybelileg pedig az Acidum carbolicum oldatát (1 serupt. 1 drachma glycerinre) alkalmazta. Az előbbenit azon sajátsága miatt, melynél fogva képesítve van a rostouyás izzadmány cafatos képződményeit kocsonyás állományúvá átváltoztatni, valamint, hogy a genyedés folyamata ellen hathatós ellenállást tanúsít. Ezen utóbbi tulajdonsága kísérletek által több esetben, nevezetesen a valódi himlőnél is bebizonyúlt. Benső adagolásnál következő vényformát ajánl: Rp. Acid, salicyl. gr. XV; Aquae dest. uac. III.; Natr. phosph. qu. s. ad perf. satur. Ds. Óránként egy kanállal. — Ajánlja a t. tagtársaknak, miszerint ezen kitűnő szerrel szélesebb körben is kísérletet tenni szíveskedjenek. 3. Főtiszteiendő Horváth Zsigmond tagtárs úr a folyó évi október hóról szóló meteorológiai észleletek kimutatását küldi be. Szives tudomásúl vétetvén, a levéltárba tétetni rendeltetik. 4. Az október havi kórjárat kővetkezőkben állapittatik meg: váltóláz, a légző szervek hurutja és lobja, béihurut, vérhas, heveny izületi csúz és köszvény — néhány esetben hagymáz — mely betegségek főként a változó időjárás befolyása által jöttek létre. Ezenkívül múlt hóban a bujakór tömegesen észleltetett s a fertőzés — mint ez bővebb és tüzetesebb méltatás és vizsgálat ntán kitűnt—• ily nagy mérvbeni jelentkezése, nemcsak a bordélyházakban tartózkodó kéileányok, hanem az úgynevezett privát titkos-személyek nagy contingense által is okoztatott. *) 5. Elnök Dr. Schönberger indítványozza: Tekintettel arra, hogy a luxus-adók sorába a kocsi és lótartás is fölvétetett ; tekintettel továbbá arra is, hogy a lovat és kocsit tartó orvosok ezen adó terhével megróva lőnek ; miután pedig kiterjedt gyógygyakor- lat mellett egy nagyobb kiterjedésű városban, mint Egerben is, hol hegyes-völgyes talaj mellett gyakran feneketlen sárban kénytelen az orvos néha roppant távolságra eső betegeket látogatni; de miután e tekintetben a debreceni orvos-egylet a ministeriumhoz egy kérvényt intézett, melyben az orvosokat ezen új adónem alól felmentetni kéri : ajánlja, csatlakozzék az egylet a debreceni orvosegylethez, szerkesztessék tehát egy hasonértelmü kérvény, mely városunk t. követe, tek. Babies István úr által az országgyűlés elé lenne terjesztendő. Dr. Schwartz elfogadja az indítványt, csak annyit akar megjegyezni, hogy a jövedelmi adóval szoros kapcsolatban áll a kocsi és lótartás ; miután ez azon segédeszköz, mely által a jövedelem fokozottabb lehet ; ha pedig ez megszorittatik, úgy természetesen, a jövedelem is csökken. Ajánlja, miszerint egy bizottság küldessék ki, mely saját kebeléből elnököt és jegyzőt választván, ezen kérvényt a legrövidebb idő alatt összeállítsa, s azt egy ezen célra ad hoc összehívandó gyűlés elébe terjeszsze. Elnök indítványa egyhangúlag elfogadtatik, úgyszinte Dr. Schwartz kiegészítő indítványa is s a bizottság tagjaiúl : Dr. Schönberger, Dr. Brünauer Dávid, Dr. Frantz, Dr. Schwartz és Dr. Kösztler választattak meg. 6. Dr. Kösztler Vasvári Kovács Imre füzesabonyi gyakorló orvost az egylet tagjai sorába felvétetni kéri. Egyhangúlag elfogadtatik ; — miről Kovács Imre úr a titkár által értesítendő. 7. Köllner pénztárnok jelenti, miszerint Dr. Lerner Fülöp pé- tervásári gyakorló orvos lakását Mezőtúrra tette [át. Tudomásúl vétetik. Több tárgy nem lévén elnök az ülést bezárja. Kelt Egerben 1875. évi nov. hó 9-én. Dr. Kösztler József, egyleti titkár. *) Van-e rendőrségünknek s városunk közegészségügyi közegeinek ezen szomorú viszonyokról tudomásuk ? Ha nincs, felhívjuk a közjó érdekében, hogy kötelességeiket liajthatlan szigorral teljesítsék! Szerk.
