Eger - hetilap, 1875
1875-11-11 / 45. szám
X1Y. ér-folyam. 45. szám. 1875. november 11-én. Előfizetési dij : Egész évre . Félévre . Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám 5 ft — kr. ■i ft 50 kr. Î ft :«) kr. — 45 kr.- 12 kr. EGER H Hirdetésekért minden 3 hasábzott pe: t sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetést. 1 30, nyilttérben egy pet t sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó hivatal : a iycenmi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr Államkormányzatunk. ni. Azt hiszsziik, legjobban eltaláljuk a beállott nyomasztó helyzet hangulatának rajzát, ha azt mondjuk, hogy a nemzet kedélyét bizonyos lelkiisméreti furdalás kezdi nyugtalacitni, pénzügyeink borús, zavaros állapota miatt. — Olyanképen érzi magát, mint az oly birtokos, ki elkobzott, huzamos időn át idegen kézen volt, s szerfölött elhanyagolt jószágát átvevén, drága kölcsön-pénzen tetemes beruházásokra, de maga saját kényelmére is sokat költött, azon Íriszemben, hogy majd a beruházások folytáu a jövedelem-szaporulat lépést tart az elvállalt terhek kötelezettségével, azonban ebbeü terveit rósz évek hiú számításnak bizonyítják, és most aggódik, ha vájjon a vérmesség és illetőleg annak rózsa-szín szemüveges könnyelműsége nem fogja-e magát rajta kegyetlenül megboszúlni? Természet8zeiü!eg csináltattuk a vasutakat egyre-másra, még oly pontokra is huzattunk fiók-vonalakat, melyeket a direct vonalakkal gazdászati szempontból is kellett volna összekötni, de persze a vasemberek magán-érdekeit is szükségesnek láttuk a közöshaza kárára kielégíteni. Építkezésekben a müveit külföld gazdag államaival versenyeztünk, vagyis a bennünket felülhaladó nagy államok procedúráit majmoltuk, szóval mindent egyszerre akartunk aquirálni. Csak úgy, mintha én egy építészt magamhoz hivatnék, és azt mondanám neki, hogy házamra csináljon oly emeletet, mely által az mindenben hasonló legyen a városunkban álló „Mészáros"- féle házhoz. Nagyon természetes, hogy az én házam falai a rájok illesztett emeletet nem bírnák először; másodszor az építés költségeit sem lenne honnan fedeznem; mikor ellenben a másik ház tulajdonosa, — ha épen akarná — még három oly házat is emeltethetne és még akkor sem csonkíttatnék vagyonilag; én pedig kevés subslrátumommal szép csendesen elülnék — tetszik tudni. . . íme a „bős et rana“ Aesop apologjának hasonmása. E lelkiismereti furdalásnak megvannak a maga lélektani, úgy mint külső okai a kevéssé vigasztaló anyagi helyzetben. A nemzet öntudatában van annak, amit titokban, önmagának megvall, bogy sok kitűnő erényei közt a jó, takarékos gazda és körmönfont számitó pénzember képességei azok, melyek általában lovagias jellemének egyetemében a leggyöngébb oldalakat, úgy szólván a réseket képezik, melyekben a korszellem ostromló hadai betörhetnek. A jó egyéni, és annál inkább államgazdálkodás feltételei már ma nem oly egyszerűek, mint hajdan, midőn ahhoz, hogy valaki jó gazda legyen, elég volt az akarat és hajlam. — A pénzügytan napjainkban szerfölött kiterjedt, szövevényes nagy tudomány, azt lehet mondani, hogy korunk divó, uralgó tana ez, mely leghálássabban jutalmazza szakértőit, de ugyan oly kérlelhetlentíl is sújtja azokat, kik értelmetlen, avatlau kezekkel nyúlnak gőzerő hajtotta kerekei közé. Az ellenzék azon tagja, kinek jelleme, önzetlen hazafisága és pénzügyi ismeretei iránt átalános a bizalom,körülbelöl azt állítja, hogy a ko rmány gazdálkodásának csupán rósz és baljós eredményeit látja de számadásai oly homályosak, tekervényesek, bonyodalmasak, hogy azok ellenőrzése, illetőleg kijavítása, helyes irányban vezetése lehetlenné vált mindenkor a képviselet előtt. Amit ily kitűnőségek nem értenek, miként igazodjék el azon a laikus nagy közönség ? Igen természetes, hogy a tengeren utazók közt a járatlanok aggódnak legjobban, mert nem tudják megmérni a veszély nagyságát, és a kormányos arcának sápadtságából a legnagyobb bajt magyarázzák ki, ha az különben ne talán csak egy kis gyomorgörcs következménye volna is. Atalában a közmeggyöződés, hogy állam-, illetőleg pénzügyeink kezelői közül azok, a kik lelkiisméretesek, nem értik szakmájukat ; azoknak pedig, a kik igen is jól értenek hozzá, igenis maguk felé áll a kezük. . . A diplomatiában a zöldasztal körül, a hadseregben eminensek vagyunk, de a finaDciában sereghajtók. Ha államíérfiaink oly furfangosak volnának a pénzügytanban, minők legalább is az alkotmányosság és diplomatia terén, ha pénzügyletben is hasonló mérvű eredményeket birtak volna kivívni azokhoz, melyeket általán az úgynevezett „magas politika" harcterén kivívtak, akkor valószinüleg mindez nem volna így. És ba már egyelőre igyvan is, meg kellett volna gondolni, hogy e hátrányok mellett mi szigorúbb takarékosságra vagyunk utalva, még mint lajthántuii szomszédunk. De ellenkezőleg, épen magasabb, fényesebb lábra állottunk. Alkotmányosságunk gépezetére magára aránytalan többet költünk. Országgyűlésünk, választásaink többe kerülnek mint a fölöslegben úszó Angolországé és Amerikáé egybevéve. Magasabb rendű kortesek sziDek urai milliomokat nyelnek el. Egy szóval nem vagyunk eléggé takarékosak, holott épen erre vagyunk utalva szükséges beruházásaink nagyságával, és Ausztriával szemben hátrányos fiókszerü pénzviszonyunkkal. (Vége köveik.) Lörinczfy János. Megyei élet. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék 1875 szept. 15-én Beöthy Lajos főispán elnöklete alatt tartott rendes bizottsági közgyűlésén következő ügyek tárgyaltattak : Olvastatott Békés megye közönségének 349 sz. átirata a Szeghalomról Dévaványára vezetendő, Füzes-Gyarmath határán átvonuló közlekedési útvonal létesítése tárgyában, melynek értelmében a kérdéses útvonalnak 312 folyó öl bosszaságban leendő kiépitésére és fentártására Dévaványa község kötelezendő. Olvastatott továbbá a közmunka s közlekedési szakosztály előterjesztése. Mielőtt ez ügyben érdemleges határozat [hozatnék, utasittatik Bárczay Gyula közép-tiszajárási szolgabiró, bogy Dévaványa községet arra nézve : «mennyiben érdekeltetik a létesítendő útvonal által, hajlandó-e s mily arányban annak létesítéséhez és fenntartásához hozzájárulni, vagy vannak-e és mily alapokon nyugvó ellenvetései" hallgassa ki, s a felveendő jegyzőkönyvet a közlött iratok visz- szamutatásával mielőbb mutassa be, egyszersmint meghagyatik Timon Bertalan m. főmérnöknek, miszerint a fentemlitett útvonalra nézve célszerűségi és műszaki tekintetekből véleményt mutasson be. Olvastatott Békés megye közönségének 319. számú átirata, melyben azon határozatát közli, hogy a „Garalaposon" megfeneklett belvizek rendezése végett kiküldött vegyes bizottság működését megszünteti. Olvastatott továbbá a közmunka s közlekedési szakosztály előterjesztése. Tekintetbe véve, hogy az úgynevezett „Garalaposon" a belvizek rendezése tárgyában Heves és Békés megyék által kiküldött vegyes bizottság további működése szükségtelen, mert az 1874. XI. t. c. a belvizek rendezésére nézve, az érdekelteknek kellő módokat és eszközöket nyújt, melyeknek alkalmazásával a belvizek levezetése eszközölhető, s igy a hatósági beavatkozás feleslegessé vált, ennél fogva az e célból 1874. évi március 27-én 2469. sz. a. kelt határozattal megbízott küldöttség további működése beszüntettetik. Miről a küldöttség elnöke Kürthy István megyebizottsági tag, s tagjai Timon Bertalan m. főmérnök, s Bárczay Gyula, szbiró utóbbi
