Eger - hetilap, 1875
1875-10-21 / 42. szám
331 poétákkal hozatik összeköttetésbej de az nem elég ok tenyésztésének elhanyagolására, sőt üldözésére. De tulajdonkép mire használható a fűzfa ? Mielőtt e kérdésre válaszolnék, ismerkedjünk meg néhány lüzfajjal és szaporítás- módjával. Fehér fűz (Salix alba) levelének mind két oldala de leginkább alsó fele fényes szürke szőrrel benőtt, úgy hogy távolról ezüs- tözöttnek látszik levélzete, gyorsan nő, s aránylag a legrövidebb idő alatt elegendő tűzifát szolgáltat, kérge sok csersavat tartalmaz, fája fejér taplós, mint minden fűz úgy ő is kedveli a nyirkos, agyagos horuokföldet, de azért szárazabb talajban is nő, mely tulajdonsága miatt utak mellé árok-partokra ültethető, gyors növése miatt nyakalásra nagyon alkalmatos. Törékeny fűz (S. fragilis) 2—3 éves ágainak törékenysége miatt nyerte elnevezését, vesszeje barnapiros, levelének mind két oldala setétzöld és lehullásuk után is rozsda alakú foltokkal telve zölden maradnak. Fája leginkább tüzelő anyagot szolgáltat. Kecske fűz (S. caprea) a hideg kevésbbé árt neki, de érzékeny a meleg iránt, szereti a hűvös árnyékos helyeket, növése bokor alakú, fája barnás, szépen hasad, puskaagy skatulya és szitakéreg készítésre használtatik, szene lőpornak alkatrésze, kérge bagariabőr cserzésére használtatik, égerfa-kéreggel fekete festéket szolgáltat, továbbá kitűnő abroncsok készülnék belőle. A közönséges kosárkötö fűz (S. viminalis) levele hosszú, keskeny, hegyes, fényes sima setétzöld; alsó oldala ezüst szinti szőrös, egy éves vesszeje szürkés zöld, szőrös, idősebb hajtásai sárgások. Vesszejéből kocsikasok, és durvább kosarak fonatnak. V e r e s f ti z (S. purpurea) vesszejéből kitűnő finom kosarak készülnek, úgy drágább kocsikasok és díszmunkák. Arauyftiz fS. vitellina) vesszejének szép szine miatt kertekben díszfának is alkalmatos, mert télen narancssárga, nyáron aranysárga, fája jó abroncsot, könnyű szívós villa-nyelet szolgáltat, vesszejéből elég finom tartós kosarak fonatnak. Hamuszinü fü z (S, cinerea) és Vizifüz (S. aquatica) szívós élete és buja gyökérzeténél fogva folyók mentén, vízmosások mellé, part-erősítésekre nagyon alkalmatos, ugyan e két fűz homok buckák és futó homok kötésére kitűnő szolgálatot tesz. Megemlitendő még a Szomorú fűz (S. babylonica) Kötő- fűz (S. undulata,) Mondolaftiz(S. Amygdalina) Rozmár in 1 e v e 1 ü f ű z (S. rozmarifolia.) Szaporítása általában dugványozás által történik. Kora tavaszkor, mielőtt a fűzfa nedvbe indul, éles késsel vagy kerti ollóval vágassuk a szükséges dugványokat ; arra legalkalmasabbak a két éves hajtások vékonyabb és az egy évesnek vastagabb ágait 12 hüvelyk hosszúságra, minden tekintet nélkül a rügyek állására — metszeni. Dugvány télen is készíthető, olyankor a cselédség nincs elfoglalva, s azonfelül a napidij is csekély, a megké- szitetteket állítsuk földbe úgy, hogy csak V 4 része látszassák ki ; ha azt elmulasztjuk, dugványaink elszáradnak és minden későbbi igyekezetünk abbeli hanyagságunk miatt dugába dűl. Ha tehetjük, legcélszerűbb a dugványok készítését és azok eldugdosását egyszerre teljesíteni. A mi délelőtt készül, az délután elrakatik, a mit pedig délután metszenek, másnap délelőtt tétetik a földbe. A dugvány-készítést természetesen megelőzi azon hely meghatározása és kellő elkészítése, hová a dugványozás teljesítendő. Oly talajt választunk, mely nyirkos, de nem vizenyős, azt még őszszel felszántsuk, hogy a göröngyök szétomoljanak, kora tavaszkor ugyan e munka teljesítése nem okvetlen szükséges de semmiesetre sem árt fökép ott, hol erőteljesebb a talaj és elgyomo- sodás reményelhető. Ha csak tavaszkor szán tatjuk fel a bedugvá- nyosodó helyet, el ne mulaszszuk a szántás vagy felásás után azonnal apróra megboronálni vagy elgereblyélni, nehogy a föld kiszáradjon és a dugvány szárazföldbe kerüljön. A további ápolás könyebbsége és a külső csin miatt a dugványok sorba rakatnak el. Zsinórt feszítünk és a mellé szurkáljuk a 12" hosszú vesszőket, egymástól 10 — 12" távolságra nem függőlegesen, hanem kevéssé rézsut. A sorok lehetnek egymástól háromlábra ; a 12" hossíú dugvány legalább 8" kerüljön a földbe, a földön kivül ne maradjon 3—4 rügynél több. Az első és második évben legalább egyszer kapáltassuk meg, nehogy a gyomok a fiatal dugványokat növésükben akadályozzák. A harmadik negyedik év tavaszán már kiültethetök útak mellé, árok-partokra vagy szakadós vízmosásos helyekre. Ha árok-partokon, folyam mentén vagy egyéb vizenyős és szakadáros helyeken dugványozunk, természetesen sort nem tarthatunk, ott csak az a cél lebeghet szemünk előtt, hogy minél előbb véghez vitessék a kivánt terület befási*ása. Arok-partokhcz ne szurkáljuk nagyon közel, mert idővel a füzek megnőnek, elgyökeresednek s gyökerök a viz folyását akadályozza, mi által az árok be- iszapolva költségünk támad annak kitisztitásával. Az eldugványo- zott füzekből nagyon kevés szárad el, azonban legtöbb kárt tesznek a téli és őszi legeltetés alkalmával a pásztorok. A birkának kedves a fiatal fűznek kesernyés vesszeje. A pásztorokra tehát parancsoljunk reá keményen, hogy a fiatal füzeket kerüljék. Ha azt elmulasztjuk, költségünk, fáradságunk hasztalan volt. derült arccal, sugárzó homlokkal, ragyogó szemekkel siet nejéhez, egy iratot szorongatva. — Nézd csak ezt ! Erzsiké gépiesen veszi át az iratot, — most is arra gondol, mily furcsa név az a Kukutschek, — s olvasni kezdi: „Legkegyelmesebb uram ! A hazának egy honosult fia vakmerösködik alkalmatlankodni legkegyelmesebb uraságod előtt. Orosz voltam, mielöttjmagyarrá lettem, s magyar vagyok, mióta ez édes haza adoptált. Ez uj hazában feltaláltam mindent, mit régi hazámban csak ohajték : a szabadságot, boldogságot. Legkegyelmesebb uramtól tanultam meg szabadnak lenni a láncok között is. A boldogságot pedig megmagyarázta elsőszülött fiam sírása. Mivel pedig egyetlen kivánságom az, hogy fiam ne csak adoptált, de méltó igazi gyermeke legyen e szép hazának, engedje meg legkegyelmesebben legkegyelmesebb uram, hogy ha majd egykor érteni fogja, elmondhassam neki : Miklós fiam ! ne rám tekints, ne tekints te senkire, csak a te legkegyelmesebb keresztatyádra . . . báró Wesselényi Miklósra! Ezen alázatos kérésem sokszoros megújítása mellett maradok legkegyelmesebb uramnak igen alázatos szolgája. Küküllöi Szaniszló. — Érted ezt asszony ? — Értem. De nem értem, mi közöm nekem ehhez? Ki az a Küküllöi ? — Mi közöd hozzá? ki ez a Küküllöi? ... Ez a Küküllöi é u v a g y 0 k... az a Miklós, a báró Wesselényi Miklós keresztfia pedig ott van karjaid között. Erzsiké alig hisz füleinek. Ily váratlan örömet, ily nem álmodott átváltozást hogyau köszönjöu meg annak az áldott embernek ? A keresztapára nézve azonban némi kifogást tesz önmagában. Mert igeu derék ur lehet ugyan az a báró, de már mégis inkább szerette volna komának a helybeli nótáriust. Azt ő nem tudja, hogy ez időben érte el Wesselényi népszerűsége tetőpontját, s nem volt magyar, ki nem rajongott volna a fogságban megvakult, s pár hó előtt kegyelem utján szabadon bocsátott láoglelkü hazafiéit. KUkiillöi Kukutschek Vasili-Szaniszló tudta ezt, s öt szemelte ki az első lépcsőnek. A báró elfogadja nemzetes Küküllöi Kukutschek Miklóst ke- resztfiának, s néhány sorban egy diszkard kisérete mellett megköszöni a szives megemlékezést. E néhány sor 50%-al emeli fel egyszerre Kukutschek értékét a helységben. Nem is lehet az közönséges ember, ki a nagy urakkal ko- máíik. 1843-ban születik egy másik honpolgár. Küküllöi Szaniszló körülnéz a hazában, keresve méltó keresztapát reményteljes magzatának. Csakhamar megiratik a kérvény, melyben esedezik, hogy : K|e 1 e m e n-Y encel Nepomu k-L 0 t h á r fia előtt szabad legyen világitó fáklya gyanánt feltüntetnie keresztapját : Metternich-Win- neburg Kelemen Vencel, Nepomuk Lothár herceget. Már két lépcső van. Hogyau bírna el ennyi dicsőséget egy kis falu? Tekintetes Küküllöi Szaniszló felköltözik Pozsonyba. Nagy pakolások történnek. Előáll a csinos fogat, — a sztirszabói örökség kifutja ezt! — s elhelyezkednek : a belső ülés közepén Küküllöi ur, jobbján a fele*
