Eger - hetilap, 1875

1875-02-11 / 6. szám

XIV. év-folyam.

6. szám.

187'». február 11-én.

Előfizetési dij :

.Egész évre . Félévre .

Negyed évre . Egy hőnapra

Egyes szám

. 5 ft — kr.

. 2 ft 50 kr. . 1 ft 30 kr. . — 45 kr. - 12 kr.

EGER.

Hirdetésekért:

minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik.

Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön.

Kiadó hivatal : a lvi onmi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca 84. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr.

' ------------ ~~~ ■ -■ ■■ - - ----------- ------------------------------------------------------------------ ---------------------------------V

idékünk ügyvédi kamarája és annak székhelye.

Ami után oly rég óta várt a perlekedő felek és azokat képviselők serege: kezd valahára valósulni, t. i. az ügyvédi kamarák életbelépte közéig.

Noha megvalljuk, kissé vérmeseknek tartjuk azon reményeket, melyeket sokan hozzájok kötnek : de mégis egy jobb jövő hajnalát véljük felderülni abban, hogy a mostani zilált perlekedési és a perlekedésből származott viszonyok megszüntetésére ezen hathatós lépést tette a törvényhozás, az ügyvédi kamarák felállításával.

Lesz minden bizonynyal az ügyvédi karban oly önérzet, hogy azon szép autonómiát, melylyel őket az 18 74. évi XXXIV. t. c. felruházta, fel fogják használni saját jó hirnevöknek helyreállítására és megszilárdulására, mely már nagyon sok oldalról és nem ritkán alaposan intézett támadás folytán ingadozni kezdett.

Nem kell erre több, mint az úgynevezett pajtáskodás egy nemének félretételéhez megkivántató erély ; ezt pedig merítheti minden ügyvéd, aki tud a jóért, nemesért, és különösen azért lelkesülni, hogy az ügyvéd névvel a férfi jellem egész teljességével legyen összekötve, és azon eszmeért, mely az ügyvédi szép hivatással összekötve van.

Hanem természetesen ezen erély oly gondolkodásmóddal nem szokott karöltve járni, mely minden újításban csak baszontalansá- got lát,és az ügyvédi kamarát mint céhet tekinti, melyet csak kárhoztatni tud, mint a melyet más téren eltörlendönek talált a törvényhozás, és meg nem tudja fogni, mily oknál fogva találta épen itt fel- állitandónak, hol az eddig nem volt életbeléptetve soha?

Vannak pedig — fájdalom — Hyenek is. Azonban reményijük, hogy az ily gondolkodásúak is megérik még^ az ügyvédi kamarák oly jótékony hatását, mely után majd ök is áttérnek azon nézetre, hogy még is csak jó ez az ö szerintük ügyvédi céh, mely nem tűri meg maga körében az ügyvédi néven foltot ejteni nem átallót, s azért tiszteltebb lesz az ügyvéd neve, mint a mely nem lesz ezután egy jelentőségű a rabulismussal. és a — pénzzsákmánylással.

Az ügyvédi kamara legelső hivatása az ügyvédi kar erkölcsi tekintélyének megóvása. Ha e hivatásának megfelel: lehetetlen azt mondani róla, hogy felesleges intézmény; mert ha az ügyvédi kar erkölcsi tekintélye megóvatik : ez feltételezi, hogy semmi olyan tett ügyvéd részéröl megtorlatlanul nem hagyatik, mely ügyvédhez méltatlan, minek következtében az oly esetek, melyek az ügyvéd ellen jogos panaszra szolgáltathatnának okot, kiirtatnak; —ennek pedig csak a perlekedő közönség fogja hasznát venni, — az ügyvédi kar erkölcsi tekintélye csak következménye lesz amannak, mint tulajdonképeni célnak. A mely intézménynek pedig ily nemes célt tűzött a törvényhozás feladatul : azt hasztalannak mondani nem lehet.

Mi azt várjuk az ügyvédikamarától,hogy megszünteti a nemtelen perlekedési fogásokat, melyek itt-ott netalán még ezután is feltünedeznének, s milyenekről eddig hallani elég fájdalmunkra volt alkalmunk; és azon visszaéléseket, melyek a behajtott pénzeknek visszatartása vagy túlságos levonásokkal,és már nagyon is késő megküldésével elkövettettek. Azon remény éltet bennünket, hogy az alakulandó ügyvédi kamarák meg fogják találni a kellő módot efféle bajok és az ügyvéd- névnek legmélyebb lealázására szolgáló fekete tettek orvoslására, mindegyik fog azon ambitióval birni, hogy ilyenektől mentői tisztábbaknak tegye tagjait, és nem fogja igazolni azok aggodalmait, kik nem találták célszerűnek önmagnkat az ügyvédeket rendelni a maguk fegyelmi őreiül; a mi feltételezi az eddigi pajtáskodási szellem kiküszöbölését, mert legyezgetni vagy közönyösen venni a tagtársak egyike vagy másika által netalán elkövetendő visszaéléseket; nem annyit fog tenni ezután, mint a mennyit az eddig tett, hanem az egyik szennye, a másikat is rutitja ezentúl, és ugyancsak megjárná azon ügyvédi kamara reputatiója, mely az ilyen megrovandó, sőt kiirtandó cselekvényeknek nem fogna lenni erélyes ostorozója.

De ne vélje ám a perlekedő közönség maga sem, hogy neki ne kellene járulnia az ily bajok kiirtásához.

Hiszen nem voltak a visszaélések eddig sem törvényszerüek soha, eddig is bünhödés alá vonandóknak rendelte a törvény a visz* szaélést elkövetőket; de ha nincs panaszos: — nincs biró. Ez igy volt eddig is, igy lesz ezután is.

Ha az, a ki ellenében valami, az ügyvédhez méltatlan eljárás követtetett el, valamely ügyvéd által, erről hallgat, vagy legfeljebb itt-ott beszél róla, de épen oda nem fordul, hova illetékesen kellene fordulnia, hogy baján segítve legyen ; bizony azon segítve nem lehet ezután sem ; mert hisz mende-mondákon el nem indulhat senki, tehát az ügyvédi kamra, vagy annak ügyésze sem, ki ily esetben a fellépésre hivatott volna."

Ennyiben tehát a perlekedő közönség maga is hivatva van a felmerülendő bajokon segíteni ; — csakhogy természetes, a törvény nem lehetett egyoldalú, hanem az alaptalanul vádaskodó ellenében viszont védi az ügyvédeket is, különben ismét eltévesztené kitűzött célját, az ügyvédi jó hírnév fentartását, ha ezt nem tenné ; és igy mindenesetre csak alapos váddal lehet fellépnie annak, ki az ügyvédet vádolja.

Az élet mindenesetre a legnagyobb mester lesz egyébiránt ebben is, mint mindenben ; az fogja megtanítani a feleket úgy, mint azok képviselőit, mint kelljen mindkét részen úgy eljárni, hogy a törvény szándéklatai valósuljanak ; — csak minden részről meg legyen a jó akarat.

Városunk egy ily ügyvédi kamara székhelyévé rendeltetett a törvény által a székhelyek kijelölésére felhatalmazott kormány által, és az itt felállítandó ügyvédi kamarához az egri, gyöngyösi és jászberényi törvényszék területén ügyvédi-gyakorlattal foglalkozó ügyvédek vannak utasítva.

Az ezen ügyvédi kamara megalakulására f. é. febr. 14-ike van az egri kir. törvényszék elnöke által kitűzve, mely határidőt megelőzőleg febr. 11. 12. és 13-ik napjain kell a törvényszéki elnökhöz kinek-kinek azon ügyvédek közül, kik ügyvédi gyakorlatot folytatni kívánnak és igy az alakulandó ügyvédi kamara tagjai lenni óhajtanak, ügyvédi okleveleiket bemutatnia, mert ezután ügyvédi gyakorlatot csak az folytathat, ki azon ügyvédi kamarának, melynek területén állandó lakása van, tagja.

F. é. febr. 14-én tehát városunkban (a megyeház teremében) összegyűlve látandjuk a fennevezett három törvényszék területén működő ügyvédeket alakuló gyűlésre, melyen kamarájok elnökét, alelnökét, választmányi tagjait, jegyzőjét, ügyészét és pénztárnokát megválasztandja.

Minthogy ezektől függend a kamara célszerű működése, természetes, hogy ezen választások a föfontosságuak az ügyvédi kamarára nézve. De hála az égnek az ezen egri ügyvédi kamarához tartozandó ügyvédek tekintélyes számában nem hiányoznak azon elemek, melyek egy erélyes ügyvédi kamarai tisztviselőség megalkotására kivántatnak.

Reménylhetjük is, hogy különösen elnököt és ügyészt, mely állások közül nehéz volna megmondani : melyik a nagyobb fontosságú ? fognak olyant választani, kiben úgy a tudomány, mint a jel