Eger - hetilap, 1875
1875-10-07 / 40. szám
IL 1876. évi szükséglet írt. kr. a) az állam állal előlegezett műszerek árának az 1876. év folyamán megtérítendő előleg .... 1003 46 b) a két megyei mérték hitelesítőnek 1876. évi fejenkint 600 frt megállapított járandósága . . . 1200 — c) irodai szerek, világítási és fűtési anyagok . . 200 — d) a műszerek jó rendbeu tartására . . . 50 — e) még hiányzó szükséges eszközök beszerzésére . 300 — f) egyéb előre nem látott kiadásokra . . . 96 54 Összes 1876. évi szükséglet: 2S50 — Tehát a megyei mértékhitelesítő hivatalnak 1875. és 1876. évi szükséglete tesz összesen 4843 frt 25 kr. Ezen kiadások fedezésére felhasználandók első sorban azon összegek, melyek a mérték-hitelesitésért fizetendő teljes dijjakból begytilnek. Mivel azonban a megyei mértékhitelesitési hivatal tényleges működését csak a folyó év aug. 14-én indította meg, az eddigi jövedelem csekélységénél fogva a folyó kiadások fedezésére is elégtelen, a felszerelési költségek pedig épen nem találnak fedezetet, hogy a megye a törvény által reá szabott, és ennél fogva az államkincstár és magánosok ellenében fenálló kötelezettségének megfelelhessen, a megyei alispán által tett azon előleges intézkedés, hogy addig is, mig a mértékhitelesitési költségek a hitelesítésből befolyó jövedelemben fedezetet találnak, a megyebeli városok és községek közrejárulása igénybe vétetett, helyeseltetik és határozatilag ki- mondatik, miszerint az 1875. évre minden rendezett tanácsú város . . .50 frt. minden nagy község . . . 10 — r „ ... 5 a megyei mértékhitelesítő hivatal költségeinek fedezésére befizetni tartozik ; fentartatván, hogy ezen összegek az 1876. évben is a majdan mutatkozó szükséghez képest igénybe vehetők lesznek, és hogy azon városok és községek is, melyék ezután saját hitelesítési hivatalokkal elláttatni fognak, a fentebbi járulékokat befizetni tartoznak, másrészt pedig az előlegező községek feljogositvák a tényleg befizetett összeg erejéig a mértékhitelesitésért díjtalanul igénybe vehetni, mely dijak fölszámitásánál a szelvényen és főkönyvben mindenkor feljegyzendö, hogy a fizetés a bemutatott és a betéteményi télén élet- és világnézet szülemlik, elégedetlenség, sorselleni zugoló" dás s több efélék rendes állapottá válnak. Az izmok az aránylagos nyugalom állapotában nem hatnak oda, hogy a lélekzést és vérforgást gyorsítsák. Az izmoknak szabályszerű mozgása segíti elő a légzési- és vérkeriugési működést s azzal az anyagcserét, — t. i. az elhasználnak könnyebb elválasztását s az ujuak jobb, erősebb kiképzését. Mindenesetre szüksége van az embernek testi egészségre, erős, ellentállaui képes testalkatra, könnyű, derült vérmérsékletre, józan észre s meleg, érezni tudó szívre. E javak nélkül az élet csak oly növényhez hasonló, mely szűk virágcserépben fris lég és napfény nélkül tengődik. És az istennő, ki ezeket a legfőbb jókat a föld fiának ajándékozza, Hygina (a gyógyistennö); a legfontosabb s első adomány pedig, melyet javunkra nyújt a testgyakorlat (gymnastika). Nem a közönséges gépies tornászat, hanem a valódi testgyakorlás, mint a régi görögök azt értelmezték, eme minden kötéltánc — s nyaktörő akrobatái művészettől távol álló, a nép leikébe ható test- gyakorlás nemesíti, szépiti az embert, teszi öt egészségessé, tiszta erkölcsűvé, emeli föl lelkét; az világosítja föl szivét,erösit s képesít átgondolt tettek végbevitelére. Az ily testgyakorlás megtanít a természet törvényei szerint élni és táplálkozni, pedig az étrendi szabály szoros összeköttetésben áll testgyakorlatunkkal. A bérvivás*) az újabb testgyakorlás rendszerében elvetendő, a népek nevelésében nem hogy elfogadható volna, de veszélyes. Philostrates, ki Kr. u. a második században élt, említ régi gö*) Bérvivók vagy bajvívók, mint tudjuk, azok voltak Görögországban , kik testgyakorlatból vagy verseny-küzdésekből üzleteket csináltak, ilyenek voltak a birkózók és öklözök. Ök ünnepélyes alkalmaknál nyilvánosan küzdöttek, de mielőtt felléptek, szigorú orvosi vizsgálat alá vétettek. A versenyző párok sorshúzás utján határoztalak meg. A győztes küzdő diadalmi pompával hordoztatott körül, neve beíratott a nyilvános lajstromokba s a költők megéneklék dicsőségét. Különösen pedig szülővárosában nyerte a legnagyobb kitüntetést. számra hivatkozással megjelölendő összegben találja fedezetét, és minden egyes esetben külön elszámolandó. Lesz tehát az 1875 évre a községektől beszolgáltatandó előleg : 4 rend tan. várostól 50 ft. . . 200 ft. 97 nagy közszségtöl 10 ft. . . 970 „ 47 községtől 5 ft. . . . 235 „ Összesen : 1405 ft. Utasittatnak tehát a megyei szolgabirák és a rend. tan. városok pgmesterei, hogy a mennyiben az, az alispán felhívása folytán még nem történt volna, a kijáró összegeket mielőbb beszedni és bemutatni igyekezzenek, azzal, hogy ezen járulékok mint előlegek az előre nem látott költségek rovata alatt felvett összegből fedezendök és felszámitandók. Miről a m. alispán, a m. főpénztár és főszámvevőség, a megyei szbirák a rend. tan. városok pgmesterei és a m. mértékhitelesítő hivatal tudomás, alkalmazkodás és megfelelő intézkedés végett ér- tesittetnek. Olvastatott Hutter Károly és Groszbach Ferenc megyei mér- tékhitelelsitök folyamodványa, melyben részükre 1875 évi julius hó 1-töl folyóvá tett, de csak augusztus 14-ike óta kiérdemelt járandóságukat kiszolgáltatni kérik. Tekintetbe véve, hogy folyamodók a folyó évi junius hó 13 s következő napjain tartott rendes évnegyedes közgyűlésben megyei mertékhitelesitöknek megválasztattak, s fejenkinti évi 600 ftnyi javadalmazásuk az 1875 év julius hó 1-töl utólagos részletekben, a 303 számú határozattal folyóvá tétetett ; tekintetbe véve, hogy az ekként megállapított javadalmazás csak azért nem lett kiszolgáltatva, mert az ennek fedezésére kijelölt alap elvonatott és más alap nem állott rendelkezésre ; tekintetbe véve, hogy a megválasztott megyei mértékhitelesítők már julius hó 1-én s azóta tényleges szolgálatot tettek ; és végre tekintetbe véve, hogy ezen közgyűlés folyama alatt már tétetett intézkedés a nélkülözhetetlen alap megszűnésére ; Hutter Károly és Groszbach Ferenc m. mértékhitelesítők kérelme jog és méltányosság szempontjából teljesitendönek és elmaradt javadalmazásuk kiszolgáltatandónak találtatik, minél fogva a julius és augusztus hóra fejenkint leendő 50—50 ft összesen együtt 100 forint tekintettel a már kiadott előlegre, illetve annak levonásával az illetőknek a községek által már befizetett, vagy ezután rög athletákat, kik a folyókban s patakokban fürödtek, vadállatok bőrén aludtak, vagy a rét füvén hevertek; kovásztalan, roszul sütött kenyérből állott ételök ; megették az állatok húsát is, mintáz ökörét, zergéét és kecskebakét; bőrüket olajjal kenték. Óriások voltak izomerőre és testalkatra, de szellemileg törpék valának. Bármily meghatározott testgyakorlati kiképezésnek lefonto- sabb föltétele — tartozzék az bár a bajvivásra, versenyfutásra, ök- lözködésre vagy birkózásra — az izommozgatás különféle nemein kivül a megszabott életrend. Az öklözök idomitása például Beaugrand E. adatai szerint következő módon vitetik véghez. A bajnok pihenés által testessé növeltetve, meleget tartó gyapjú ruhákba burkoltatik, s igy kell neki nagy távolságokat befutnia, hegynek föl s hegyről alá, székiben hosszában, mig a művelet következtében hatalmas izzadás áll be. Bőre most durva gyolcscsal erősen megdörzsöltetik, mire a jelölt fürdőbe lép. Ez eljárás naponkint ismételtetik. E mellett minden nap szinlett küzdelmek s mindenféle gyakorlatok tartatnak vele az izomerő növelésére s a mell kifejtésére. A táplálék következő: naponkint többször angol rostélyos (beafsteak) és Urtisült; a hús elkészítés előtt verés által mégpuhit- tatik, hogy rostocskái könnyen emészthetők legyenek, azután vajban gondosan megstittetik, s mielőtt föladatnék, apró szeletekre vag- daltatik. Az öklészet jelöltjeinek meg van engedve a serivás is. — Ez élet és eljárásmód után néhány hétre már az azelőtt felpufifadt ember, ki nem volt képes húsz méternyire szaladni lélekzö szerveinek teljes elfáradása nélkül, minden fölösleges anyagtól menten, képes a legfárasztóbb munkákat és küzdelmeket is könnyen elviselni. A versenyfutók életmódjánál Sinclair J. közleményei szerint következőleg áll a dolog: A lótanitók korán fölkelének, keveset evének, sokrétű gyapjuruhákat, különösen szűk mellényeket vettek fel s azonnal gyors sétálást tettek, mialatt hatalmasan izzadásba jöttek. Az izzadás elmúlását tollas ágyban, kényelmesen várták be. Ez emberek déli ebédje halból, puddingból s némi húsból állott, reggelijök s estelijök mindig csak vajas kenyérből és theából. Reggelizés után öt vagy hat mellényt, két felső ruhát s két pár nadrá-
