Eger - hetilap, 1875
1875-10-07 / 40. szám
XIV. ér-folyam. 40. szám. 1875. October 7-én. Előfizetési dij : Egész évre . Félévre . . Negyed évre . Egy hónapra Egyes szóm . 3 ft - kr. . 2 ft 50 kr. . 1 ft 30 kr. . - 45 kr. - 12 kr. EGER. Hirdetésekért r minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetést^ 1 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 16 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kladé-blvatal : a lycenmi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr Eger, okt. 6. 1875. A „Kelet népe“ című fővárosi napi lap okt. 3-iki számában azon, ránk nézve elszomorító hirt hozza, hogy „az egri kir. törvényszék további fentartása iránt városunk által benyújtott kérvényt a kormány — már elébb az ungvári és szolnoki törvényszékek feloszlatására nézve használt kifejezésekkel — visszautasította. Minő alappal bir t. laptársunk értesülése ez ügyben, nem tudjuk. Annak hitelességét azonban kétségbevonnunk annál több okunk van, mert az egri kir. törvényszék nincs feloszlatva, hanem fonáll, s igy Eger városa memorandumát a kormány „azon kifejezésekkel, melyeket az ungvári s szolnoki feloszlatott törvszékek visszahelyezését tárgyazó kérvények megtagadására használ;, — okszerűn vissza nem utasíthatta. Kereken tagadjuk t. laptársunk értesülésének azon passnsát, mintha az egri kérvény j,föleg kereskedő-s ipartársulatok létezése által volna indokolva. Ilyesmi a kérvényben mellesleg is alig van említve. Az egri kir. törvszék fönállásának szüksége mellett, a memorandumban foglalt nemcsak alapos helyrajzi, de— ami jelen hazai viszonyaink mellett kiváló fontosságú — főleg pénzügyi s közművelődési motivumok, tehát országos érdekek harcolnak, melyeket ignorálni igen, de megdönteni józanúl nem lehet. Azon ellenvetés, hogy Gyöngyös — mely Heves megye egy tekintélyes részétől, a Mátravidéktöl teljesen el van zárva, — egyetlen árva mérfölddel belebb esik a megyébe, mint Eger, — elfogulatlan Ítélő előtt komolyan számba sem vehető. Sajnáljuk, hogy a fővárosi napi lapok az egri memorandumot nem méltatták annyira, hogy, ha nem egész terjedelmében, legalább kivonatilag közölték volna. Legalább ekkor alkalmuk leendett, nekik és a nagy közönségnek, az ügy állásáról, s a kérvénynek, országos érdekek által is követelt jogosultságáról meggyőződést szerezniük Egyébiránt kérvényünk elutasításáról hivatalos, de magánúton is, eddigelé itt még mit sem tudunk. Sőt, ha — mint teljes okunk ván föltenni — a kormányférfiak, igéretök szerint, az egri kérvényt alapos tanulmány tárgyává tették, lehetetlen egy, az ország javát szivén hordozó, szabadelvű kormányról elhinnünk, hogy azt visszautasítsa, mert ilyesmit még az absolut kormány sem tett, s tehetett volna. Egyébiránt az eddigi szomorú tapasztalatok után, a nepotimus, kegyhajhászat és köpenyforgatás e fénykorában, minden megtörténhetik. A legnagyobb absurdumokra is el lehetünk készülve. Ismeretes dolog, mily erélyt, s buzgalmat fejtett ki Eger értelmisége, hogy itt az évek óta praedomináló szélbali ellenzéket megtörve, a nagy közönséget a kormánynak megnyerje. A hossszas küzdelmet a legutóbbi képviselőválasztásnál, végre teljes sükér, fényes diadal koronázta. Eger intelligentiájának e buzgalma, s sükerei a megyében is megtették a hatást. Tudva van, hogy a régi idők óta ellenzéki Heves megye, most őszinte támogatója s hive a jelen kormánynak. És e nem épen csekély fontosságú eredmény kivívásában tagadhatlanul kiváló érdeme van városunk értelmiségének. Azon értelmiségnek, melynek az egri kir. törvényszék fönállásával legfontosabb életérdekei vannak kapcsolatban; azon értelmiségnek, mely egy szebb és jobb jövő reményében, őszinte bizalommal, ragaszkodással, s kitartó erélylyel küzdött és küzd a jelen kormány mellett, melytől nem remél, nem vár, csak igazságot és méltányosságot a haza javáért. Es e kormány azzal akarna-e az irányában nyilvánult őszinte bizalom, föltétien ragaszkodás és sükeres küzdelem iránti elismerésnek és méltánylatnak kifejezést adni, hogy Eger városát törvényszékétől, minden alapos ok és érdek mellőzésével, csupán melléktekintetekből, absolutistikus önkénynyel megfoszsza ? Ilyesmit csak a legnagyobb pessimismus volna képes elhinni. Gondolatok a közügy terén. Dicsértük mi önmagunkat, már agyba-főbe eleget, és e dicséretek nagyrészt igazak is. — Hős nép vagyunk, fényes nép vagyunk, gavallér-természetünk van, — szóval uraknak születtünk. — Hányszor mondottuk ezt el és hallgattunk magas dicséretként, és senkinek sem jutott még eszébe, hogy ezzel szidott volna bennünket. — Pedig ezek a mi erényeink, ezek lettek a mi hibáink.— Mert a világ szeme másban lát erényt most, mint miben látott száz esztendővel ezelőtt. — A mi akkor hősiesség vólt,arraa világ most azt mondja, hogy be- tyárság, — a mit függetlenségi vágynak hívtak, annak a neve most rakoncátlanság. — Értem most, a törvényes rend s a polgári szabadság állapotában. — Nekünk csatorna kell, melyen a túlpezsgö erőt lecsapoljuk. — Háborúban csodákat miveit ez az erő, — lett most a béke átka. — Mostoha időkben összetörte a zsarnok láncait, — most megtagadja a polgári kötelességek teljesítését .... Lettünk őseink karrikatúrájává. Azonban az időkben helyén volt a hősiesség, a fennen lobogó szabadságvágy. — Most is válságos időket élünk, harcban állunk most is. — De ez a harc többé nem országok nyilt mezein foly, hol a világ a tapsoló közönség — hanem szűk falak közt, az iparos hangos műhelyében, a szellem munkásainak szűk cellájában, elzárva a tetszés zajától. — Nem fellobanó lelkesedés és szilaj erő, hanem érett meggyőződés és szives kitartás e harcban a győztesek. — És nem a kalandvágy és dicsszom.i, hanem a kötelesség érzete képezi most a legjobb katonákat. — Es a kötelesség ez érzete, — ez nincs meg bennünk. Vagy tán meg van ? Nézzük. Vannak kötelességeink az állam irányában. — Élvezzük az állam által nyújtott javakat, viselnünk kell terheit is. Jól érezzük magunkat és igen kényelmesnek találjuk, ha biztosságban élhetünk, ha szabadon és háborithatlanul folytathatjuk üzletlinket, ha nyilvános tanodák olcsó alkalmat nyújtanak gyermekeink bármily irányú kimivelésére. — Sőt mind ezt meg is kívánjuk, még pedig joggal. — Azért ha valahol e tekintetben bármely csekély hiány mutatkozik, mindenki fel is zúdúl, és szemére is veti a kormányzó hatalomnak, hogy nem teljesiti kötelességét. — És ép azért, ha nincsenek ily csekély hiányok sem, ha mindez állami intézvények fokozott hiányokat is képesek kielégíteni, kinek jutna eszébe, azt a kormányzó hatalomnak különös érdemül felróni? mindnyájan igen természetesnek találjuk, hogy ez úgy van —, igen természetesnek, hogy a kormányzó hatalom pontosan teljetiti kötelességét, — hisz azért kórmányzó hatalom ... A polgár pedig? ... A polgár pedig azért polgár, hogy az állami jogból mennél többet iparkodjék élvezni, kötelezettségéből pedig az állam irányában, mennél többet toljon mások vállaira. . . De ott, ahol a polgár nem igy gondolkodik, hol bir tudtával annak, hogy e jókat kötelességeinek teljesíthetése nélkül nem élvezheti, tudja, hogy az állam a polgárok igényeinek csak akkor lehet eleget, ha ezek megadják neki az erőt, és képességet ez igények kielégithetésére.. Ott a polgár méltányosan fog Ítélni a kormányzó hatalom működése felöl, és ha nem is örömmel, mégis készséggel fogja megadni