Eger - hetilap, 1875
1875-09-30 / 39. szám
Il — 308 — Ily irányban haladnak már évtizedek óta egyes külföldi nemzetek, és tagadhatjuk e, hogy megelőztek bennünket minden téren? Pedig van e nálunk magyaroknál minden szép és nemesre fogékonyabb, tehetségesebb nép a fold kerekségén ? — Bizonyára nincs. — Fényesen igazolja ezt idevágólag azon körülmény is, hogy a kisdedek megóvásának és nevelésének eszméje nálunk előbb fogam- zott meg a boldog emlékű Brunszvik Terézia grófnő lelkében, mint Francia és Olaszországban, sőt Némethon legnagyobb részében. Ezen nemeslelkü nő, már 1828-ban nyitotta meg Budán „angyalkert" cimti intézetét, melynek példájára a hazában csakhamar 13 óvoda létesült, leginkább egyesek nagylelkű támogatása, áldozatkészsége folytán. Ezen kezdeményezést követte az egyesülés, melynek eszméje hazánkban, az akkori pestmegyei főjegyző, Szentkirályi Móric lelkében fogant meg, és a mely egyesülés 1534 ben meg is alakult Festetich Leó gróf elnöksége alatt. Ezen ügy akkor az egész országban igazi melegséggel karol- tatott fel és városunk azon érdemes polgárai befolyása és fáradozása folytán, kik azon időben már tényezők voltak, mint Alexy M,, Babies I., Csiky S., stb. mások — városunkban is felállittatott egy ilynemű intézet, mely azonban, fájdalom, még az 1848-iki események beállta előtt, — általános érdeklődés hiányából megszűnt. A központban, az ország fővárosában alakult egylet azonban, alakulása óta nem hogy megoszlott volna, de az folyvást növekedett elannyíra, hogy a kezdetben gr. Festetich L90 tolnai birtokán felállított óvóképezde 1844-ben oda tétetett át, s azótá 415 képezdei növendéket fogadott fel. A központ azonban nem volt megelégedve a lassú haladással, és átérezvén nagy horderejét a népaevelés fontosságának. 1873 ban egy „országos kisdedvédő" egyletet alakított, melynek élére a legnagyobb tiszteletben álló nevek, mint özv. Bathyány Lajosné, özv. br. Eötvös Józsefné, Tisza Kálmánné, br. Sennyei Pálné, Várady Gábor, Szathmári Károly stb állottak. Ezen egylet a kisdednövelésnek országosan leendő elterjedését tűzte ki feladatául, és úgy a központban, mint a vidéken számos óvoda létrejöttét eszközlé,- míg végre múlt év nyarán a régi kisdedóvó egylettel egyesült és megalakította az „országos kisdedóvó egyesületet", kitűzvén magának a kisded-óvás országositását, és e végből nagyobb mérvű társadalmi érdekeltség és tevékenység meg- inditásár, hogy a kisdedóvás ügye, hazai viszonyainknak megfelelően s főleg a nők e pályára képesítése által, minden irányban emelkedjék. * Legyen is áldás minden léptükön. Mi magyarok par excellence politikus — vagy, mint a külföld nevezni szeret, — prókátor nép vagyunk, a mely elnevezés azonban csak azt mutatja, hogy kiválóan szeretünk a magasabb régiókban lovagolni, holott az alsóbb rétegek cultiválása fenállhatásunk feltételévé lön. Nincs égetőbb szüksége a társadalomnak értelmes, alsó és közép osztálynál, mert csak ez adhat neki oly alapot, melyen szemébe nézhet minden politikai változásnak, csak ez által lesz képes anyagi és szellemi erejét a közmivelődés azon fokára emelni, melynél megkezdődhetik és megszil árdúl hat a vagyonosodás és jólét a haza határain belül, — a tisztelet és hatalom a haza határain túl. Senki se fogja azt bizonyára gondolni, hogy értelmi fejlődésünk emelése pár év alatt eszközölhető; mert az csak fokozatosan és lassú lépésekkel haladhat előre, — de ha soha hozzá nem fogunk komolyan a javításhoz, nem hogy előre nem fogunk menni, de itren is oly mérvben visszaesni, a mily mérvben más társadalmak előre haladnak. Igen szép tér nyílnék itten a nőegyletek tevékenységének, mint melyek csaknem egyedül volnának hivatva ez ügy felkarolására. Azt fogják talán sokan ellenvetésül felhozni, hogy igen szép dolog a lelkesülés, de nincs-e már eléggé igénybe véve jótékonyságunk ? mire én azt felelem : hogy igen is, igénybe van véve, de kitől várja hát a nép felkarolását egy ily nemes ügynek, ha nem az értelmiségtől, és nem-e kivált a női világtól ? És vájjon, ha — mitől Isten óvjon meg bennünket, — a nép általános romlottsága mindig tovább és tovább terjedne, és hányát homlok rohanna az örvénybe, mely felé az pár évtized óta mindig jobban és jobban hanyatlik, vájjon kik fogják azt jobban érezni ? a legalsóbb rétegek-e vagy azok, kik minden szépért és nemesért melegen tudnak érezni ? A kormány? —Tudjuk jól, hogy államháztartásunkban nem állunk oly erősen, hogy minden hasznos intézmény innen vitessék keresztül, — hiszen br. Eötvös József, átérezve ezen eszme horderejét, nyújtott a törvényhozás elé javaslatot a kisdedóvás átalános felkarolására de ezzel ssemben az ország nyomasztó anyagi helyzete állott. És végre is nem sokat változtat a dolgon, ha közvetve járulnánk is — a kormány pénztárán keresztül — a nemes cél eléréséhez, és még csak azon nemes öntudatunk sem maradna meg, hogy önként cselekedtünk. Br. Eötvös Józsefnek nem sükerült az eszme keresztülvitele az országgyűlésen, lelkének fönsége azonban épen úgy sugárzik felettünk, mint egy távoli csillag, melynek sugarai ezredévig is lehatnak reánk, mikor az már végleg meg is szűnt. És ha felkaroljuk az eszmét, melyet megvalósítani ö a törvény- hozás által szándékozott, bizonyára egy-egy porszemet hozunk szép- lelkü hazánkfia halhatatlanságához. A kisdedek megvédése első sorban női kérdés lévén, egy na- gyobbára nőkből álló egylet több okból alkalmasabbnak látszanék, már azon gyöngédségnél fogva is, mely tapintatosság tekintetében egyedül a nőknek tulajdona. Egyesüljön a nemes célra a két nő-egylet, — és ne zárja ki magát belőle sem az, kit az ég a gyermekek áldásával megáldott, sem az, kitől ezen áldást megtagadta, és bizonyára úgy az egyik lelki örömét fogja találni benne, ha szeretetének kiapadhatlan forrását minél többre kiáraszthatja, mint hangosabban fog ütni a másik szíve, ha ennek hiányát ez úton némileg pótolandja. És ha e célra a nöegyletek egyesiilendnek, lehetetlen, hogy a férfiak hozzájok ne sorakozzanak. Az ligy felkarolása nem is járna nagy nehézségekei, miután a hatvanas években újra felállított belvárosi kisdedovoda, Könyves József alapnevelönknek fáradhatlan szorgalma következtében még — úgy ahogy — most is fenn áll — fájdalom, hogy a kezelése alatt levő intézet annyi érdektelenség- s annyi közönyösséggel találkozik, minek okát leginkább annak tulajdonítom, hogy a legnagyobb többség nem is vesz magának fáradságot azzal megismerkedni. Pedig az intézet a mienk, mi tartjuk azt fel részben, adózó polgárok — a mi ugyan csak képes beszéd, mert a képviselő testület által megszavazott évi 400 ft s segély már évek óta visszatar- tatik — és igy megérdemlené, hogy saját ügyeinkbe ott is bele nézzünk, hol nem épen képviselő-választásról van szó. A kivitel módjának részletezése e lap köréhez nem tartozván, csupán arra vagyok bátor felhívni a még fennálló kisdedóvoda legutóbbi szülői bizottmányát, hogy tenné magát érintkezésbe úgy a nő-egyletek elnökségeivel, mint a közigazgatási hatóság fejével, és azon egyesekkel, kiknek ügybuzgalmától sükert várhatna, és pedig mennél előbb, mivel az ügy fontossága nemcsak megérdemli, itt követeli is, hogy halasztást ne szenvedjen. Helyi viszonyaink megismerésére és a meglevő pénzerök feltüntetésére nézve ezen lapok m. évi 43, 44 és 45 számai teljes fclvilágo- sitást adnak, miből az érdeklettek látni fogják, miszerint nem nagy megerőltetésükbe fog kerülni, hogy városunkból, mint kettős megyénk központjából meginduljon az általános népmivelődés zászlaja, hogy követvén az idők intő szózatát, mi is hozzá járuljunk azon nagy munkához, mely a társadalom anyagi és erkölcsi megmentésére elkerülhetetlenül szükséges, a népnevelés minél nagyobb alapokra fektetéséhez. Szurmák Rezső. Megyei élet. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék 1875. szept. 13-án Beöthy Lajos főispán elnöklete alatt tartott rendes bizottsági közgyűlésén következő ügyek tárgyaltattak : Olvastatott a megyei számonkérőszéknek folyó hó 12-éröl tartott, üléseinek jegyzőkönyve, melynél fogva az ügymenet kielégítő az iigy forgalom pedig a múlt évnegyedben következő volt : beérkezett közigazg. : 17412. árvaszéki: 5508 ; elintéztetett közigazg.: 15914, árvaszéki 2912 ; hátralék közigazg.: 498, árvaszéki: 569. Tudomásul vétetik, egyszersmind meghagyatik Mezőtúr város polgármesterének, miszerint a számonkéröszékhez beadni kellett jelentésének elmaradását, valamint a megyei bizottság f. évi 300 és 360 ssámú határozatainak teljesítését illetőleg 8 nap alatt indokolt jelentését mutassa be. Gyöngyös város polgármestere huzamosb idő óta függőben levő, Letanóczky József, Mátray Sándor, Galambos Menyhért és Hugyecz Pál elleni vizsgálatok eredményének, valamint a szervezkedési szabályrendeletnek a legközelebbi megyei közgyűlés elé terjesztésre utasitatik, mert az elmaradás azon indokolása, hogy az ügy a szakosztályoknál van tárgyalás alatt, mint ily huzamosan alkalmazva ki nem elégítő, nemlesz többi elfogadható. A megyei árvaszék szabályrendeleteinek megváltoztatására vonatkozó küldöttségi jelentés még ez ülés folyamában bemutatandó.
