Eger - hetilap, 1875

1875-09-09 / 36. szám

L — 284 — 32. ) A tisza-vidéki vasút főigazgatóságának kérvénye, hogy a vasutaknál állandóan alkalmazott hivatalnokok és pályaőrök a köz­munka kötelezettség alól felmentessenek, — és a közmunka szak­osztály véleménye8 előterjesztése. 33. Vezseny községe szántóföldéi és korcsmáltatási jogai ha­szonbérbe adásainak jóváhagyása. 34. ) Mezőtúr város képviselő-testületének az alkapitányi és szállás-mesteri hivatalok megszüntetését kimondó határozatai, a közigazgatási szakosztály véíeményes jelentésével. 35. ) A Hevesmegye s a Jászkún kerület közt Alatka, Vesz- szös csárda és Szt.-András határában elvonuló utak bejárásával megbízott vegyes küldöttség jeleutése, és a közmunka szakosztály előterjesztése. 36. ) Török-Szt.-Miklós községe folyamodványa mérték-hitele­sítő hivatal felállításának engedélyezéseért. 37. ) Bárczay Gyula szolgabirónak a báró Wodianer Mór bán­halmi pusztai birtoka után Kenderes községet illető községi pótadó tárgyában tett hivatalos jelentése, — a közigazgat isi szakosztály véleményével. 38. ) Erdőtelek s Kömlő községek és Gyöngyös város kérvé­nyei, hogy az 1875 év I. felére esendő közmunka váltság egyszeres árban elfogadtassák, és hogy a váltsági be nem jelentett közmunka erő egyszeres árban megváltaihassék ; s a befizetési határidő kiter­jesztessék, — és a közmunka szakosztály előterjesztése. 39. ) Több községek felfolyamodása a költségvetés készítése tárgyában alkotott szabályrendeletek ellen. 40. ) A csány-horti és csány-atkári utakra vonatkozó véleménye a m. főmérnöknek, s előterjesztése a közmunka szakosztálynak. 41. ) Neszvadba Sándor és társainak a községjegyzöi fizetés javítása tárgyában benyújtott kérvénye, — sa közigazgatási szak­osztálynak erre vonatkozó véíeményes jelentése. 42. ) A kömlö-poroszlói útvonalnak! a m. utak sorába leendő felvételét kérelmező folyamodvány és a közmunka szakosztály elő­terjesztése. 43. ) Az árvaügyi szabályrendelet s ügyviteli szabályok átvizs­gálása végett kinevezett küldöttség jelentése. 44. ) Borsod megye közönségének a lóállitási s osztályozási próba-kisérletet elrendelő ministeri leirat ellen az országgyűlés kép- viselőházáboz intézett felirata, — szakosztályi vélemény és jelen­téssel. Számadások és pótköltségvetések. Városi ügyek. Eger városa részéről 1875-ik év szeptember hó 5-én tartott képv. ülésben következő ügyek tárgyaltattak : A f. év augusztus 22-én tartott ülés jkönyvéuek észrevétel nél­küli hitelesítése után felolvastatott a f. évi 3077. számú végzéssel megbízott küldöttség jelentése, mely mellett az egri kir. törvény­széknek Egervárosában tovább is véglegesen leendő fentartása miatt szerkesztett kérvényt elfogadás végett bemutatja. A bemutatott s felolvasott kérvény egész terjedelmében elfogadtatik s az igazság­ügyi ministeriumnál leendő átnyujtásával Érsek ö nmtósága elnök­lete alatt, ki az elnökséget elfogadni szives volt —- Tavasy Antal, Babies István, Babies János, Pántby Endre, ifj. Samassa János, Si- monyi Károly, Mosóczy János, Imre Miklós, Horváth József, Frantz Alajos, Fülöp József, Mészáros István, Burik István, Ury József, Grőber Ferenc, Grőber Sándor, Schvarcz Adolf, Kubik Endre, Ei- senmann János, Dusárdy József, Kánicz Lipót, Greiner Arnold, Bri- ger Mór, Ürményi Antal, Nánásy Ferenc, Lipcsey Péter, Lipkos Jó­zsef, Schuttagh János, Szederkényi Nándor, Csiky Sándor, Ringel- hann Imre, MatekovitsMór, Bernekker Ferenc, Sir Gyula, Polereczky Gyula, Babócsay Sándor, Hard Ede, Kövér István, Fekete Károly, Völgyi Lajos, Domokos Ferenc, Ruzsin Felix, Rózsin Emanuel, Hubert János, Fekete Károly, Volf Károly, Stand Ferenc, id. Ná­násy Ignác, Nékám Endre, Petravich Bertalan, Schönberger Soma, Burián János, Glósz Károly, Pók Károly, Goth Tóbiás, Vavrik Endre, Belánszky Mór, Szabó Ignác, Schir Ferenc, Gyubek Alajos, Zalár József tagokból álló bizottság megbizatik; egyszersmind pár­tolás végett a megye bizottságához felterjesztetni, s 50 példányban kinyomatni határoztatik. Végül a kérvény készítésével foglalkozó küldöttségnek jegyzőkönyvileg elismerés szavaztatik. Ezután felolvastattak az egri dolog s menház alapszabály ter­vezete, valamint a tüzrendöri szabály ; — melyek általánosságban elfogadtattak, s jóváhagyás végett a megye bizottságához felter­jesztetni rendeltetnek. Rendőri értesítés. A városi főkapitányság tudatja : I. Hogy a vadászat megadóztatásáról szóló 1875-iki XXI-ik törvénycikk folytán jövőre, azaz múlt hó augusztus J -töl a vadá­szat kizárólag csak azok által lesz gyakorolható, kik a megyei tettes alispáni hivatal által kiállított vadászati jegygyei birnak. — A jegyek háromfélék : 12 frtos sárgás szinü, 6 ftos violaszinü és 2 ftos zöld szinü jegyek. Aki ezeket elnyerni óhajtja, 50 kros bélyeg­gel ellátott kérvényével a polgármesteri hivatal utján a bélyeg díj­nak melléklésével az alispáni hivatalhoz fordulni köteles. A 6 ftos violaszinüt az apák vagy gyámok 20 éven alóli fiók vagy gyámcltjok részére kívánhatják, úgy azonban, hogy azon kö­rülmény, miszerint az illetők 20 évet még be nem töltötték, okmá- nyilag igazolandó. Minden vadászati jegy csak egy személyre szólhat és csak egy évre adatik. A vadászati felügyelet a közigazgatási közegek teendőihez tartozik s igy városunk területén a városi kapitányok, rendőrök és hadnagy, valamint a pénzügyőrök is kötelezvék azokat, kik akár lőfegyverrel, akár lóháton és bárminemű ebek használatával va­dásznak, a vadászati jegy előmutatására felszólítani, — s az tar­tozik azt elömutatni, melyet ha bármi okból nem teljesitne, tartozik a vadászattal felhagyni, nevét és lakását megmondani, —jha ismeret­len, alkalmas zálogot adni, vagy a felszólitót a legközelebbi község elöljárósághoz követni. Ezek a fő mozzanatok a vadászat és fegyverek megadóztatá­sára vonatkozólag. II. A már egyszer dobszó által közhírré tett hirdetmény : hogy minden udvarban legalább 3 akó viz-készlet legyen, újból felélén- kittetik ; mert akik ellen bebizonyúl, hogy eme rendeletnek eleget nem tettek, kérlelhetlenül 5 ft büntetésben fognak elmarasztaltatni. III. A kávé-üzlettulajdonosok figyelmeztetnek, hogy mielőtt pin­cér-, tekeör- és kaszlrnöiketüzletökbe állítanák, — ezeket igazolásaik­kal hivatalomhoz utasítsák, — és csak ha igazolásuk általam biztositta- tik — alkalmazzák, — mert ellenkező esetben megbtintettetuek, — és az illetők születési helyökre lesznek toloncolandók. IV. Ismét lábra kapott az éjjeli kurjongatás ; sőt az utóbbi je­lentés szerint, fájdalom, & műveltebb osztály által is gyakoroltatott. Figyelmeztetem az illetőket, hogy állásuk az ismétlésnél, — súlyos­bító körülménynek fog tekintetni. V. Figyelmeztetem a cselédtartókat a tettes megye által kiadott Cselédrendtartás 14 §. pontos megtartására. Murányváry, v. rend. főkapitány. Tornászati póttanfolyam Egerben. Az egri tornaegylet helyisége múlt hó 31-én egy kiváló ünne­pélynek volt tanúja. Ugyanis dr. montedegói Albert Ferenc, Heves- és K. Szolnok vm. m. kir. tanfelügyelő urnák felterjesztése folytán a nmeit. m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister ur, torna-egyletünk helyiségében kitűnő képzettségű torna-tanárunk vezetése illetőleg oktatása alatt a néptanítók részére f. évi aug. 1-töl bezárólag 31-ig póttanfolyamot nyitni engedélyezett. Ezen tanfolyamon részt, vett 43 néptanító, 8 ez előadásokat, mely naponkint a tornaegylet helyiségében reggeli 6—8 óráig ké­sőbb még délutáni 6—8 ig pontosan és szorgalmasan látogatták, mit a mai napon a vizsgálat fényesen igazolt. A vizsgálaton, mely aug. 31 én reggeli 7 órától 9 óráig tartott, a tanfelügyelő ur meghívása folytán megjelentek a torna-egylet elnöke 8 a választmányi tagok közül is többen. A tanító urak sorakozván a rend, menet, szabad és eszköz gyakorlatokból torna-tanárunk vezénylete mellett meglepöleg s a jelenlevők tökéletes megelégedését kiérdemlöleg matatták be egy havi tanulásuk és fáradságuk eredményét. A másfélóráig tartó gyakorlatok végeztével tanfelügyelő ur a sorakozott tanító urakhoz egy köztetszéssel hallgatott beszédet tarta, melyben fejtegetve a tornászat fontosságát, abból áttér hazánk tör­ténetére s őseink lángoló hazaszeretetére, mely kiváló s a hazát mondhatni egyedül fentartó s azt nagygyá tehető erénynek létesí­tése és ápolása elsősorban és sokakra nézve egyedül a néptanítók működésétől függ. Ezután a tanfolyamon jelen levő tanítók külön­féle nemzetiségéből kifolyólag lelkesitöleg buzdítja őket ezen erény­nek fő ápolására, mert, miként mondá, bár különféle nyelvet beszé­lünk is, bár különböző vallást követünk, mindnyájan egy anyának, a magyar hazának vegyünk fiai, melyet a legforróbban szeretni szent kötelességünk.

Next

/
Thumbnails
Contents