Eger - hetilap, 1875
1875-08-19 / 33. szám
260 A báró Baldácsy Antal által Márkáz községben épített útvonal építése ellen Gosztonyi János és Márkáz község által emelt panasz következtében meghagyatik az ut építőjének, hogy : 1) A kérdéses útnak a Gosztonyi János tanyája előtti töltés színvonalát, minthogy a tanya, s az ahhoz tartozandó rét közötti közlekedés e töltés által akadályoztatiu, egy lábbal alább szállítássá, és a tanya és rét közötti közlekedés helyreállítása tekintetéből mindkét oldalról a ktildöttségi jelentésben foglalt méreteknek teljesen megfelelő feljárást létesittessen, mely töltés nem az oldal-árkokból kivett, hanem távolabbról szállított földből emelendő. 2.) Az ezen útvonalon lévő hid két láb és három hüvelykkel alább szálitandó, és az egész uttöltés a megállapított hid- és|a Gosztonyi tanyája előtt megállapított magasságnak megfelelöleg leszállítandó. Mely munkák a kérdéses útvonalat — megbízás és bejelentés nélkül — létesített br. Baldácsy Antal költségein foganatositandók. B. ) A markaz-sári ut, mint Márkáz község által óhajtott és a tagosítás alkalmával is megállapított községi düllő-ut, amennyiben a község saját határán vonul keresztül, ily minőségben megállapit- tatik. C. ) A mi illeti az Egér-Gyöngyös közötti Szalók, Verpelét, Domoszló Saár községek érintésével létesítendő közvetlen közlekedés biztosítását célzó útvonalat, annak létesítése elvben igen ajánlatos, de a közmunka-alapnak jelenlegi ereje és igénybe vétele mellett, a kérdéses usvonalnak jelenlegi felvétele csak a rendelkezésre álló erőnek elfecsérlése és elforgácsolásával járhatna, mi a létesítendő úthálózat érdekében gondosan kerülendő lévén, a kérdéses útnak megyei erővel leendő épitése el nem fogadtatik. Ha azonban br. Baldácsy Antal hajlandó lenne ezen utat saját költségén kiépíteni, arra az engedély azon kikötés mellett megadatik, hogy az építkezés csak előlegesen bemutatott és helybenhagyást nyert tervek szerint eszközöltethető, és hogy kötelezettséget vállal, arra nézve, mikép ha az útvonalnak két község közt összeköttetést fentartó részén e munkát megindította, ezt minden körülmények közt végrehajtani és befejezni is köteles. Mely határozatnak a markazi útra vonatkozó c. 1 és 2. pont alatti részei, mint felette sürgős intézkedést igénylők, azonnal foganatositandók, és erre nézve az 1870. XLII. t. c. 4. §-nak alkalmazása mellett felebbezés csak birtokon kívül engedtetik meg. Miről br. Baldácsy Antal, Saár és Márkáz községek, valamint panaszt tevő Gosztonyi János, Földváry Sándor és Perlaky Zenó szbirák utján, úgy Kubik Endre m. főmérnök és az illető szbirák a végrehajtásnak foganatba vétele végett értesittetnek. Olvastatott az 1873. évi 266. sz. a. kelt, a Tarna-folyó szabályozására vonatkozó megyei határozat 5. pontjának végrehajtásával megbízott küldöttség jelentése; és a ^közmunka-szakosztály előterjesztése. A jelzett határozatnak végrehajtását tudató jelentésnek ide vonatkozó része tudomásul vétetik; a mi illeti azon kérelmet^melynél fogva Bőd község Alniásy Vincét szabályos zúgó épitésére- vagy malmának megszüntetésére kötelezni kéri, mert csak igy menekülhet az áradásoktól, — és Almásy Vince kérelmét, hogy a me- der-tisztithatá8 ; tekintetéből a Tama vizét a Csörsz-árokba vezethesse, az első a 266 sz. határozat 5 pontja által már talált megoldást, Almásy Vince táblás zúgó építésére köteleztetvén, s a terv bemutatására az 1875. évi júniusi közgyűlés kitüzetvén határnapul, a második kérelmet illetőleg, miután az a végrehajtás foganatosításának egy feltételét képező részlet, a meder-tisztitás a szokásos módon és a régi meder használatával olykép foganatosítandó hogy a határozat s minden részlete szabatosan fentartatván e meder tisztítás, mint minden ily eljárás úgy intézendő, bogy más bárkinek kár ne okoztassék. Mivel pedig Almásy Vince a f. évi március havi közgyűlésből nyert azon felhívásnak, hogy az építendő zúgó tervrajzát a juninsi közgyűlésre mutassa be, meg nem felelt annak, haladéktalan beterjesztésére köteleztetik, s egyúttal felhatalmaztatik am.alispán hogy a beérkezendő tervet a m. főmérnök meghallgatása mellett megállapíthassa és az építkezést engedélyezhesse. Miről Isaák László m. alispán, Kubik Endre in. főmérnök és Siskovics Lajos szolgabiró s általa az érdekelt felek értesittetnek. A tisza-nánai határban, a belvizek által okozott károk meg- vizsgáltatá3a tárgyában kirendelt, küldöttség jelentése, és a közlekedési szakosztálynak véleménye alapján batároztatik : A viz természetes lefolyását gátló vagy csak nehezítő töltéseket vagy gátakat emelni, a törvény által tilalmazva lévén, az hogy a t. nánai valamint egyéb megyei községek határa, olyvégböl hogy a belvizek a felső vidékre szorittassanak, körülgátoltassék, nem engedélyezhető. Azonban szabadságukban áll az illetőknek az 1871. XXXIX. t. c. 3. §. és az 1874. XI. t. c. 5. §. értelmében társulattá alakulni és ez utón a káros belvizek levezetését eszközöltetni. Miről folyamodó T.-Nána és panaszlott Sarud s Kömlö községek, valamint az illető érdekeltek, Recsky László és Siskovics Lajos szbiró utján értesittetnek. Olvastatott az Almásy Vince panasza folytán, a megyei utón Tarna-Méra község alatt levő hid felszedését illető körülmények felderítésével megbízott küldöttség jelentése és a közlekedési szakosztály előterjesztése. rom határán, s több adót fizetett, mint egy jókora palóc falu egész jövedelme. Voltak kastélyai, melyekben zugfiskálisok laktak — gratis. (Köztünk legyen mondva, a fiskálisok iránt Zsófi néni nagy előszeretettel viseltetett,azért-e,hogy fiskális volt az, ki először megcsalta; — vagy azért-e,mert ő maga is szenvedélyesen szerette a perlekedést?) Quidquid sit . . . valamennyi kastélyában silentiatus pervesztö logirozott, ö maga pedig megvonult egy szalmás, félszobából álló residentiában, melynek teteje akkor nem csörgött, ha Isten szánakodó kegyelméből eső nem esett;— melynek ajtaján csak bolondította az idegen embert a retesz ; — ablakának pedig, úgy látszik, hivatása volt magára venni a rozzant lak minden papir-darabját. Belsején hamar áteshetünk. A szoba egyik felében van egy asztal, egy ágy, egy kanapé, egy almárium, két szék, egy elegáns pipere-asztal, mely úgy veszi ki itt magát, mint egy arszlán — csirkefogók társaságában. A falakon van négy kép, négy kedvenc eb ábrázatával. Punctum. Másik felében van a tüzelő, melynek aljában kenyeret szoktak sütni. ... Ezekből azt következtethetik önök uraim és hölgyeim, hogy Zsófi néni fösvény. Csalódni méltóztatnak. A krumplit kilenc forintos szakácsné süti meg. A kenyérbe négy szolgáló iparkodik beledagasztani a szalonnát. A szúette asztalnál keztyüs inas serviál. Ebéd után üveges bintón tesz egy-egy sétát, s még csak nem is fél, hogy zsirpecsétes ruhájával tönkre teszi a selyem párnákat. Ez kérem alássan nem fösvénység ... ez különcség . .. vagy más valami. De volt Zsófi néninek egy szép tulajdona: III. Szerette rokonait. Állottak pedig eme rokonok egy személyből,—a Zsófi néni elszegényedett s megboldogult fivérének leányából : Hedvigből. Boldog Hedvig! adott neked az ég egy Zsófi nénit! Ha nincs mit enned, ott van a néni — ad ő neked kenyeret, » ha felpanaszolja is, csak privát diligentiából teszi. Ha nincs ruhád, vesz a néni. Ha a ruha túlságosan szűk, a cipő túlságosan nagy, a kalap túlságosan kicsiny, ez mind csak gusztus dolga. Ha nincs ki jó útra terelne, — ott van a néni. Ad ö jó tanácsot,csak vedd be! Okoz ugyan néni gyomor-bajt,deogni corpo hala súa őmbra... ogni rosa ha la súa spina. Ha nincs aki szeressen, ott van a jó néni. Szeret ez jobban, mint a Nanette szobalányt, vagy a Jutka szolgálót, habár nem is annyira mint a taxander ebet. ... És ismét. . . szerencsés nagy néni az, kinek van unokahúga. Rósz fát tesz a tűzre környezetünkből valamelyik halandó, de jónak látja a consequentiák elől kereket oldani: — ott van az unokahúg, ö meg nem szökhetik, hallgassa meg a dorgatoriumot, azért tartjuk a háznál. Rósz launéja van az embernek (nem akar játszani a Jimó) — játszik az unokahúg, ha másként nem, hát sirjon egy verset! Nem bírunk aludni, — roszul van megvetve az ágy; — jól vacsoráltunk estére . . . keljen fel az unokabúg is . . . sex horas dormire sat est juveniqne senique. (Folyt, köv.)
