Eger - hetilap, 1875
1875-08-12 / 32. szám
L — 252 — megtörténik, a községi szabályrendeletben nem található orvosi állomás költségére nézve nehézség támasztatott s igy a költségvetés a bizottság által jóvá nem hagyatott, vagy legalább a dolog azonnal tisztába hozatott volna. Bár mennyire dicséretes is különben és más községek által is követendő Csány községnek a községi orvosi állomás 500 írtai rendszeresítése körüli buzgalma, azon eljárása még sem hagyható helyben, sőt helytelenittetik, hogy határozatának jóváhagyása végett azonnal nem tette meg a szükséges lépéseket. A mi inár most ezen határozatnak utólagos s két szülésznői állomás 50—50 írtai, rendszeresítésére és a jegyzői fizetésnek 600 frt leendő fölemelésére vonatkozó határozatoknak jóváhagyását illeti, tekintettel általában egészségügyi állapotainkra, különösen pedig a gyermekek nagy halandóságára, melyek az orvosi és szülésznői állomások rendszeresítését annyira indokolják, továbbá tekintettel a mind jobban szaporodó jegyzői teendőkre, dacára annak, hogy az államadók után ez évben kivetendő pótadó 65°/0-re fog rugui, e határozatok jóváhagyatnak. Ez alkalommal azonban egyszersmind a számvevőség is uta- sittatik, hogy a községi költségvetések megvizsgálásánál azok szervezkedési szabályrendeleteit ezentúl szem előtt tartsa, s az azokban nem foglalt tételekre nézve rögtön tegye meg észrevételét s jelentését. Miről Kaszap Bertalan szolgabiró, jelen határozatnak Csány községgeli közlése s annak oda utasítása végett, hogy szervezkedési szabályrendeletét a most jóváhagyott határozatok szeriut igazitsa ki s abból egy példányt a megyei levéltár részére mielőbb terjesz- szen be; — továbbá a megyei számvevőség, tudomás s miheztartás végett értesittetnek. Olvastatott a fegyelmi választmánynak a Földváry Sándor szolgabiró ellen Szabó Mihály gy.-oroszi-i lakos panasza folytán 12 — f. i. 875 sz. a. elrendelt fegyelmi vizsgálatról szóló jelentése s jegyzőkönyve. Miután a tiszti főügyész ez ügyre vonatkozó véleményes jelentését már előbb bemutatta volt, a titkos szavazás a fölött : hogy nevezett szolgabiró ellen, hivatallali visszaélés indokából, a tiszti kereset megindittassék-e? elrendeltetett. Földváry Sándor szolgabiró ellen, a fenforgó ügyben elkövetett hivatallali visszaélés indokából, 15 szavazattal kettő ellen, a tiszti kereset megindítása elrendeltetik ; egyúttal azonban kimonda- tik, hogy nevezett szolgabiró hivatalától föl nem fttggesztetik. Miről a tiszti főügyész, áz összes iratok kiadása mellett, a tiszti kereset megindítása s további eljárás végett, értesittetik. Hutter Károly és Groszbach Ferenc megválasztott magyei mértékhitelesítők eskületételre jelenkezvén, —• a közgyűlés szine előtt a hivatalos esküt letették. Válasz az adó-kivetés ügyében. Az „Eger“ múlt számában az egri polgárok személy kereseti adójának kivetése tárgyában megjelent közleményre nézve kötelességünknek tartjuk a következő felvilágosítást nyújtani. Mindenekelőtt a közlemény Írójának becses figyelmébe ajánljuk, hogy ha e tárgyban tollát gyakorolni óhajtja, legelső kellék, hogy az adó kivetési szabályokat olvassa át, s az ide vonatkozó munkálatokról s eljárásról szerezzen magának egy kissé megbízhatóbb tudomást, mint mennyivel, közleményéből Ítélve, bírni látszik. Ha azonban e részben fáradni nem akarna, az adókivetési eljárás szabályszerű módozatait, röviden egybefoglalva, a következőkben terjesztjük elé : hogy ha Simon úr neje álarcot öltene is , úgy e tettetés szükségkép a hölgyek természetéhez tartoznék. — Pompás idő!—kiáltaelém, — valóban idő volna a Kárpátok közé rándulni. A vidék, hir szerint, csoda szép. Akar ön, részt venni a kirándulásban ? — Ha holnap megtörténhetik, úgy örömest. — Holnap ? Jó ; legyen ! Minél hamarabb, annál kedvesebb ; úgy is könnyen megváltozhatik az idő. — De bele fog-e egyezni Simon úr is ? — kérdém. Mire a nő mosolyogva viszonzá, hogy férje jó ember, s ily ártatlan mulatságot bizonyára meg fog engedni. S hogy csak én legyek készen, holnap pontban hatkor utazunk. Ekkor elhívták, és én férje könyvcsarnokában maradtam. Félóra tnulva Simon úr nejével élénk beszélgetésbe eredve lépett az előszobába, s mivel a Kárpátokat hallám említeni, kíváncsian figyeltem, miként fogja férje a kérelmet megtagadni. Ez volt beszélget esők legérdekesebb része. — Igazad van — szól a nő, —• ez nem más mint drága unatkozás. Futkosni a kopár mag aslatokon, roszul enni és inni, átizzadni s meghűlni, — ime az élvezetek ; s mindezek jutalma, hogy zöld fákat láthatunk, melyeket közelebb is feltalálni. De Arist fölötte óhajtja, hogy kirándulást tegyünk. — Örömest szolgálok barátaimnak, csak azt ne kivánják, hogy miattok unatkozzam. — De holnap nem is lehet, sürgős ügyeim vannak, s alig tudok kibonyolodni ez iratok tömegéből. Különben sem vagyok barátja az efféle kirándulásoknak, hol az ember oly ünnepélyesen futkos az öröm után, s csak akkor találja fel, ha minden elmúlt. Ah, kiáltunk ekkor kifáradtau, mint örülök ismét, hogy itthon lehetek ! Hát mért távoztak el, hölgyeim ? — Épen ez az én véleményem is, s ezzel elég erről. Arist keressen más társaságot. — Nem; e pompás időt jobban fel akarom használni, s holnap végtére megtehetem azt, mit már régóta tervelek. Szobádat, a könyvtárt, akarom kitisztogattatni ; s ott mindent fel kell forgatnunk, hogy szabatos rendbe helyezzük a tárgyakat. Ily szép időben hamarabb szárad, s végre az undok sok szeméttől megszabadulsz. — Dorottya, az égre kérlek, ne; ez még kevésbbé tetszik. Jól tudod, mennyire irtózom a ti tisztogatástok- és lármázástoktól. Hagyjátok ezt; holnap dolgoznom kell. — De kedves férjem, nem lehetnél-e néhány napig a kis kapuszoba lakója ? Valóban szégyenemre válik, ha ide idegen jő. Mindezt a házi asszonynak róják fel. Egyszer mégis csak meg kell történnie. — Igen, történjék is meg, de olyankor, midőn távul vagyok. — Már ezzel több hó óta hitegetsz. Ne haragudjál kedves férjem, e rendetlenség egyikünknek sincs különös dicséretére. Egészséges-e, kellemes-e ily istállóban lakni? illö-e, bárkit is ide vezetni? Te is szereted a tiszta szobát. Mily jól fog esni, ha ez iszony távol lesz, s szobádat éltető szellő lengi át, s tisztítja a leget. Mire férje némi gondolkodás után : — Halld, valami jut eszembe. Miután Arist oly nagyon óhajtja — úgy menjünk a Kárpátokra, azalatt hadd tisztogassanak s lármázzanak. — Jól van kedves férjem ! Utazzál vele, szerezz magadnak élvezetes órákat. Én mindenről fogok gondoskodni. — Nem, asszonyom, nem úgy gondoltam ! igy [is ezer bajom van — nélküled nem mozdulok e helyről. Az Írnok is vigyázhat, hogy az irományokhoz ne nyúljanak; s ö maga bánhat el a könyvekkel. Szükséges-e ahhoz a te jelenléted? Nem, gyermekem — te velem utazol, ha úgy tetszik. — De kedves férjem! — Elég ! Egyik szívesség másikat érdemel : s ha én beleegyezem a tisztogatásba, úgy velünk kell jönnöd. — Ne haragudjál, kedves férjem! Kivánatodat parancsúl tekintem, s azonnal megrendelem az utazó kocsit. Ekkor megölelték egymást, s én a hátajtón kiosontam. Másnap a Kárpátokhoz utazánk. Kocsiba lépésünkkor Simon úr e szavak kíséretében szoritá meg kezemet: E nap élvezetét ön nekem köszönheti. Nőm semmikép sem akart beleegyezni; node tud ö engedelmeskedni is. * * * Miért sikerül minden okos nőnek, különben eszes férjét, ha kedve tartja, a Kárpátokra vinni ? Mert az öröm parancsolhatni, ce qui piait aux dames, élete tanulmányát képezi ; s mert a teremtés urának bölcsesége öt uralomvágyóvá rendelé, s mert mi nem is sejtünk ily felségsértést. Mi képzelődésünk közepette dicsekszünk, s az uralom jelvényeiért magát. az uralmat oda engedjük. De oly nagy szerencsétlenség-e okos nö vezetése alatt állani? Bírni oly barátságos itélöt, ki határoz, ha nyugalmunkon határozatlanság dúl ; s egy szolid uralkodónő által vezettetve, haladni át ez élet tövises pályáján, hol szenvedélyeink közepette bizonyára nem akadnánk mindig a helyes ösvényre, a mely biztosan vezet el az örvények között. Ford. Briinamr Bálint.
