Eger - hetilap, 1875
1875-01-28 / 4. szám
XIV. év-folyam. 4. szám. 1875. január 28-án. Előfizetési dij : Egész évre , Félévre . Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám . 5 ft - kr . 2 ft 50 kr . J ft 30 kr. . — 45 ki - 12 kr Hirdetésekért: minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegedé fejében minden hirdetést!: 1 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiad -bivatal : a Ijceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utea 84. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Álomkórság megyei életünkben. Csak a napokban olvastunk egyik napi lapban egy jeremia- dát a fölött, bogy megyei életünket valóságos álomkórság nyomja, hogy abból kihalt már minden pezsgő élet, s hogyha azt a törvény- hozás újabb éltető szerekkel föl nem villanyozza, nem is lesz érdemes saját szép nevére. Biz eléggé szomorú dolog, főleg ha igaz, mit azonban mi annál inkább elhiszünk, mert igy van az nálunk minden megyében. Most tehát, midőn épen a megyék területi kikerekitésé- ről van szó, s egyszersmind azon cél kitűzve, hogy az újabb berendezkedés által mikép lehetne szendergő megyei ' életünket fölvillanyozni, nem lesz talán korszerűtlen a valóban létező álomkórság okait nyomozgatni. „Principiis obstali—mondja a tapasztalt orvos; mi is kerülhetjük talán még a később bekövetkezhető nagyobb bajok okait, ha azokkal megismerkedünk, vagy azokat megelőzzük. Tagadhatatlan, bogy a megyei élet a múltban sokkal élénkebb s vonzóbb volt, mint a mostani. Ez ugyan term szetes. A megyei szerkezet 1848 előtt Magyarország közszellemének gazdag forrása volt. A magyar vármegyék köz- és magánjogi tekintetben oly tényezők voltak, melyek élesen bevésték nyomaikat összes társadalmi, politikai s jogi intézményeinkbe. Megyék szerint alakult a legtöbb családi viszony ;a vármegyéknél csak az lehetett tisztviselő, aki oda való birtokos és nemes volt; az egy megyéhez tartozók közt a barátságnak, a közösviszonyoknak és társaséleti összeköttetésnek tág- körű és szilárd kapcsai keletkeztek, a melyekből aztán a közigazgatásnak is megvolt a maga haszna, mert a hatósági állásokra csak az, választatott, a kit a maga szűkebb köre arra alkalmasnak és különben is tiszta jelleműnek ítélt. De most mit bírunk s mit nem, ezen tulajdonokból? Nem birjuk a közjogi ügyek megvitatása s eldöntésének teljes szabadságát; a bírói hatóságokra, melyeket mi magunk és saját embereinkből alkottunk, a közigazgatástóli teljes elkülönítés által — mi egyébkint kívánatos volt, — elvesztettünk minden befolyást; azon mozgékony, termékeny és munkás nép-elem, mely talnyomólag a szellemi érdekeknek él, a virilismus, ezen, a birtok érdekeinek szempontjából különben igen helyes intézmény által kapcsolatba jött egy, részben mozdulatlan testtel, melyet az adruinistratio száraz tárgyai épen nem érdekelnek, s melyet mám- moni érdekök más felé vonz. Innen van, hogy főuraink, mágnásaink s gazdagabb polgártársaink aránylag vagy csak igen gyér számban, vagy nem is látogatják a bizottsági üleseket. Megyetermeink vesztesége nem kis mérvben érezhető még abban is, hogy azon mozgékony, szellemes vitára és csatára mindig kész honora- tior-osztály, melyet már a régibb törvények is bevettek a jogosultak sorába, most a megyei élet újabb szervezete folytán a megyei termekben szóval és szavazattal nem bir. Ezekhez járul a közigazgatás magasb és sokféle igényeinek naponkinti szaporodása, s el- atasithatlan igényei, mig más részről választott tisztviselöiük éréivé és szakképzettsége is sok esetben sokkal alantabb áll, semhogy a megyei élet lankadtságára galvanizálólag tudnajhatni. S aztán hol is van oly furcsa anomalia a civilisált államokban, hogy falusi jegyző csak vizsgált, okleveles, szóval képzett egyén lehet ; szolgabirónak, községi bírónak, s helységelőljárénak pedig minden készültség nélkül bár ki is megválasztóthatik? S végre: járnak-e be közgyűléseinkbe községi biráink, jegyzőink, közbiztonsági s egészségügyi közegeink, kiket pedig a közigazgatási teendők, s a megyék bizottságainak ta- nácskozmányai legközelebbről kell, hogy érdekeljenek ? íme, ezek azok a valódi okok és hiányok, melyek megyei életünk dermesztő álmosságát okozzák, melyek azonban nem mind olyanok, hogy azokat csak a törvényhozás nyújtotta gyógyszerekkel lehetne enyhíteni vagy orvosolni: mert szerintünk erélyes alis- páni intézkedések és bizottsági szabályrendeletek által mindezen bajok nagy részén lehetne segitni. Az intézmények gyarlóságai és sebei ellen leghatbatósabb szer a nemzeti szellem rugalmasságában s éberségében rejlik. S aztán : nem kell felednünk, hogy a közdolgok mikénti folyása, a nemzetek egyedül részrehajlatlan s igazságos birája. A nemzetek nyilvános élete nem függ a vakeset, a véletlen esélyeitől ; amely nemzet századok hosszú során át élt és virágzik, önkikében kell, hogy hordja s fejtse ki az erőt, mely öt továbbra is fön- tartsa, s emelje, különben elmondhatjuk Hamletiéi : Mily mes- termü vagy te ember, nép és nemzet, mely nemes, elmédre s korlátlan tehetségeidre nézve, és mégis! mily hiábavaló teremtés, ha semmire sem vagy alkalmatos, legkevésbbé pedig önmagad fontar- tása-s nemesitésér e.“ Lörinczfy János. Az egri kir. törvényszék és a kir. ügyészség ügyforgalma az 1 8 7 4-ik évről. Elnöki ügydarab 1873ik évről hátralékban maradt...................................................................... 2 1874-ik évben beérkezett ...................................1302 ez ekből elintéztetett ...... 1299 hátralékban maradt ...... 5darab. Törvényszéki ügyek: polgári tvszéki ügyek : 1873 ik évről hátralékban maradt ... 60 1874-ik évben beérkezett .... 11067 ezekből 1874 k évben elintéztetett . . . 11034 hátralékban maradt...................................93 darab. T elekkönyvi ügyek: 1873- ik évről hátralékban maradt ... 57 1874 ik évben beérkezett .... 10024 ezekből 1874 ik évben elintéztetett . . . 9724 hátralékban maradt...................................357 F egyelmi ügyek: 1874- ik évben beérkezett .... 10 elintéztetett mind. Bűnvádi ügyek: 1873 ik évről folyamatban maradt . . . 314tigydb. 1874-ik évben beérkezett .... 2502 ezekből elintéztetett ..... 2244 további folyamatban maradt .... 522 ügy ezeken felül a tvszéki vizsgáló birák saját elin- tézményeinek száma ...... 2918 Ezek szerint tehát, a tvszéki vizsgáló birák saját elintézmé- nyeinek számát nemjtekinitve, 1874. évben beérkezett az egri kir. törvényszékhez összesen 23603 ügydarab, és igy 4208 ügydarabbal több, mint 1873-ik évben; — mi kétségtelen bizonyítéka annak, hogy ezen egri kir. törvényszék ügyforgalma, minden szám-szaporítás nélkül, évről évre mily jelentékeny arányban nagyobbodik. Megjegyezzük, hogy ezen egri kir. törvényszéknél alkalmazva levő 7 tvszéki biró közül a polg. és telek, ügyek előadásával 0
