Eger - hetilap, 1875
1875-07-01 / 26. szám
205 igazgatási betétek 2H02 fit 92 kr. X. Nemesi pénztárban 47524 frt 84'/2 kr. Egyúttal kéri az 1876. évi költségvetés szerkesztése alkalmával netalán felveendő költségek iránti utasítását. Tudomásul szolgál. Olvastatott dr. Szentkirályi Kázmér és dr. Sehreber Lőrinc megyei főorvosok jelentései az 1875 év I. negyedbeli egészségügyi helyzetről, melyeknél fogva az egészségügyi helyzet kielégítő, sőt kedvező volt, és a hasznos házi állatok közt ragály vagy járvány nem mutatkozott. A felolvasott jelentések tudomásúl vétetnek, s a fennálló szabály értelmében a m. k. belügyminiszterhez felterjesztetnek. Olvastatott Kubik Endre és Timon Bertalan m. főmérnökök hivatalos jelentéseik a közmunka s útépítés helyzetéről : melyeknél fogva a Tarnaszabályozás ügyében bekivánt jelentés a közmunka szakosztálynak beadatott, a megyei utakon a munka a felosztásnak megfelöleg meginditatott; több műtárgyak építése foganatba vétetett és végre hogy a Jancsovics féle út-sara- boló a kísérletnél célszerűnek tapasztaltatván, a megyei tiszai járások számára néhány példány beszerezendő lenne. Tudomásúl szolgál, amennyiben a jelentések némely pontja különös intézkedést igényel, az még ez ülés folyamán meg fog tétetni. Olvastatott a m. k. földmivelés ipar s kereskedelmi minisztérium állat-rendőri osztályának 2950 sz. a Magyarország területén az 1874. év September 1-töl 1875. január 16-ig uralgott marhavész lefolyásáról szóló jelentése. Tudomásúl vétetik. Olvastatott a m. k. belügyminiszternek folyó évi március 29 én 15952 sz. a. kelt rendelete, melyben a megyét az 1875. III. a nyilvános beteg-ápolás költségei fedezéséről szóló törvénycikk életbe léptetése alkalmával követendő eljárási módozatokra figyelmezteti. Ennek kapcsán olvastatott a pénzügyi szakosztály előterjesztése. A nyilvános beteg-ápolási ügy az 1875. III. t. c. által, az eddigitől teljesen eltérő alapokon rendeztetvén, a beteg-ápolás ügyében már előbb hozott s ekkoráig hatályban volt intézkedések gyökeres átváltoztatást igényelnek, mely végből az erre vonatkozó, a szakosztály által;előterjesztett, az érintett törvénycikk határozmányainak megfelelő szabályrendelet elfogadtatik, közhírré tétele és foganatba vétele elrendeltetik. Mivel pedig az 1875. III. t. c. 13 és 16 §-ai szerint, az ápolási költség már 1875. évi julius 1-től a megyei törvényhatóság által viselendő s illetve előlegezendő, hogy a folyó év III. negyedében már érvényesítendő kiadások minden akadály nélkül fedeztethessenek, mindenek előtt a már eddig begyült s a megyei pénztárban kezelt szegény-alap járulék, a felmerülő költségek fedezhetése végett rendelkezésre bocsáttatik, s a megyei pénztárnok annak szám szerinti pontos kimutatására utasittatik Továbbá a megyei szolgabirák komolyan utasittatnak, hogy az 1872, 1873 és 1874 évekről tartozásban maradt szegény-alap járu- léki összegek behajtásáról szigorúan és erélyesen intézkedvén, azt mielőbb mutassák be; egyszersmind pedig az 1875. évre esendő az összes egyenes államadók 1%-jának megfelelő beteg-ápolási alapjárulék behajtását és bemutatását haladék nélkül eszközöljék. A rendezett tanácsú városok polgármesterei pedig, az 1875. évre esedékes félévi tartozandóság hova előbbi beterjesztésére utasittatnak. A törvény szövege és a ministeri rendelet a megye területén találkozó köz-, magán- és bujasenyvi kórházak igazgatóságaival már közöltettek, valamint, hogy ezen törvény és rendelet a megye hivatalos körözvényeinek 1-ső számában 19 folyó szám alatt már közöltetvén, ezen körözvény meg a megyei fő és alorvosoknak lesz kiadandó. Olvastatott a m. k. belügyministernek folyó évi május 15-én 15933 szám alatt kelt rendelete, melyben a megye közönséget felhívja, hogy a barom-vásárok rendezése tekintetéből a saját területén a vásárvámszedésre jogosított községekre nézve szabályrendeletet alkotni s ezzel a baromvásárokat a kívánalomnak megfelelöleg rendezni igyekezzék. Véleményes előterjesztés végett a vásári vámdijárszabály megállapításával megbízott küldöttségnek kiadatik. Olvastatott a m. k. belügyministernek folyó évi april. 20-án 19127 számú, az 1874. évi megyei házi pénztári számadásra ke letkezett észrevételekre vonatkozó rendelete, a megyei alispánnak e részben tett intézkedései, és a pénzügyi szakosztály előterjesztése. A közigazgatási tekintetből emelt észrevételek megszüntetése iránt a megyei alispán már megtevén a szükséges intézkedéseket, ez tudomásúl vétetik, —miután pedig a jelzett 1874. évi megyei házi pénztári számadás számadó irányában észrevétel nélkülinek találtatott, számadó Okolicsányi József megyei főpénztárnok, az A) alatti számadási kivonatoknak saját és örökösei igazolása végetti kiadás mellett, az 1874. évi megyei házi pénztárra nézve, a további felelőség terhe alól, a szokott óvások fentartásával felmentetik. Miről Isaák László m. alispán és Okolicsányi József m. főpénztárnok értesittetnek. A beérkezett számadási okiratok megőrzés végett a megyei levéltárban elhelyezendök. Az aratás oly nevezetes gazdasági munka, mely a gazda minden figyelmét igénybe veszi. De nem csak mint teljesítendő munka bir fontossággal, hanem aratáskor következtetést vonhatunk gazdasági üzletünk jövedelmezőségére. A gondolkodó gazda aratáskor Ítéli meg, mit hibázott, mit mulasztott és hol intézkedett helyesen. Jó vagy rósz terméstől, tehát az aratástól nem csak egyesek jóléte függ, hanem gyakran népek, nemzetek sorsa is. Lelkesedést, kitartást, anyagi áldozatot csak jólétben élő néptől várhatunk; csliggedés, minden tekintetben nyilvánuló elmaradás az anyagilag szegény nemzetek sorsa. Hazánk földmivelö ország, existentiánkat, jólétünket első sorban jó aratás biztosítja. Hazánk legáldásosabb vidékein az eddig túlnyomólag termesztett búza, általában kalászos miatt mutatkozik már ezen eljárásnak természetes követője : a talaj-kimerülés. Az eddig követett földzsarolási rendszer (a mennyiben rendszer) megtermetté gyümölcsét, de keserű gyümölcs az, mely alig tériti meg a reáforditott előállítási költséget; alig terem meg a négyszeres vetőmag, de diszlenek a gyomok, töltik a vékát, van szalma, mely jó lesz takarmánynak, s végre van panasz, hogy rósz időket értünk ! Hiába, az idő oly köpenyeg, melylyel a gazda gyakran hibáit szokta takargatni. A talajés helyi viszonyok tekintetbe vételével kell tehát bizonyos vetés-forgást megállapítani, mely nem csak a vetendő növény talajhoz való igéyét tartja szem előtt, hanem a miveléséhez szükséges munkás kezet sem hagyja figyelem nélkül. A józan elmélet a gyakorlattal karöltve megmutatja azon irányt, mely felé haladjunk úgy, hogy arányban legyen a gabona-termelés az ugar vagy takarmányra használt területhez. A talajt ásvány-oldataitól megfosztó növények ne vettessenek oly mennyiségben, hogy kimerülés állva elő, silány aratásunk lehessen, hanem vessünk a viszonyokhoz képest (20—50°/0) takarmányt és kapás növényeket, folytassunk állattenyésztést, trágyázzuk földeinket, illetőleg a lehetőségig adjuk vissza trágyázás által azt, mi termés által elvonatott, s meg fogunk győződni, hogy nem csak termésünket nagyobbitjuk, biztositjuk, hanem földünk állandóan jó karban lesz, s a késő unokák nem vádolhatnak, hogy elődeik helyettük is arattak. Nem csak helytelen vetésforgás, hanem mivelési hibán alapulhat az aratás silánysága. A talaj legrégibb úgy szólva ösmiveléséhez számítom a szántási miveletet. Adó és egyéb szükségletek nagy mennyisége arra késztetik a gazdát, hogy mivelje földjét jól, szántson mélyen. Ma már senki sem vonja kétségbe a mély szántás hasznát, s mégis kevesen végzik azt, mit az általános gyakorlat jó és helyesnek talál. Mélyre, 8—10 hüvelykre forgatott talajban a növény gyökér fejlődéséhez szükséges több tápanyagot talál, gyorsabban nő s inkább dacolhat az idő viszontagságaival. Mélyre forgatott talaj sohasem szárad ki úgy, mint a sekélyre szántott. Minél erőteljesebb a növény, annál bővebb, biztosabb termése. Helyes vetés-forgás és a talaj össztételnek megfelelő mély szántás oly tényezők, melyek aratáskor kirívóan kedvezőleg nyilvánulnak. Iparkodjunk gazdaságainkat úgy berendezni, hogy említettem két nevezetes tényező meghozhassa a bő aratást. Nem kevésbbé fontos az : mikor arassunk ? Már C. Plinius Se- cundus, idő számításunk első századában azt mondja: Triticnm quo serius metitur copiosius invenituf, quo celerius verő hoc spéci osius ac robustius. Lex aptissima, antequam granum indurescat et cum jam traxerit colorem, oraculum vero biduo celerius messem fa- cere potius quam biduo serius. Már aratáskor, illetőleg aratás előtt meghatározandó, mi marad vetőmagnak, s melyik kerül eladásra. A magyar búza világhirü. Acélos, piros sima, kemény, súlyos hideg fogásu búzát nyerünk, ha korán aratunk, azaz mielőtt a szem
