Eger - hetilap, 1875
1875-06-24 / 25. szám
197 deleihez csatolt minta szerint szolgabirói járásonként sommás kimutatások készítendők s a szolgabiró aláírásával ellátva legkésőbb f. év november hó végéig fölterjesztendők. Az ekként elért eredmény az 1877 ik évre is alapul szolgá- landván, a lovak jövő 1876-ik évi számbavétele — és osztályozásának kötelezettsége alól a törvényhatóság felmentetik. Ennél fogva felhivatik a megye közönsége, hogy az itt elrendeltek foganatosítása iránt haladéktalanul intézkedjék a lovak állítására, illetőleg osztályozására általa kitűzendő 8 napot, és megállapítandó sorrendet s a megjelölt ló-állitási helyeket, a szakértő katonai képviselők kiküldése végett, a föhad vagy katonai parancsnoksággal Budapesten, vagy Kassán közvetlenül jó eleve tudassa, s intézkedéseiről a kitűzött határidőt és sorrendet kitüntető kimutatás fölterjesztésével f. é. augusztus hó napjáig, a honvédelmi ministeri- umhoz okvetlenül jelentést tegyen. A ministeri rendeletnek azon része, mely szerint a múlt évi 4670 sz. a. kelt rendelettel közlöt végrehajtási utasítás B. mellékletének 2-ik §-a l-ö bekezdésében foglalt intézkedés, mint ezt a megyebizottáág is feliratilag kérte, hatályon kivitl helyeztetik, s a lovak évenkinti számbavétele és osztályozása, a kiállítási bizottságok tagjainak mellőzésével, a szolgabiró felügyelete alatt a községi elöljárók- és bizalmi férfiakra bizatik, minek következtében éven- kint 6—700 frtot lehet meggazdálkodni, megnyugtató tudomásul vétetik. Ami a folyó évi szeptember 27-étöl október hó végéig terjedő időszakon belül eső 8 nap alatt végrehajtandó lóállitási s osztályozási próbakisérletet illeti, ezen nyolc nap kettős megyénkben a f. é. október hó 20-ától 28 áig terjedő napokra tűzetik ki. A járások sorredje ott, hol egy lóállitási kerülethez több járás is tartozik, következőképen állapít!atik meg: 1) az első kerületben : a) Eger városa, b) Felső Tarnajárás, c) Felső Mátrajárás, d) Alsó Mátrajárás. 2) a második kerületben : a) Gyöngyös városa, b) I. gyöngyösi járás, c) II. gyöngyösi járás, d) Közép Tarnajárás, 3) a negyedik kerületben : a) Szolnok városa, b) Alsó Tiszajárás. Az egyes járásokhoz tartozó községek sorrendjének — a szol- gabiróktól erre nérve bekivánandó véleményes jelentés, illetőleg tervezet alapján — leendő megállapítása, valamint a községi bizottságoknak a szolgabirók utján való megalakítása is, az alispánra bizatik azon utasítással, bogy mindezek foganatosítása után úgy a főhad, illetőleg katonai parancsnokságot a szükségesekről értesítse, mint a m. k. honvédelmi ministeriumhoz a kivánt jelentést annak idejében terjeszsze föl. Miről a megye alispánja, tudomás s alkalmazkodás végett, értesitteiik. Olvastatott a m. k. honvédelmi ministerium f. é. april 6 án 13636 sz. a. kelt leirata, melyben, a lóállitási bizottsági elnökök és állatorvosok utalványozás végett fölterjesztett számlái visszaküldetvén, értesíti a megye közönségét, hogy a lóösszeirásnál fölmerült költségek a honvédelmi minister tárcájából nem utalványoztathat- nak, s egyúttal oda utasítja, hogy, ha e célra a megye pénztárában fedezet nem találtatik, annak beszerzéséről, illetékes helyen, saját hatáskörében gondoskodjék. A pénzügyi szakosztály véleményes jelentése folytán a számlák, utalványozás végett, a m. k. belügyministeriumhoz terjesztetnek föl. Az ákác-fa (Robinia pseudacacia). (Vége.) Kikelés után nincs egyéb teendőnk, mint a csemeték közeit minden gyomtól mentesíteni, nyáron át a szükséghez képest egy- szer-kétszer megkapální, és minden állatot a fa-iskolától távol tartani. A második-harmadik évben minden tekintetben kielégítő, kiültetni való fácskákkal rendelkezünk. A fa-iskolából történendő kiültetést természetesen a beültetendő terület meghatározása és a szükséges gödör-ásás előzi meg. Hacsak lehetséges, a gödröket ásassunk meg öszszel, hegyoldalban ásandó gödrökből kikerülő föld helyeztessék a gödör alsó széléhez, nehogy a lefolyó viz a gödörbe visszamossa. Az ültetés kora tavaszszal teljesítendő. A fácskát úgy ásassuk ki a földből, hogy annak gyökészete minél kevesebb sérülést, csonkítást szenvedjen. Csak egészséges bő gyökérzet biztosítja munkánk sükerét. A megsérült, megrepedt gyökeret éles késsel simára vágva távolítsuk el. Minden fa-ültetésnél első szabály az, hogy az elültetendő fa ne kerüljön mélyebbre a földbe, mint a mily mélyen a fa iskolában állott, ellénkezö esetben több évi se él se hal féle kínlódás után kiszárad. Minden természeteilenességnek hosszas küzdés után is pusztulás a végeredménye. A „jó mélyre ültetem, hogy ki ne síiljön“ féle okoskodásnak tehát beleiúlás a következése. Tudjuk, hogy az ág és levélzet arányban van a gyökérzettel, dús levélzet bő gyökérzetet tételez fel. Minthogy tehát kiátás következtében a fácska gyökere kevcsbedik, szükséges, hogy ágazata is kevesbitessék és pedig vissza metszés által. „ A kiültetett fa egyéb gondozást nem igényel az ügyeletnél. Őriztessük, nehogy birka s egyéb marha lerágja és kitördelje. Igen célszerű volna legalább az első néhány évben körülötte a gyomot eltávolítani és kitányérozni, de tömeges ültetésnél ily eljárás nem, vagy bajosan végezhető. Megemlitendőnek találom még az ákácgyökérnek azon tulajdonságát, hogy gyökszálai hosszában kisebb nagyobb' lencse-, sőt babszem nagyságú csomók léteznek, melyek vízzel telten mintegy tartalékul szolgálnak, bogy a szárazság beálltával legyen miből „élni." A természet viztömlövel látta el s gondoskodott e nevezetes fába oly kiváló tulajdonokat halmozni, melyek által létele biztosíttassák és hasznossága kiállhassa a versenyt valamennyi társával. Az ákácfa nem csak egyes területek befásitására, hanem kerítés és sövénynek is alkalmatos, sőt azt mondhatni, hogy hosszabb vonal besövényezésére csak is az ákácfa ajánlható. — Célszerű és ügyes kezelés mellett oly gátot képez, hogy azon sem ember sem állatát nem törhet Árok-partokra sűrűn egymástól 1—11/2 láb- nyira ültetve és körülbelül három láb magasságban folytonosan nyesve nem csak csinosság, de célszerűség tekintetében is kifogás nélküli. Az ákácnak mintegy közelirokonának tekinthető ugyan az Éj- szak-Amerikából honosított háromtövisü lepényfa (Gledischia triacan- thos) kertekben, díszfának nagyon alkalmatos, fája pedig igen csinos hullámos bútorboritékot (funier) szolgáltat. Elterjedése korlátolt, mert szelidebb fekvésű talajt kíván, és nagy hidegben fiatal hajtásai gyakran elfagynak. Ébner Sándor. Egyleti élet. A Heves-Szoln okmegy ei o r v o s-gy ó gy s ze r és z e gy le t 1875 évi május, 24-én tartott nagygyűlésének jegyzőkönyve. 1. Kor elnök Dr. Brtinauer sen. megnyitottnak jelentvén az ülést, üdvözli a szép számmal egybegyült tagokat s az ügyrend értelmében felhívja az egylet tisztviselőit, miszerint évi jelentéseiket tegyék meg. 2. Dr. Schwartz titkár, évi jelentése az egyletnek a lefolyt év veszteségeinek felsorolásával kezdődik sfáttér ezután a havi kóijáratoknak pontos összeállítására; kiterjed az egylet szellemi életének ecsetelésére, az egylet kebelében tartott értekezések, eszmecserék ismertetésére. Ezen pontos, kimerítő és érdekes jelentés örvendetes tudomásul vétetik s a levéltárba tétetni rendeltetik. 3. A pénztár-vizsgáló bizottság nevében Dr. Schőnberger emel szót, s miután minden a legjobb rendben találtatott, kéri a pénztárnok felmentését. Egyhangúlag elfogadtatik s a pénztárnoknak jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatik. 4. Köllner Lőrinc pénztárnok a jövő év költségvetését terjeszti be Tudomásul vétetik. 5. Dr. Sch wa rt z indítványozza, hogy a jövő félévben a „Wiener medicinische Vochenschrift" s „Wiener Klinik" rendel tessék meg. Elfogadtatik s utasittatik a pénztárnok, hogy az erre szükséges intézkedést meg tegye. Hasonlókép elfogadtatik 6. Dr. Schwartz azon indítványa, hogy az alapszabályok egynémely pontjának módosítása foganatba vétetvén, az ezen módon megváltoztatott alapszabályok felsőbb helyre megerősítés végett felküldessenek — egyhangúlag elfogadtatik. 7. Az ügyrend értelmében Dr. Brtinauer korelnök szavazásra, illetőleg választásra hívja föl az egyletet, miután a tisztviselők évenként titkos szavazás utján újra választatnak. A választás folyamára titfeárúl Dr. Kösztlert jelöli ki. A szavazás előirt módon megkezdetvén — bevégeztetett a következő eredménynyel: Elnök: Dr. Schőnberger; Titkár Dr. Köszt- ler ; Alelnök : Dr Sreiber, Dr. Hanák ; Pénztárnok: Köllner Lőrinc. Igazgató választmány: Dr. Mayer; Dr. Szentkirályi; Dr. Brü- nauer D ; Dr. Pátz és Matzke. Pénztár vizszgáló bizottság : Dr. Schwartz elnöklete alatt, Schuttág, Kotriba, Dr. Brtinauer Arnbró. Elnök Dr. Schőnberger elfoglalván az elnöki széket, üdvözli az egyletet és köszönetét fejezvén ki megválasztása fölött, az egylet
