Eger - hetilap, 1875

1875-01-21 / 3. szám

20 a benne kifejtett indoknál iogva pártoltatik sam. k. belügyminisz­tériumhoz e tárgyban felirat intéztetik. Az orsovai Deákegyletnek a koronakápolna fentartása érde­kében közzétett s megyénk közönségének is megküldött felhívása az összes szolgabirák és polgármestereknek, a jelzett célra leendő pénzgyiijtés végett, másolatban, azzal adatik ki: hogy a felhívást köröztetvén, az eredményről, a gyűjtött pénz beterjesztése mellett, 1875. évi febr. hó utolsó napjáig jelentést tegyenek. Olvastatott az igazolási választmánynaa f. é. dec. 4-én tartott üléséből 99.—VII. S74. sz. a kelt jelentése, mely mellett a legtöbb adót fizetőknek az 1875 ik évre kiigazított névjegyzékét, s a f. é. november hó 1-töl 7-ig terjedő időközben, mint a választásra ki­tűzött napokban, megválasztott s általa igazolt megyebizottsági ta­gok névsorát azzal terjeszti be, hogy azok kinyomatván, a bizottsági tagokon kivül még a szomszéd s mindazon törvényhatóságoknak is megküldessenek, melyek a magukéit megyénknek szintén megkül- dötiék, s hogy az adóhivatali kimutatásoknak teljesen szabályszerű módon készíttetése érdekében a m. k. belügyminisztériumhoz újabb felirat intéztessék. Jelenti továbbá, hogy Babies János és ifj. Nánásy Ignác két helyen megválasztva, s Czebe Károly a legtöbb adófizetők névjegy­zékébe is beigtatva lévén, nyilatkozatra hivattak fel: mely helyet kívánják megtartani? hogy a parádi választás, közbejött akadály miatt, meg nem tartatott, a kaáli, csányi, erdőtelki választások pedig megsemmisittettek, mely helyekeken tehát uj választások lesznek elrendelendök, s hogy Hellsinger Károly vezsenyi választott igazo­lása felfüggesztetett. Végre kéri, bogy a parádi választás meg nem tartha- tása akadályainak, a solymosi kerülethez tartozó Gy.-Püspöki köz­ség bírája s jegyzőjének a választás körüli magukviselete s a vá­lasztási elnök körlevelének a báíri körjegyző általi láttamozása kö­rüli gyanús eljárás tárgyában vizsgálat rendeltessék el. Ennek kapcsán olvastatott Bacsós István baktai, 8 Gál András f.-abonyi választottaknak a bizottsági tagságról való lemondása. Legvégül jelentetik, hogy Babies János a kompolti s ifj Ná­násy Ignác a baktai választást kívánja megtartani. Az igazolási választmány felolvasott jelentése általában tudo­másul vétetik s az egyes pontoki a nézve határoztatik : 1) Úgy a választás, mint a legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzékének, a jelzett célból való, kinyomatása elrendeltetik s c-unek eszközlésével az alispán megbizatik; 2) az adóhivatali kimutatások teljesen szabályszerű módon készítése tárgyában a m. k. helflgyminíszterbez fölterjesztés in­téztetik ; 3) a parádi, csányi, kaáli bessenyői, leleszi, baktai, f.-abonyi választó-kerületekben, továbbá Jöltételesen, amennyiben t. i. a be­érkezendő nyilatkozatok folytán ez következnék,— a t.-vezsenyi vá­lasztó kerületban s a m.-tún 2-ik választó kerületben az 1875-ik évi febr. hó 3-ára uj választás tűzetik ki. 4) a parádi választás meg nem tarthatása ügyében, a gyön­gyös- püspöki-i biró s jegyző és a bátri körjegyző ellen vizsgálat rendeltetik el s ennek eszközlésére, az íratok kiadása mellett, az illető szolgabirák küldetnek ki. Miről az alispán, a nevezett választó-kerületek elnökei, to­vábbá az illető szolgabirák a nevezett választó-kerületekhez tartozó községek értesítése végett is, végre a vizsgálattal megbízott szolga­birák, a nevezett választó-kerülethez tartozó községek értesítése vé­gett is, végre a vizsgálattal megbízott szolgabirák, tudomás s mi­heztartás végett, értesittettnek. Olvastatott a községjegyzöi nyugdíjalap végleges rendezése tárgyában kinevezett küldöttség jelentése, mely mellett a megyei község- és közjegyzők nyugdíjintézetének szervezéséről készített szabályrendeleti javaslatot bemutatja. A felolvasott szabályrendelet elfogadtatik s jóváhagyás vé­gett a m. k. belügyministeriumhoz főlterjesztetik. Olvastatott Grósz Adolf bizottsági tagnak az állam nyomasztó pénzügyi helyzetének megjavítása céljából írásban beadott in­dítványa. A közigazgatási szakosztálynak vélcményes jelentés végett kiadatik. Olvastatott Neszvadba Sándor megyebizottsági tagnak Írásban beadott indítványa: hogy a kereskedők és alkuszok cégbejegyzésre köteleztessenek, s az eiadási ár a vásári piacokon a szemes életnek csak a törvényes vékával való méréséhez alkalmaztassék. A közigazgatási szakosztály veteményes jelentése alapján az Eger és Gyöngyös városok polgármestereinek, mint amely városok piacain a jelzett visszaélések indítványozó szériát, leginkább fordul­nak elő, azon felhívással adatik ki : hogy e tekintetben különösen ügyeljenek föl, s e visszaélések meggátlására tegyék meg a kellő intézkedéseket. Városi ügyek. 1875. jacuárhó 17-én Eger város részéről tartott képviselői ülésben következő ügyek tárgyaltattak. Elnöklő polgármester előterjeszti, miként műit 1874 évi (?) hó (?) -én tartott üiés határozatával Bene János számvevő el­ismertetni, mint melyek rendkívüli kiterjedésűknél fogva a tudós világ bámulatát is méltán felköltötték. A növények közt nagyságra s kiterjedésre nézve a legszembe­tűnőbb alakokat első sorban a forró övi pálmafelék szolgáltatják, melyek közt, pl. Brazíliában 60—100 láb magasak nagy számmal találhatók, bár törzsük átmérője alig haladja az 1 —— 11/2 lábat. Azt tartják, legnagyobb magasságot ér e! az úgynevezett viasz- pálma (Ceroxylon andicola), melyet az Andesek körül, első Ízben, a nagy tudós, Humboldt Sándor fedezett föl, s mely a 180 lábuyi ma­gasságot is eléri. A kuszópálroák azonban, a forró ázsiai bambuszok, melyekből nádszékeink készülnek, 5—600 lábnyira is elnyúlnak. De némely tropikus növényfajok nemcsak magasságban, ha­nem kerületi kiterjedésben is óriási mérveket öltenek. Ilyen a töb­bek közt az úgynevezett sárkányfa, (Dracaena), melynek egy ritka példányát ugyancsak Humboldt S. irta le. E fát a nevezett tu­dós 1799-iki junius hóban látta Teneriifa szigetén, s ekkor a fa ma­gassága 65 láb, kerülete pedig a gyökér fölött, 45 láb volt. Korát 4— 6000 évre becsülték. Ma már nem létezik. Óriási viharok e nö- vény-mathuzsaiemet lassaukiní. szétmarcangolták, 1867-ben pedig végkép megsemmisítették. Történeti adatok azt állítják, hogy 1402 táján, Teneriffa fölfedezésének idején, is olyan volt ez aggastyán fa, mint élete utolsó éveiben, s a benszülöttek előtt nagy tisztességben állt. A vad népek igen, — de a szívtelen idő nem volt kimélettel iránta. Méltó versenytársai a pálmáknak a fenyöfélék. 150 láb maga­sak nem tartoznak a ritkaságok közé. A cseherdőségbeu találkozott néhány példány fejér fenyő (pinus picea), melyek 180—200 lábnyi magassággal s 25—30 lábnyi kerülettel birtak. Még nagyobb ma­gasságot érnek el : az austráliai norfolkfenyö (Araucaria excelsa), mely 220, — és a kaliforniai Taxodium sempervireus, mely 300 lábnyi magasságra is megnő. Mintegy 25 év előtt még e kaliforniai fenyöfajt tartották a kerek föld legmagasabb fájának. Lobb, egy angol utazó, azonban megdönté e hiedelmet. 0 ugyanis, 1850-ben, amerikai útjában, egy helyütt, az úgynevezett Calaveras grófságban, 4000 lábnyi magasságban, csodamagasságú sugárfák egy kisded csoportját fedezte föl, melyet azóta méltán neveznek a „növény­óriások ligetének.“ Itt emelkednek föl ugyanis 300—450 lábnyi magasságba, fejedelmi tönsegben, a kaliforniai őserdők királyai, egy mflJnyi kerületen, számra nézve mintegy 80—90 darab, kisded, lapos talajon, ketten-hármankint egybecsoportosulva. Az aranyke- resök őrzik őket. Ezek adtak neveket is nekik. Az egyiket „akna­üregnek" hívják, mert törzsében 17 láb széles odút rejt. A „uárom testvér" egy gyökérből sarjadt. Az „agglegény" félrevonultan áll egymagán. Üstökét jó! megtépte már a vihar. Kettő már a földön hever. Az egyik a „lovárda;" a másik az „őserdők apja." Ez utób­binak kerülete 110, hossza 450 láb. Belseje ki van égve, s 180 láb hosszú üregében úgy sétálhat az ember, mint egy sötét, boltíves fo­lyosóban. Az egyik fának lepusztitották a héját ; elhozták Európába s eladták. Most e fahéj ott pompázik a sydenhami kristály-palotá­ban, Azóta az amerikai kormány gondosabban őrizteti a növényvi­lág e ritka csudáit, nehogy azok vegkép elpusztuljanak ; oár e te­kintetben nem igen van ok aggályra, miután az utóbbi időkben Hogg nevű természetbúvár több ily berkét födözte föl e növény­óriásoknak, melyek ezernél több igen derék példányt foglalnak magokban. E fák kérge 15—20 hüvelyk vastag és sötétbarna; fájok azonban szép fejér, tisztán kivehető évgyűrűkkel, melyek 1000—1500 éves kort árulnak el. (Folytatjuk.) H

Next

/
Thumbnails
Contents