Eger - hetilap, 1875
1875-05-27 / 21. szám
■ — 164 ség talajában való újra meggyökereztetését, s mely intézmény, miután annak kicsinylöi ellenében, a közelebb lelépett belügyminiszter búcsúzó leiratában már igazságot szolgáltatott, a jelen kormány által is oly erős alapnak van elismerve, melyre újabb közigazgatásunk egész apparátusa bízvást fektethető. Ezen intézmény, mondanom sem kell, a megyei intézmény. Tervben levő uj s gazdaságosb állami berendezkedésünk eddig ismert programmjának ezen pontját, úgy hiszem, nem csak mindnyájan örvendetes tudomásúl vehetjük, hanem ez alkalomból ki is nyilatkoztathatjuk, sőt ki kell nyilatkoztatnunk: hogy e megye bizottsága részéről is, legfőbb feladatának, a tisztikar pedig, ha szabad ezt külön is megneveznem, föltétien szolgálati kötelességének ismeri, az administratio gyorsasága-, correctsége- és folytonosságának még szigorúbb keresztülvitele által, omne ferre punctum, hogy ezen szivünkhöz nőtt intézmény omnibus numeris absolutus . . . s ekképen a legközelebbi teendők keretében általunk, mint törvényhatóság által, teljesítendő legfőbb feladat teljesítve legyen. Legyen erről meggyőződve Méltóságod, s vegye tudomásúl nyilatkozatunkat, melynek annál hangosabb kifejezést adhatunk, mert tudjuk, hogy ön előtt is épen oly becses ez intézmény, mint előttünk, mert tudjuk, hogy kormányzói bölcsesége, tapintata és erélye vezérfényénél biztosan haladhatunk a jelzett cél felé. És most fogadja még egyszer hazafiui tiszteletünk őszinte nyilatkozatát, fogadja kijelentését büszke örömünknek, hogy megyénk szeretett fiát ismét magáénak mondhatja, s azon szívből fakadó kívánságunkat, hogy főispáni székében sokáig, nagyon sokáig üdvözölhessük. “ A főjegyző köztetszéssel fogadott emez üdvözlő beszéde után, a kitűzött egyéb ügyek elintézésére tért át a megye-bizottság. Elsőben is, némi vita után, a catasteri kijelölő bizottság választatott meg. Azután felolvastatott Horthy István, Babies István, biz. tagok és társaiknak a jelen országos szabadelvű kormányhoz a megyegyülés kebeléből intézendő bizalmi felirat iránti indítványa. A felolvasott indítvány, a megyeterem minden részéből fölhangzó, s szűnni nem akaró éljenzést idézettfelö. Horthy István, hoszas,talpraesett beszédben, általános helyeslés között indokolja az inditványt. Élénk szavakban sorolja fel azon előnyöket, melyek az eddig egymással szemben álló két országos nagy párt egyesülése által a hazára nézve keletkeztek. Kiemeli, bogy hazánk eddigi bajainak egyik főbb kut- forrását a pártok között fönállott éles ellentét képezte ; s hogy a felelős parla nenti kormány csupán akkor képes föladatának megfelelni, s hazánk és nemzetünk javát sükeresen elémozditani, ha magában az országban ép úgy, mint a képviselöházban egy hatalmas párt áll támogatására. Felsorolja azon üdvös intézkedéseket, melyeket a jelen kormány, rövid fönállása óta eszközölt, s lelkes szavait azzal végzi, hogy a kormánynak őszinte bizalmat szavaz. (Hosszas éljenzés). A 1 m á s s y S. orsz. képviselő, a nagy többség visszatetszése által többszörösen télbeszakitva, a bizalmi felirat ellen beszél. Végül, az elnöklő főispánnak, a megye közönségéhez intézett azon figyelmeztetésére : hagyná a szólót, idökimélésböl, nyugodtan beszélni, szóló, némi reeriminatiók után, azzal végzi szavait, hogy az inditványt elejtetni kéri. Almássy S. szavait Horánszky Nándor ügyes beszédben cáfolja. Melegen pártolja az inditványt. Csiky Sándor Almásy mellett szólal fel. Végül a közgyűlés, a Horthy-Babics inditványt lelkes fölkiáltással magáévá teszi, s a ministeriumhoz intézendő fölirat azonnali szerkesztésére kebeléből egy 5 tagú bizottságot küld ki, melynek elkészültéig elnöklő főispán az ülést felfüggeszti. Szünet után felolvastattak a katasteri kijelölő bízott, tagok nevei, kik egyhangúlag megválasztattak. Majd végül, a fölirati bizottság által készített, s szintén egész terjedelmében elfogadott bizalmi fölirat olvastatott fel, mely következőleg hangzik : Nagyméltóságú magyar kir. Ministerium ! Alkotmányunk visszaállítása óta alig volt hazánk oly súlyos viszonyok között, mint akkor midőn e jelen kormány férfiai bátor lélekkel és hazafias önfeláldozással vállalkoztak államunk megrongált hajójának kórmányzására. — Különböző okok és körülmények, sőt az elemek is közrehatottak, hogy pénz-ügyeink súlyos helyzetbe jutottak, mi következményeiben egyéb állami működéseknek megzsibbadását is eredményezte. Dacára azonban annak, hogy ezen súlyos állapot a haza hft fiait mélyen megszomoritá, nemzetünk bátorságát és bizalmát el nem vesztté, mi egyedül annak talajdonitható, hogy a hazafiak keblében általános lett azon meggyőződés, miszerint a kormányzásra vállalkozott honfiak szilárd kézzel és kitartással a feltornyosuló akadályokat legyőzve, biztos révbe vezérlendik állami ügyeinket, s gányok, melyek közt különösen nevezetes Korvin Mátyás dicső királyunké ; továbbá két buzogány, melyeket egykor Kinizsi Pál forgatott a kenyérmezei csatában ; nagyszámú gazdag koronázási és egyéb zászlók ; pompás magyar diszkardok, hüvelyeik s markolatuk arany- ezüst- és drágakövekkel kirakva ; megemlítendő ezek közt a szerencsétlen II-ik Lajos utolsó magyar király kardja, továbbá a Miksa császáré ; két bucsujárásról való vándorbot, melyeket egykor gr. Eszterházy Pál nádor használt, midőn Nagy-Mária- czellbe gyalog utazott. Páncélingek török feliratokkal. Egy ezüst vért minden hozzátartozó teljes készülékeivel arany- s drágakövekkel kirakva, melyeket Vl-ik Károly császár koronázási ünnepélyén here. Eszterházy Antal viselt Frankfurtban. Igen értékes magyar kardok, rococo-órák, tömör ezüst-keretű tükrök. Két szép diszkard, melyeket egykor gr. Eszterházy Pál nádor viselt. Gróf Eszterházy Lajos kardja, melylyel a mohácsi csatában harcolva esett el. Zsig- mond magyar királynak drágakövekkel kirakott markolatu tőre. Két török handzsár igaz kövekkel gazdagon felékesitve. Régi, művészileg készült játszó órák. Elefántcsontból készült serleg. Két rubin pohár ivóedények jaspis s agatköböl. Ezüst serlegek. Egy 10 pintes ezüst kupa gr. Eszterházy Pál nádortól. Ezüst tábori csutora gr. E. Miklós nádortól. Óriási nagyságú ezüst kupa Losonczytól. Egy vert ezüst paizs, mely a nagy-vezekényi csatát a törökkel s gróf Eszterházy László halálát ábrázolja. Gyöngy- és drágakövekkel feldíszített olvasók, arany zsinórok, keresztek és emlék-foglal- ványok (médaillon) Capistrán Jánostól, továbbá Pázmán P. Sobi- esky J. Oláh M. esztergami érsek, Eszterházy Pál és Miklóstól. — A többi közt Luther Márton házi sapkája. Kisebb-nagyobb arany és ezüst pénzek, köztük 8 drb aranypénz egyenként 100 aranyat nyom. Régi római és görög pénzek. Régi pénzek Attilától. Ezüst gyertyatartók, lámpák s templomi edények. Az elmúlt századokból való német s magyar férfi- és hölgy-ruhák nehéz selyem és bársonyból, mik aranynyal vannak gazdagon áttörve legkivált első Lipót császár koronázási ünnepélye idejéből, — Mátyás királyunktól egy gallérköpeny; ugyanilyen Sobiesky lengyel királytól, s Oláh Miklós esztergomi érsektől. Eszterházy Orsolya gyöngysorokkal gazdagon kirakott menyasszonyi ruhája gr. Eszterházy Pálné- szül. Tököly Évának nehéz damaszból készült, és igaz gyöngyökkel ékesített menyasszonyi ruhája, derékkal (pruszlik) együtt. Végre művészi csínnal készült régi ékszerek, gyémántos gyűrűk s egyéb értékes fényüzési cikkek. A hires Haydntól egy hegedű. Több ritka állat csontváza, u. m. Basiliscus Aegyptiacus, draco Helvétius 1650-ből. Tengeri hajófurbal. Egy egyszarvúnak (Rhinoceros) óriási nagyságú szarva stb. Hogy e nagyhírű hercegi kincstárban a „drágaságok1' mily értéket képviselnek? azt csak a beavatottak, vagy inkább a szakértő becslők és „handlerok" mondhatnák meg. Annyi azonban valószínű, hogy még sem lesz ott oly meseszerü roppant kincs összehalmozva, mint azt a fama hinni szeretné. A fegyvertár- és kincstárban tett szemlénket fejezzük be azzal, hogy egyúttal a vár tágas pincéjébe is követni fogjuk a szives gondnok urat, ki ott némely kedves vendégének a nagy reformátor — Luther Márton tisztelendő uram borából is ad egy kis kóstolót. Hogy e bor egykor valóban Luther Mártoné lett volna, — azt épen- séggel nem lehet mondani; de annyi szent igaz, hogy a vár pincéjében levő tiz akós hordó tartalmát 1527-ben (tehát Luther idejében!) a fehér-egyházi (Donneskirchen) szőlőhegyen szűrték el Sopron- megyében; s azóta folyvást tele kell lennie a 10 akós hordónak, ha mindjárt néha-néha kóstolgatnak is belőle. Ezért nevezik ezen bort Luther idejéből való — vagyis Luther Márton borának. Némelyek kiszámították, hogy ezen 10 akó bor ára, kamatoztatás végett 1527- ben pénzül letéve, ma már milliókra (!) menő tőkét tenne ki a kamatok kamatjával együtt, úgy, hogy belőle egy pohár borra legalább is száz-ezer forint (!) esik. A bor természetesen annyi ingredien- tiák hozzájárulása után nem valami kitűnő ugyan, de azért mégis szerencsés lehet az olyan, a ki a kerek-világ ezen bizonyára legeslegdrágább magyar borából egy pohárral kap — ingyen ! Ki aztán szívből is kívánja, hogy a vár hercegi ura sokáig éljen ! Kápolnay B.
