Eger - hetilap, 1875

1875-05-13 / 19. szám

148 kodás tekintetéből több példányban megküldi. A küldött névjegy­zék ismertetés végett egyes gazdák között kiosztatott Fölolvas­tatott ugyanazon ministerium levele, melyben értesíti az egyesüle­tet, hogymiután az osztrák kormány a bécsi világkiállítás alkalmá­ból az együttes kiállítóknak csak is egy okmányt állíttatott ki, azok egyes tagyai a nyert kitüntetésről bizonyítványt nem bírnak; mire nézve elhatározta, hogy ily kiállítók a nemzetközi bíráló bizottság által oda Ítélt kitüntetésnek megfelelő diplomában a magyar kor­mány által részesittessenek ; azonban ezen okmányok ára 1 frt. le- end, melynek beszedését s úgy ennek valamint a közlött névsornak hozzá mi előbb leendő beküldését kéri. Illetők fölszólittatni rendel­tetnek, hogy akik okmányt bírni óhajtanak, azok az 1 ft. díjat e hó végéig az egyesülethez beküldeni ne terheltessenek. Fölolvasta­tott ugyanazon minisztérium levele, melyben tudatja, hogy bár az Angolországban alakuló hús-kiviteli társaság tájékozása céljából az ország különféle részéről beküldött jelentések után merített ada­tok becses anyagul fognak szolgálni ilynemű vállalat létrehozására, mind a mellett az ily társulatok megalakulása természetszerűleg több időt igényel, mintsem működésének életbe léptetése a leg­kedvezőbb esetben és rövidebb idő alatt lenne várható. Miről az egyletet ez ügybeni tájékozás céljából azon hozzátétellel értesíti, mi­szerint, az ez ügyben folyamaiba teendő tárgyalások eredményét an­nak idején a hírlapok utján közzé fogja tenni. Ezzel kapcsolatban bemutattatott a múlt ülésből kiküldött bizottságnak erre vonatkozó munkálata, mely szerint az egyesület területére összeirt mintegy .15 gazdaság foglalkozik marhahizlalással, mely gazdaságok mite­vőikhez a megrendelt rovatos ív kitöltés végett azonnal elkülde- tett, azonban azokból ez ideig mindössze csak 4 helyről érkezett vissza kitöltött iv. Miután egy részről főnebbi leirat folytán az ügy nem sürgős, de más részről a beküldést mind ezideig csak négyen teljesítették, az ívek fölterjesztése azon időre halasztatní rendelte­tik, midőn azoknak legnagyobb része beérkezendik. Bemutattatott a K.-Szolnok megyei gazd.-egyesületnek 1875-ik év május hó 9-ik napján Török-Szent.-Miklóson állatkiállitást rendezendő programja azon megjegyzéssel, hogy öszszel termény és gyümölcs kiállítást is szándékuk rendezni, a melyre vonatkozó részletes programm annak idejében szintén közzé fog tétetni, tudomásul vétetett. Bemutattatott az erdélyi gazd. egyesületnek a szomszédos ke­leti tartományoktól a kérődző állatok behozatalának eltiltása az állat- egészségügy országos szervezése és egyátalában az állattenyésztés emelése érdekében a képviselöházhoz benyújtott s tudomás és pár­— Ah ! te vagy az Puridaj ? Jöj, jósolj nekünk valamit. Az agg nő mosolyra vonja ajkait, elötüntetve hegyes fehér fo­gait, nagy tarka kendőjét leoldja fejéről, s a zilált ősz haj rendet­lenül omlik alá. Bizonyára igy látta őt az, ki először Puridájnak, vénanyónak nevezte. Kebléből vékony, cifrán faragott, különböző szinli fácskákat vesz elő. — Nek besen télé ! (üljetek le.) A csapat letelepedik. Puridaj először Bimeribnyaszkeronak nyújtja fácskáit, ki feldobja azokat, úgy, hogy a jósnö leteritett kendőjére hulljanak. Az agg fejedelem lábaihoz két fekete fácska esik. — Mit mondasz nekem ? Puridaj megrettenve tekint a fejedelemre. Bimerib nyaszkero ! perceid meg vannak számlálva. A fejedelem nyugodtan tekint rá. — Egetél tu, beszélj! mily halállal halok meg? — Halálod eszköze temetőd is lesz. Midőn az éj sötét szár­nyaival elfedi a földet, te utólsót fogsz sóhajtani. — Ki lesz gyilkosom? — Egy sötét arcú férfi, kinek szakála szeméig nőtt ; egyik kezét elvette a boszúló végzet, és egy fehér arcú nö, ki fején koro­nát visel tiszta aranyból, de szivében gyülölséget táplál. — Az egyik testvérem volna, de ő nincs itt, talán messze er­dőkben bujdokol. — Akit én mondok, az itt van. — Ná nihi csácsi ! (nem igaz.) — Ám ne hidd, én megtettem, amit tehettem. Ha szavimra mit sem adsz, az a te veszedelmed. A fácskákat Jegohiv dobja fel. — Ama fényes palotában két nö van, mindkettő szeret téged. Közölök az egyik megfogja ölni atyádat és meg fog ölni tégedet. tolás végett az egyesülettel is közlött kérvénye. Az átvizsgálás, illetőleg véleményes-javaslat készítése céljából Móczár János, Szá- voszt Frigyes és Fehér Kálmán tagokból álló küldöttségnek kiada- tik. Bemutattatott az orsz. gazd. egyesület megbízásából szerkesztett egyesületi közleméoyek IX. füzete, tudomásul vétetett. Bemutatta­tott a töldmivelési ipar- és kereskedelmi ministerium által időnkint küldeni szokott konsuli jelentések XII. XIII és XIV füzete; köszö­nettel vétetett. Fölolvastatott a k.-Szolnok megyei gazd. egyesület­nek a községi faiskolák és kopár vidékeknek kormány segélyével történendő befásitása tárgyában a m. ministeriumboz fölterjesztett s pártolás végett velünk jegyzőkönyvi kivonatban közlött javaslatra vonatkozólag múlt évi dec. hó 7-én tartott ig. vál. ülésből kiküldött bizottság véleményes jelentése. A munkálat egész terjedelmében elfogadtatván, az egy kérvény alakjában a magas ministeriumhoz fölterjesztetni rendeltetik. Bemutatott a hátralékos tagok átvizsgá­lására kiküldött bizottságnak 26 tagnál bevehetlennek talált, és a tartozások névsorából kitörülné véleményezett 407 frt 25 krt tevő kimutatás. A kimutatott 404 frt25kr kitörlése ezennel utalváuyozta- tik. Végre elnök fölemlíti, hogy a rendes évi közgyűlés már több Ízben szóba hozatott ugyan, mindazonáltal annak mikor leendő megtartása iránt érdemleges tanácskozás nem folytatott, miután pedig az ideje itt van, hogy az megtartanék nézete szerint az egyesület elnöke a jelen ülésből felszólítandó lenne az iránt, hogy annak megtartására határ­napot tűzzön ki s ba lehetséges, ez alkalommal maga is személyesen megjelenjen. Az egyesület elnöke Visontai Kovách László a jelen ülés folytán fölkéretni rendeltetett, hogy a rendes évi közgyűlés megtar­tására határidőt kitűzni szíveskedjék. S minthogy az egyesület irá­nyában a gazdaközönség oly közömbös, hogy üléseit is csak adandó alkalmakkal látogatja, az ig. vál. óhajtása egyrészről az lenne, hogy a közgyűlés határnapajul f. évi május hó 23-ának délelőtti órája tűzetnék ki, mint olyan nap, melyre a gazda közönség már csak a vásár végett is inkább megjelenik, s igy az ülés látogatásában ha­marabb részt vesz, másrészről pedig szintén óhajtása lenne, hogy a t. elnök úr a közgyűlésre személyesen is megjelenni szíveskedjék. Végre miután az egyesület C3ak tengődik egy Móczár János elnök­lete alatt Berecz Ferenc, Csala Sándor, Fehér Kálmán, Szávoszt Frigyes és Weiszberger Ignác egyleti tagokból álló bizottság kül­detik ki a végből, hogy a jövő havi ig. vál. ülést megelőző vasáruap, vagyis májushó 1-én délelőtt 10 órakor összejővén, az egyesület fen- állása, érdekében egy javaslatot készítsen, melyet a másnap tar­tandó ig. vál. ülés átvizsgálván, véleménye kíséretében azt a tar­Atyád halála után véres napok jönek. Kezedben kard lesz, vérrel boritva . . . szivedben pedig bol­dog szerelem. De midőn boldogságod teljes lenne, a kard kihúll kezedből. . . — Elég ! elég ! tu is na dsaval nista ! (nem tudsz semmit.) Távozzál te hazug sirály, ne halljam többé szavadat. — Ne küldd el még csak egy percig, hadd dobjam fel én is a fácskákat, eseng Merike. — Puridaj odanyujtja. — Tehát egyszerre kettőtöknek mondom meg a jövöt, neked szép leány s neked Zór. — Mondd meg tehát, mi tenne nekem legnagyobb örömet,? kérdi Zór. — Ha száműzött atyád Biboldo. . . — Ne tovább ! beszélj fáidból. — Ada rakli khamel tűt (ez a leány szeret téged.) Merike arca elpirúl, szemeit lesüti. Az agg fejedelem für­készve tekint leányára. „Ez igaz !“ — De te nem öt szereted. — Asszony ! Merike arcából eltűnik a vér. — Ne hazudj. — Jól van, hallgatok. Csak a későbbi jövöt mondom még el : Ismeretlen országban, messze-messze a Himaván túl csendes vidék — szegényes sátor ; — a sátor előtt egy boldog nö ül — ez te vagy Merike ; mellette egy férfi áll — az pedig Zór. (Vége köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents