Eger - hetilap, 1875

1875-04-22 / 16. szám

125

kezdette fellebviteli bíráskodását. — April 10. s 12 én tartott elő szőr üléseket, melyekben maga az országbíró Majláth György elnökölt, s résztvettek mint bírák : Manoilovics, Karap, Ocsvay és Osz- trovszky.

Azon kedvező helyzetben vagyunk, hogy ezen legf. bíróságnak a hozzá tellebbezett ügyekben eddig keletkezett elvi határozatait,

— meiyeí nem egy tekintetből kiválóbb figyelmet igényelhetnek — hiteles alakban közölhetjük a következőkben :

1. „Az 1875. XXXIII. t. c. 5-ik §. végpontjában emlitett községeknél, melyek füstök száma szerint egy vagy két képviselő által folynak be a választásba, ezen községi képviselők megválasztása körül felmerült panaszok felett hozott közp. választmányi határozat felülvizsgálására a curia nem illetékes, mert itt nem a községet mint olyant illető választói jogosultság forog kérdésben, s az ügy tisztán administrativ természetű." (1875. april 10 — 3 sz.)

2. Nemes ember, habár 1869. és 1870. években a választói névjegyzékbe, azonban nem régi jogosultság, de földbirtok és jövedelem alapján volt felvéve, a jelenleg készített állandó választói névjegyzékből, miután most csak is régi jogosultság alapján kérte magát felvétetni, más minősítést azonban nem igazolt, — kihagyatni határoztatok" (1875. apr. 10. 7. sz. a.)

3. „A választási törvény 9-ik §. alapján választói jogosultsággal bíró egyén — habár lakhelyének választókerületében 1874. év ben reá adó épen nem volt kivetve, a választók közé felvétetett." (1874. apr. 12 — 1. és 20. sz. a.)

4. „Ugyanez határoztatok oly egyénre nézve, a kit választói jog régi jogosultságnál fogva a 2. §. alapján megillet. “(1875. april

12. — 2. sz.“

5. „Magán társaságnál nem állandó fizetéssel, de csak napidij mellett alkalmazott hivatalnok, habár ezen minőségben másod osztályú jövedelmi adó alá első 700 frt évi fizetés után tettleg megadóztatva lett (választási törvény. 7. §.), tekintettel az 1868. XXVI. t. c.

3. §. a) pontjára a választók névjegyzékébe fel nem vétetett." (1875. apr. 12. — 19. sz.)

6. „Iskolai tanulmányokról kiállított egyszerű bizonyítvány nem tekintetik egy erdésznél oly képesítő oklevélnek, melynél fogva a 9. §. alapján a választók közé felvehető legyen." (1875. april 12. — 19. sz.)

7. Oíy esetben, midőn valaki első osztályú jövedelmi adó alá eső több mint 105 frt, évi jövedelem után van megadóztatva, de jövedelme az adóhivatalbeli kimutatás szerint több forrásból ered és ezek közül egyik-egyik magábanállólag a 105 frt évi jövedelmet meg nem üti; ha mindazonáltal ezen különböző jövedelmi források egyenkint mind olyanok, melyek az 1869. XXVI. t. ez. 2. § ban elö- számláít első osztályú jövedelmi adó alá eső pontokban foglaltattak,

— ezen összesített jövedelem alapján a választók közé felveendő." (1874. april 12. — 21. szára.) (T. Cs.)

* (Személyzeti.) Pozsgai János sáíyi ideiglenes lelkészhelyettes, ugyancsak sályi valóságos lelkészszé neveztetett ki.

«— * {A balközép párthoz) tartozó, vagy ahhoz csatlakozni kívánó városi választó polgárok f. évi april 25 én vasárnap délutáni 4 órakor a Gólyához címzett vendéglő teremében szabadelvű párt alakulás tárgyában tartandó gyülésbeiii megjelenésre felkéretnek.

Fülöp József ideiglenes elnök.

* (Rendőri felhívás.) Eger városa t. közönsége felhivatik miszerint tekintve a bekövetkező nyári, és így szárazsági idényt, a tűz veszély megelőzhetése szempontjából, házaiknál legalább is három akó vizet készen tartani; az e felhivás után is, házát víznél - kül elhanyagoló háztulajdonos az a felett őrködni utasított fertálymesterek feljelentéseik után kérlelhetlentil 5 ftól 10 ftig terjedő bírságban fog marasztaltatni. Eger, apr. 21. 1875

A rendőrfőkapitány.

* (Képviselőházunk) f. hó 13-án tartott ülésében élénk vitára s nevezetes jelenetekre szolgáltatott alkalmat ama tjavaslat tárgyalása, mely a nemzeti színház bérházának kiépítésére szükséges 300 ezer frtnyi törlesztési kölcsönről szól. Simonyi Ernő határozatijavaslatot nyújtott be, melyben gr. Szapáry Gyula volt belügyminis- tert vád alá helyeztetni indítványozza azért, mert a nemz. színház tőkéjét „felmondva és elidegenitve," azt a törvények ellenére, ön- kényileg egy bérház építésére fordította, a szinbáz alapját tetemes adóssággal terhelte, s ez által az intézet léteiét kockáztatta. E hat. javaslatra Tisza K. beltigyminister felelvén, erélyesen tiltakozik az „elidegenitette" kitétel ellen, melynek értelmét, ha Simonyi E. helyesen fogta volna fel, nem használta volna azt, miután ily szóval illetni minden alap nélkül senkit sem szabad e képviselöházban. Miletics tiltakozik a tjavaslat ellen, mely a nemzetiségek pénzét egy magyar intézet céljaira használja fel, mig az ország nemcsak hogy nem segélyezi a nemzetiségeket saját nyelvű művelődési intézetek

felállításában, de még e nemzetiségek intézeteit be is záratja. Huszár I. megmagyarázza neki, hogy a színház alapjához a Mile- ticsék nemzetsége alig járult valamivel. Polyt M. azt állítja, hogy Magyarország nemzetiségi állam. A ház többsége decretálhatja, hogy ez a „magyarok országa," de ez nem változtathatja meg a statistika adatait s nem kényszerítheti az országban lakó milliónyi tótokat é3 szerbeket arra, hogy magyarok legyenek. Polyt urnák nagy zajt és indignatiót szült szavaira Tisza K. adta meg a feleletet. Magyarország — úgymond — épen oly állam, mint Európában a legtöbb állam, amelyekben laknak különböző nemzetiségű és nyelvű polgárok, de azért az államnak mégis egy neve van; egy helyt francia, másutt szerb, romáu stb. itt pedig magyar. Polyt urat ily államellenes nyilatkozataiért itt megvédi a ház szentélye; de figyelmezteti, nehogy a házon kívül megpróbálja ezen törvényellenes felfogását érvényesíteni akarni, mert meg fog róla győződni, hogy minden álnok áskálódások dacára a magyar államnak van még elég ereje ellenségeit összetiporni. A belügyminister ez erélyes nyilatkozatát, melyben — mint Németh A. tnondá — Polit urat jól „kipoliturozta," a ház viharos helyesléssel s tapssal fogadta. — Ez ülésben Csiky Sándor képviselőnk is adott be egy, következő tartalmú tjavaslatot: „I. Ferenc József Magyarország s a társországok apostoli koronás királyának azon magasztos tette, minélfogva az 1848/9-iki rokkant honvédek pesti menháza szükségeinek fedezésére segélyül 5000 irtot adományozni kegyeskedett, az ország törvényei sorába becikkelyeztetik.*

A képviselöbáznak a hét folytán tartott többi ülésein apróbb ügyek s tjavaslati módosítások intéztettek el. Az országgyűlés feloszlatását a kormány máj, 13-ára tervezi. Az uj képviselőválasztások valószínűleg julius első leiében fognak megejtetni, s a jövő országgyűlés augusztus végére hivátnék egybe.

* (Uj könyvek.) A Fra n klin-Tár su lat Budapesten ismét

néhány, kiadásában újabban megjelent, s igen c-inosan kiállítóit könyvet küldött be szerkesztőségünknek, mégpedig: Egy hon- védköztüzér élete 1848/9-ben. Történeti önéletleirás. Ára 1 frt 40 kr. — F u t r i Kata. Helm Clementina után magyarította Emilia. Ára 1 frt 20 kr. — Kis nemzeti m u z e u m 33, 34, kötet. Ára 1 frt. Kane a sarkutazó. A második Grinnel-expedició sark. utazása. Dr. Kane E. K. müve után. — Bernstein. A természetkönyve. 7—10 füzeti egy-egy füzet ára 50 kr. E négy füzet tartalma: VII. füzet. Valami a vegytanból. II. — Gazdasági vegytan. — A növények vegyi műhelye. — A föld trágyázása. — A burgonya átalakulása liszt és keményítővé. — A kénsav és maláta szolgálatai. — Lehet-e fából cukrot gyártani. — Méhsör, rum, bor és sör. — A fürdőkről és azok hatásáról stb. VIII. füzet. Valami a föld életéről. — Az úgynevezett élettelen természet élete. — A hegyek és tengerek keletkezése. — Egy világpusztulás — A föld forgásáról. — A fény gyorsasága stb. IX. füzet. Az állati élet fejlődése. — A tojás és az élet. — Mi rejlik egy tojásban. — Egy csirkegyár. — A zs i r haszna és jelentősége az emberi testben stb. X. füzet. Az állatok és növények életéről. I. — Az élet különböző fajai. — Az ugynevezet „élő" és az úgynevezett „élettelen" természet. — Élet és halál. — Mit nevezünk szervesnek, és mi a szervezet. — Az egyes sejt. —r Az élet rejtélye. — A virág csudája. — Egy névtelen rejtély. —■ Átmenet az állati világból a növényvilágba. — Az állatok növényélete stb. — Olcsó könyvtár. 3. füzet. Kölcsey Ferenc elbeszélései. Ára: 20 kr. 4. füzet. Machiavelli, irta Macaulay T. B. Angolból ford. B. P. Ára : 20 kr. 5; füzet. K e- rényi Frigyes összes költeményei 1840—1851. Ára — 60 kr. 6 füzet. A montsabreyi kastély. Beszély, irta Sand eau. Ára 20 kr. — Történelmi könyvtár, a magyar nép- és ifjúságnak ajánlva. Ára egy-egy füzetnek: 40 kr. 7. füzet. XII. Károly

svéd király története. 8 fűz. Nagy Péter a minden oroszok cárja.

9. fltz. Nagy Frigyes élete. 10. fűz. K a r t h a g ó, vagy egy világváros története. Kaphatók Szolcsányi Gyula ur könyvkereskedésében.

* (Meriman uj találmányú „mzó öltönyei) Boytou kapitány ezen úszó öltönyben nemrég a Ihemsén Londonból Greenwicbig egy kis kéjutazást tett melyen öt Morgan hadnagy és Wíllis orvos is követék. A Westminster-hidnál ugrottak a Themsébe, természetesen nagy számú közönség jelenlétében. Boyton kapitány bará ai és több szakférfiú gőzösön kisérték az utasokat, kik vígan haladá- nak — sok apró csónaktól környezve — a Themse habjain. A Me- riman-féle úszó öltöny erős gutta-perka szövetből van készítve, s 5 légtartója van, melyeknek segítségével képes az illető magát a vizen tartani. A nadrágszárak lábbeliben végződnek, a dolmánynyal pedig csuklya van egybeszöve, a szemek, az orr és a száj számára kis nyilasokkal. A föntebbi alkalomkor Boyton kapitány egy —-