Eger - hetilap, 1874
1874-03-12 / 11. szám
85 látni, s miután a farsang báli idénye alatt e lap bál tudósítói hasonlataikban a mythologia istennőit, a történelem fenséges királynőit, a gyönyörű virág-világot szerepeltették, én kétségbe esve gondolkozom hogy a bál magasztos szép ihs/, hol találok hasonlatot. Nem ! nem eszményítem hozzájok hasonlítva az ezer egy éj bűbájos tündéreit; csak egyszerűen azt mondom, hogy megyénk büszke lehet reá- jok. Nem túlzók e nyilatkozattal azt hiszem, midőn a három,kedvességben és szépségben egyaránt kitűnő bálanyáról: Kohn Sománé, Sugár Fáni, Blau Henrikné, urhölgyekröl, Berger Roza Brezovay Klárika, Bródi Janka, Lázár Ilona, Brig er Anna k. a. és Köllner-Hartl Irma urhölgyröl van szó. — A kedélyesség vonult át egész tartamán a bálnak, csupán az utolsó csárdás elhangzása után változott az egy általános sóhajjá, mely azt fejezé k : „Be kár hogy már elmúlt!“ * (>Szepesi püspökké) C s ás z k a György esztergomi kanonok neveztetett ki. * (A heves -szolnak megyei n'óegylet) árvaháza javára közelebbről adakoztak: a mit. fökáptalan 1 öl fát; Horváth Sándor 2 öl fát, Zsendovics József kanonok 8 frtot és 1 öl fát, Pánthy Endre kánonok 1 öl fát. Fogadják a nemes szivti adakozók az egylet hálás köszönetét. — Az egyleti elnökség egyszersmind tudomásra hozza, miszerint az egyleti árvaház fölszentelésének évfordulati Ünnepélye f. mart. hó 22-én fog megtartatni, melyre a t. egyleti tagok és pártfogók tisztelettel meghivatnak. özv. Syposs Károlyné, egyl. ein. * (A heves megyei nö-egylet) által f. é. febr. hó 15 én rendezett álarcos bálban fölűlfizettek: Strausz K. 1 fr. Cbalupek D. 1 fr. Mayer S. 1 fr. özv. Brezovay Pálné 1 fr. Gombosy Jakab 1 db. arany, írj. Simkovics Imre 1 fr. Schönberger Soma 1 fr. Gáspárdy Gyula 4 fr. Luga László 1 fr. Szentkirályi Kázmér 2 fr. Líi dermayer 1 fr. Wessely Soma 2 fr. Völgyi Lajos 1 fr. Stremmelvögel 10 fr. Unger 1 fr. Gyikos 1 fr. Kmett 1 fr. Lojkó Mihály 1 fr. Engel Fáni 2 fr. Stefanovszkyné 1 fr 50 kr. Gariup 1 fr. Klein 50 kr. Unger 50 kr. Almásy Felix 1 fr. Bauer 1 fr. — Mindazon mélyen tisztelt urliöl- gyek és urak, kik az érintett táncvigalmakbani megjelenés, felülfi- zetések, kisorsolandott tárgyak adományozása, sors és belépti jegyek elárusitása, és egyéb tekintetbeni fáradozások által az árvák ügye iránt részvétet tanusitanusitani méltóztattak, fogadják a hevesmegyei nöegylet és ez által segélyezett árvák hálás köszönetét. , Nánásy-Csernyus Amália, 1. alelnöknö. * (A „heves-szolnok megyei árvaápoldát gondozó n'óegylet“) által február 17-én tartott álarcosbál alkalmával adakoztak: Almásy Félix 1 frt, Tavasy Antalné 1 frt, N. N. 1 írt, Alexy Mihályné 1 irt, Meninger Ferenc 1 frt, Völgyi Lajosi frí, Subich Gyula 1 frt, Bayer Józsefné 1 frt, ifj. Nánásy Ignác 1 frt, Tarnay Jánosué 1 frt, Lojkó Mihály 1 frt, Rozenberg Miksa 1 frt, dr. Albert Ferenc 1 frt, Torna nóczy Endre 1 frt, id. Nánásy Ignác 1 frt, Markasoly Vilma 1 frt, N. N. 1 frt, Lang Sámuel 1 frt, Schönberger Sománé 1 frt, Lévay Cornélia 1 frt, Elek Soldos Klára 1 frt, Goth Ráfaelné 1 frt, Jettléry Ferenc 1 frt, Plank Krausz Anna 1 frt, Balzó Etelka 50 kr, Braun József 50 kr, Frank Dezső 50 kr, Bugyi Pál 50 kr, utólagosan beküldetett az arany óra megnyerője által 10 frt, Klein Sámuel pedig az általa megnyert 3 üveg pezsgőt az árvák javára visszaadta. Fogadják úgy a bálban megjelentek, mint az adakozó s felülfizető urak s urhölgyek a szerencsétlen árvák java előmozdítására irányzott nemes tényeikért az egylet hálás köszönetét. Eger 1874. február 23. Syposs Károlyné. * (Hugo Viktor legújabb regénye), az „1793“ mely f. évi febr. 20-án egyszerre tizenkét európai nyelven jelent meg, ezekkel egyidejűleg magyar fordításban is napvilágot látott, a derék Franklin- társulat kiadásában A mű három kötetre terjed, s benne áltálán mindazon szépségek culminálnak, melyek Hugo V. ismert regényeit jellemzik s oly kedvelt, keresett olvasmányokká tették.—Az„1793“ — úgymond a jeles regény egyik ismertetője — méltó párja a „Századok iegendájá“ nak, mely Hugo V. költői pályáján a tetőpontot jelzi; s számtalan oly helyet idézhetni benne, ho! a toll ecsetté vált az iró kezében, s ragyogó színezés emeli a művészi rajz kifejezhet- len szépségét és jellemzetességét. Soha tárgy nem is felelt meg úgy Hugo V. geniusának, mint az első francia forradalom, s viszont ez uj- korszak-nyitó roppant események sem kaphattak méltóbb historikust nála, aki gigantikus erővel uralkodik rajtok mindenütt s a végtelen óceán fölött nem úgy lebeg, mint a hajó, mely rabja a hullámnak, hanem mint a nap, mely fényt áraszt vizére, s megvilágít ott mindent a mogorva szirttől a játszi sajkáig, s a zajgó örvényt, mely halállal fenyeget, csakúgy, mintacsöndes révpartot, hol virágok nyílnak s az élet örömei kínálkoznak. — Hugo V. példátlan szorgalommal és lelkiismeretességgel tanulmányozta az 1793-ki esztendő minden régi és újabb forrásait s nem egy tudós professor sok oly érdekes adatot fog olvasni e regényben, melyeket világért sem keresett volna itt, másutt meg nem talál keresve sem. A vendéei harctér és Páris, a hadsereg és a Convent, a fölkelő parasztok és a köztársasági önkénytesek történeti hűséggel, de a költészet varázstükrében vannak föltüntetve, s mig nagyban és egészben megdöbbent ama lázas napok d letnoni nagysága, s Robespierre, Danton és Marat óriás alakjait borzadva szemléljük a nem jobb, csak kisebb mellékszereplők élén, enyhíti az összbenyomást s egyszer elandalít és el- lágyit, másszor lelkesít és elragad az anyai szeretet, a gyermeki ártatlanság, a nagy szabású hősiesség s a rajongó idealismus, melyek mindegyikének megfelelő képviselőt adott, bizonytalanságban hagyva igy az olvasót: ki előtt hajoljon hát meg mélyebben: a történész vagy a költő előtt ? Mindkettő egyenlően van e munkában, miDdkettöpgazoljaa szerző világhírét!'—A Franklin társulat valóban kiváló szolgálatot tön szépirodalmunknak, mid Ön e nagyszerű regény fordítás jogát tetemes áldozattal megszerezte, s egyszersmind tapintatosan gondoskodott, oly fordítókról (Aldor Imre és György Aladár), kiknek jó neve a fordítás hűsége- s jóságáról egyiránt kezeskedik. A három kötet ára o frt. Melegen ajánljuk t. olvasó közönségünk figyelmébe, s pártolásába. * (Uj zene-müvek.) Táborszky és Parsch fő-városi derék müá- rusaink kiadásában közelebbről megjelentek: „Csikós vagyok..“ csárdás, Tisza Aladártól. Ára 60 kr. — „Concurrenz-polka“ franca- ise. Reinprechttöl. Ara 50 kr. Mindkettő kedvenc-darabja a fővárosi közönségnek, s ajánlásra méltók. * (A Szlávy-minisztérium) a múlt vasárnap f. hó 8-án nyújtotta be lemondását királyunk ő felségének. A király a lemondást elfogadta. Valószínűleg eoaütionális ministerium fogja a magyar állam kormányát átvenni, melyben Ghyczy és Tisza Kálmán is részt ve- endenek. * (Az Eszterházy -tért), városunk e díszterét, most — m a kádárai r o z z á k. Ez abból áll, hogy egy épüöben levő házból a törmeléket és talajföldet a taligás fuvarosok — mint halljuk, a várod rendőr hadnagy engedélyével — oda hordják. Amennyiben e térség okszerű egyengetese (planirozása) régi szükség, s ha a földnek odahord fsával ez vagyon célba véve,— nincs ellene kifogásunk. Azonban kérjütí a t. rendőrkapitányságot: ne elégedjék meg annyival, hogy e téren a törmeléket és földet minden rend nélkül össze- halmozt-issa, hanem célirányosan egyengettesse el, s hengerez- tesse le, máskülönben a térnek azodahordot romhalmaz többet árt, mint használ. * (Erdö-égés.) A múlt kedden f. hó 10-én estveli 10 óra tájban szokatlan lángpiros fenyban ászott nyugat-éjszaki látkörünk sötét ege. Minty utólag hallottuk, Bakta és Sírok között egy erdörészlet lön — hihetőleg gyujiás által előidézett — tűz martaléka. * (Forradalom Uj-pesten.) Egy embernek harminc forintnyi hátraléka voll Uj-pesten. Becsületes, szorgalmas kézműves volt. A nehéz idők rá is su yosan hatottak Adóját nem volt képes megfizetni. Húsz forin ot lerótt. Tízért ex-quálták. Ez alkalommal, ellenállás miatt börtönbe szállíttatott, hol másnap felakasztva találtatott. Neve Imre Mihály volt. A nép áldozatot, mártyrt keresett a szerencsétlen ben. Vasárnap délután temetésére óriási néptömeg gyűlt ravatala köré, s midőn a fü-utcán a biró háza előtt elvonult, csak egy szikra kellett, mely a tömegnél lappangó veszedelmes gyúanyagot lángra lobbantsa. A boszu kegyetlen vágya erőt vett a sokaságon. A biró házát megrohanták, s feldúl ók. Innét este felé a község házához tértek, s azt és az ott tartózkodó elüijáróságot támadták meg. A pandúrok az ostromlók közé lőttek. Egy ember meghalt, kettő megsebesült. E közben a böszült tömeg a községházába tört,jazt felgyújtotta s az egyetlen pandúrt, kit körme közé keríthetett, iekoncolta. Ekkor érkezeit meg a katonai segély. A lázongók s a katonaság közt véres összeütközés keletkezett, mely késő estig tartott. A község háza teljesen leégett. Többen megsebesültek, s eddig két egyén halt meg. A kir. törvényszék a szigorú vizsgálatot azonnal megindította. * (Köszönet-nyilvánitás.) Egyetlen támaszom, szeretett férjem fölötti mély gyász- és fájdalmamban sem tehetem, hogy hálás kö- szönetemet ne nyilvánítsam mindazoknak, k ik férjem elhunyta és temetése alkalmával szives fáradozásuk s becses jelenlétükkel tüntették a részvétet a boldogult és gyászoló családja iránt. Fogadják mindannyian hálám jeléül a nyilvánosság terén kifejezett őszinte köszönetemet. — Eger, 1874. maré. 10. Seress Gusztáváé, volt tanító özvegye. * (Helyreigazítás.) Bold, emlékű Lancelotti Ede végrendeletében az egri két nöegyletnek nem külön külön, hanem együttvéve hagyott száz, s illetőleg 50—50 forintot, mit is ezennel helyreigazítunk.
