Eger - hetilap, 1874
1874-03-12 / 11. szám
XIII. éri folyam. II. szám. 1874. martins 12-én. Hirdetésekért: minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadí tejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiado-hívatal: a lyceuml nyomda. Előfizetéseket eltoltad : a szerkesztőség ( Széchenyi-utca 84. sz.) J ént s eh Q. könyvkereskedése s minden k. postakni tai. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Mosse R. Bécsben. Előfizetési dij: Egész évre Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám 5 ft - kr. 2 ft 30 kr. t ft 30 kr. — 35 kr.- 12 kr. EGER Megyei élet. Az 1874. martius 16-án és következő napjain tartandó megyebizottsági közgyűlésen tanácskozás alá veendő tárgyaknak sorozata. 1. Alispáni évnegyedes jelentés a megye állapotáról s az ügyrendben megállapított többi évnegyedes jelentések. 2. Törvények kihirdetése. 3. A m. k. minister-elnök értesíti a megye közönségét, hogy a pénziigyministerium vezetését átvette. 4. A m. k. beliigyministernek a megyei Írnokok s szolgák segélyezéseié vonatkozó — és a képviselő-választások alkalmával felmerült költségeknek a nemesi pénztár részére megsértését betiltó retdelete, s a pénzügyi szakosztály véleményes előterjesztése. 5. A m. k. beliigyministernek rendelete, melynek értelmében a cholera járvány alkalmából kirendelt orvosok utazási költségeik a községek által viselendőb 6. A m. k. honvédelmi ministernek a fegyvergyakorlatokra rendelt csapatok elhelyezése körül követendő eljárás tárgyában kibocsátott rendelete. 7. A m. k. beliigyministernek az 1874 évi ujoncozáshoz megkívántaié hadképességi százalék kimutatások beterjesztésnél kése- delmeskedö tisztviselők ellen indítandó vizsgálat elrendelésére vonalkozó rendelete. 8. A m. k. földmivelés, ipar es kereskedelmi ministernek a halászati szabáh rendelet ellen benyújtott folyamodások tárgyában kelt rendelete. 9. A m. k. belligyministí riumnak válaszleirata a megye azon fölterjesztésére, melyben a legtöbb adót fizetőknek az adóhivatalok által szerkesztett kimutatásaiban észlelt hiányokat ismerteti. 10. A m. k. belügyministernek a Fökövy Antal volt gyöngyösi polgármester bivatalátóli felfüggesztése tárgyában m. é. dec. 16-án kelt megyei fölterjesztésre válaszoló leirata. 11. Szederkényi Nándor hivataláróli lemondása s ennek folytán egy-megyei tál,iegyzöségnek választás utjáni betöltése. 12. Szabó Frigyes szolgabiró hivataláróli leköszönése s a megürülendő hivatal betöltése iránti intézkedés. 13. Több törvényhatóságnak a törvényhatóságok területi rendezése céljából alkotott törvényjavaslat ellen a képviselöliázhoz benyújtott felirata —, s a közigazgatási szakosztály véleményes jelentése. 14. Borsod vármegye közönségének a törvényhatóságok ön- kórmányzati jogkörének bővítése tárgyában az országgyűlés képise- löházáboz intézett felirata—a közigazgatási szakosztály véleményes jelentésével. 15. Az igazolási választmány jelentése a decemberi közgyűlés által elrendelt választásokról. 16. Az országos m. ipar-egyesületnek a hazai ipar érdekében a képviselöházhnz intézett kérvénye. 17. Az 1873 évi megyei házi pénztári számadás s az arra vonatkozó előterjesztése a pénzügyi s gazdasági szakosztálynak. 18. A megyei 1873 évi útalapi- és levéltár-rendezési számadások s a pénzügyi szakosztály jelentése. 19. A megyei nemesi pénztári számadás 1873 évre és a pénzügyi szakosztály előterjesztése. 20. M.-Túr város képviselő-testületének 1873. april 22-én hozott határozata, mely szerint egy uj nyilvántartói hivatalt rendsze- resitett. 21. Az alsó Tisza-járáshoz tartozó községek kérvénye, melyben a felsőbb recdeletek, s megyei határozatoknak annyi példányban való kiadását kérelmezik, ahány község van a megyében, — s a közigazgatási szakosztály véleményes jelentése. 22. A hivatalától felfüggesztett t.-nánai jegyző ügyében végrehajtott újabb vizsgálatról szóló jelentés a közigazgatási szakosztály véleményes jelentésével. 23. Monostor községnek a szervezési szabályrendeletének megváltoztatására vonatkozó kérvénye s a közigazgatási szakosztály előterjesztése. 24. Sirok községnek nagy községgé alakulására vonatkozó kérvénye s a közigazgatási szakosztály jelentése. 25. Kápolna község képviselőtestületének hitfelekezeti ügyben hozott két rendbeli határozata. 26. Kápolna község képviselőtestületének határozata, mely szerint egy uj községrendöri hivatalt rendszeresített. 27: Kápolna község képviselő-testületének az egy kis bíró fizetésének emelése tárgyában hozott határozata. 23. Juhász János Átány község volt birájácak számadásaira vonatkozó jelentése a m. számvevőségnek s előterjesztése a pénzügyi szakosztálynak. 29. A pénzügyi s gazdasági szakosztály által előkészített számadások és egyéb ügyek. Az egri kereskedelmi s ipar-hitelintézet e f. hó 8-án, vasárnap, délut.Bórakor tartotta meg ezidei közgyűlését, a városház nagy termében. A közgyűlésen a helyben lakó részvényesek szép számmal vettek részt, s az intézet elnöke, Burik István, a következő tartalmú beszéddel nyitotta meg azt : T. közgyűlés ! Szomorú a kép, mely a közel múltban előttünk feltárult. E képnek alapvonásai jelen helyzetünkre is súlyosan hatnak. A múlt évben pénzválság, kolerajárvány és a természetnek mos- tobasága azon alapvonások, melyek a képet alkoták. A pénzügyi válság hire megdöbbentőleg hatott mindenkire, s mint a viz sima tükrébe dobott kö előidézte hullám-gyűrűzet a központja közelébe eső tárgyakat alásülyeszti, a kör legtávolabb részébe eső tárgyak sem maradnak megingatlanul. így estek a börzeválság folytán annak közelébe eső legtekintélyesebb pénzintézetek, kereskedelmi cégek és magánosok áldozatul, de a központon kívül lakó intézetek, cégek és egyesek is anyagilag sokat szenvedtek. Midőn a kép legpusztítóbb alakjában merült fel, kelle intézetünknek 1873 május 1-én működésűt megkezdenie, azonban az általános pénzválság folytán az aláirt részvények utáni részlet-fizetések nem pontos teljesítése, savárosunk és vidékén dúló járvány annak elhalasztását eredményező. így lett, hogy intézeti működésűnk csak 1873 év aug. 25-vel vehette kezdetéi. A részvények után befolyt pénzösszeg azonban ez idő alatt sem hevert gyümölcsö- zetlenül, mert az több legjobb hitelnek örvendő pesti hitelintézeteknél kamatozásra elhelyezve volt, mint ezt üzleti könyveink kétségtelenül igazoljál . Ámde intézeti működésűnk a hatásköréhez tartozó minden üzletágakra ki nem terjeszkedhetett, nem, mert forgalmának alapját kevés kivétellel a részvények után begyült 75000 frt képezé. Pénzerönk gyarapodását nem lehete az idő szerint betétek által remélhetni, miután a már teljes hitelnek örvendő régi pénzintézetek iránt is a bizalom meglakult, eme keletkezőfélben lévő pénzintézetünk pedig működésének kezdetén más körülmények között sem tart- ha'a igényt bizalomra, melyben csakugyan gyéren is részesitteték. Az általános nyomor és pértzszükség, a kereskedelem pangása, az
