Eger - hetilap, 1874
1874-03-05 / 10. szám
75 A közig, tanács utasittatik, miként kérdéses bormérési jog haszonbérbe adására egy ujabbi határidőt tűzzön ki, azt dobszó s hírlap utján is városszerte közhírré tegye, — és ha ennek dacára sem jelentkeznék válalkozó, azt a körülményekhez képest magán-egyezkedés utján adja haszonbérbe. Miről nevezett tanács jelentésének bevárása mellett végzésileg értesítendő. Olvastatott a helybeli cs. kir. katonai parancsnokság f. évi 11. számú értesítése a Bródy-féle kaszárnyában eddig elszállásolva volt katonaság mikénti elhelyezésére vonatkozólag. Figyelembe véve azon megterheltetést, mely a katonaságnak egyesekhezi beszállásolása által az illetőkre nehezedik. Tekintetbe véve továbbá, hogy a katonai parancsnokság át irata szerint, az esetre, ha a Bródy-féle laktanya továbbra is meg- tartatik, az állam minden egyes katona után naponta, az eddigi 7/10 kr. helyett egy krajcárt hajlandó fizetni, és igy a várost egy ember után egy napra ,5/j0 kr. felültízetés illeti. Ennélfogva e testület hajlandó továbbra is, vagyis 1873. év augusztus havától számítandó két évre, és igy 1875. év július hó végéig a Bródy-féle kaszárnyát az elölemlitett s a katonai parancsnoksági átiratban is foglalt feltételek mellett megtartani; végrehajtásával, illetőleg a szerződés megkötésevei a k. i. tanács bizatván meg, miről nevezett tanács az ügyiratok kiadásával végzésileg értesítendő. Felolvastatott az egri főkáptaían f. évi 73 számú átirata,— úgy az ennek folytán keletkezett szakértői vélemény az „Eger“ vizének a főkáptaían által célba vett szabályozására vonatkozólag. Végeztetett : miután a ktildöttségi véleményből az tűnik ki, hogy a főkáptalan tulajdonát képező „csákói“ földek, és a város alsó rétje közötti íolyónak a főkáptaían által célba vett szabályozása mind gaz- dászati, mind szépészeti, sőt az ottani nagy hidra vonatkozólag célszerűségi szempontból is szükséges, nemcsak, de ez által a városi birtok 152 □ öllel szaporodik, ennélfogva jelzett földek között, az „Eger“ vizének, az iratokhoz '1. alatt csatolt terv szerinti szabályozásába e testület is beleegyezik oly kijelentéssel, hogy miután a város rétjéből elmetszendő terület kárpótlásául a káptalani csákói földekből nyerendő térmennyiség nagyrészben gödrös, és kövecses; a kiáradó folyó árkából kikerülendő földmennyiség ezen gödrös és kövecses földrészre hordassék. Amennyiben pedig, az 1871 ik évi 18-ik t. c. 26-ik § a szerint, csakis törvényhatósági jóváhagyás után hajtathatik végre minden oly határozat, mely a községi vagyon elidegenítése vagy lényeges átalakítására vonatkozik ; ennélfogva ezen határozat az összes ügyiratok kíséretében Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék bizottságához felterjesztetni határoztatik. Fölolvastatott Bénisz Lajos városi mérnök hivatalos jelentése. Szőke István hatvan 4 ik negyedbeli lakos által 1024 számú házáTízenhat év, és szerelem. (Egy barátom naplójából.) (Folytatás.) Különösen a lélekölő piaci bevásárlások hatottak leverőleg kedélyére. „Valóban keserű látvány!“ kiáltá arcát is keserűvé téve,—nagyon keserű! Gondoljon ön egy szemetes árubelyet maga előtt; itt egy rakás mosatlan répa, petrezselem, fog- és vereshagyma, s más eféíe; amott a meztelenségig megkoppasztott libák, illetlen helyzetben összebalmozva; a megnyuzott nyulsüidők, mint szellőzni aggatott veres nadrág bintálózoak ; nem messze a zsiros mészárszék, hol felgyürközött véres kezű vaskos mészáros legények taglóval csapkodják a csontos darabokat és szitkozódnak, körtilvéteive perlekedő gazdasz8zonyok, marakodó ebek és ijesztő tömeg pacaltól, mely önben is oly mély ellenszenvet képes gerjeszteni! Mindezekhez képzeljen ön egy tisztességes, hogy ne mondjam elegáns öltözetű fiatal hölgyet, kit ismerőt szépnek eszesnek tartanak, mondom képzelje ön utána egy veres karú pongyolán öltözött szolgálóval, ki azonban a gazdaszszonyi címet igényli — és karján nagy kosarat cipel — mondom, képzelje ön ez úri hölgyet atlaszcipöjében taposni a nyirkos kövezetei, és alkudozni durva neveletlen kofákkal, kik, ha leszállított áron kéri hitvány áruikat, durcásan felelnek: „tán nem loptam“ hogy úgy oda vesztegessem !“ s valóban meg kell a kívánt árt fizetnem, ha gúnyos fitymálásaikat ki akarom kerülni. ítéljen ön. Keserű látvány, valóban nagyon keserű! Én kijelentéin, miként az isten legelhibázottabb, s jellemtele- nebb teremtményének a kofákat tartom, s kértem, vezessen hozzájuk, éa kérdőre vonandon» őket, s rendre fogom utasítani. nál célba vett építkezésre vonatkozólag, a mérnöki véleményben jelzett építkezés helyben hagyatik, s a köztérből elfoglalni óhajtott IV2 □ méretű tér — miután az teljesen haszonvehetetien — építkező Szőke Istvánnak 3 0. é. írtért által engedtetik. — A mennyiben azonban a községi törvény 2 6-ik § a szerint ily határozatok csak is törvényhatósági jóvá hagyás után hajtathatók végre; ennél fogva a megye bizottságaihoz ezen határozat felterjesztendő. Felolvastatott Dr. Albert Ferenc Hév es K.-Szolnok megyei k. tanfelügyelöne k f. év január hó 25-rül kelt 46 számú megkereső levele, melyben felhívja a testületet a) az általános tankötelességre vonatkozó törvény szigorú végrehajtására, b) a népiskolákat látogató gyermekeknek a fanemesités és tornászatbani oktatására, végül egy reál- vagy polgári iskola létesítésére. A felolvasott tanfelügyelői megkeresés a) pontját illetőleg az iskolaszékek felhív andók, miként a tanítókat oda utasítsák, hogy azon tanoncok neveit, kik az iskolát — dacára annak, hogy beirva vannak — nem látogatják, 8 naponként a városi tanácsnak a törvényben kimondott büntetés alkalmazása végett szolgáltassák át; tovaobá a lelkészi hivatal felhívandó, hogy a tanköteles gyermekek névsorát. 45 nap alatt bemutatni, s jövőre a változásokat minden iskolai év elején a városi tanácscsal közölni szíveskedjék. A b) pontra nézve a kellő intézkedés már megtéeotett az által, hogy a város tulajdonát képező úgynevezett sors-kert faiskoláuljateugedtetvéu,a hol a népiskolákat látogató tanoncok felekezeti különbség nélkül magukat a fánemesitésben gyakorolhatják, a tornászatot illetőleg pedig legközelebő a testület évenként 100 irtot szavazott meg a torna egylet fentarthatása céljából, mely egylet a gyermekek tornászatbani oktatásáról szinte gondoskodni tog Végül a reál vagy polgári iskola felállítását illetőleg: e testület elismeri, és mélyen érzi, hogy városunkban, hol számos munkás, és szorgalmas iparos polgár lakik egy reál iskola létesítése, különösen az iparos pályára készülő ifjúságra nézve valóban nagy áldás volna; elismeri és tudja azt is hogy a népoktatási törvény 5000 lakosnál többet biró városokban egy ily iskola felállítását rendeli, — minthogy azonban ugyanezen törvény értelmében a városi lakosságot, iskolai célokra, az állami adó 5°/0 tolijánál többel terhelui nem lehet; és miután az ebből befolyó ösz- szeg, s egyéb a községi iskola alapjául szolgáló jövedelem a községi népiskolák fentartására sem elégséges, úgy annyira, hogy a város ezeket sem képes államsegély nélkül feltartani: következve re ál, vagy polgári iskolát létesíteni, illetőleg annak létesítését kezdeményezni tehetségében nem áll. — A mennyiben azonban városunkban egy reál iskolának — mint igen szükségesnek — felállítása a m. kormány részéről céloztatnék s kezdeményeztetnék, részünkről határozottan Ígérjük, hogy e tekintetben tehetségünkhöz képest a legbuzgóbban közreműködni fogunk ; miért is a megkereső tanfel„Nem érdemes“ válaszolt imádottam. Higyje el, nem érdemes lebocsátkozni hozzájuk ; gorombák, mind némü széklábakkal és durva marokkal vannak közel atyafiságban. Higyje el nem érdemes. A* láttam indítványom vakmerőségét, s bár folytonosan az isten legalábbvaló teremtményének nyilvánítottam őket, nem kívántam hozzájuk leereszkedni. „Aztán mi még sokkal szörnyebb! — folytatá keserűségét kö- nyekbe ontva — mindig a mama gazdasági nézeteivel kell küzdenem! Keserű látvány, valóban nagyon keserű, midőn gyöngéd anyához nem illő szavakkal halmoz elkövetett kontóimért! Néhány nyomorult száz forint az egész; valóban keserű! Én kijelentéin, miként az isten legboldogtalanabb teremtményének tartom magam, hogy nincs pénzem ; s enn k csupán néhány nyomorult ezer forint az oka! Valóban keserű „Nincs!“ kérdő imádottam. Ha szive jóságáról meggyőződve nem vagyok, hajlandó leendettem hangját és tekintetét megvető jellegűnek tartani. „Nincs!“ válaszoltam a komoly meggyőződés hangján, s pénz helyett könyeimmel szolgáltam neki. Gondoltam, ha összesítjük kö- nyeinket, a két forrás patakja egyesülten, bánatának tört hajóját inkább képes elhordani. „S ami még annál is szörnyebb — folytatá imádottam — pályámon örökös cselszövényekkel kell küzdenem ! A primadonnák irigyek, mert művészetemmel felülmúlom őket; az igazgató Irigy, mert megvetem nemtelen szerelmét! Tehetek én róla, ha szép vagyok, ha mást szeretek ! Keserű, valóban nagyon keserű igy letörpiteni a szellemet, elzárni előle minden utat melyen magasra küzdhetné magát! Valóban keserű !“—Itt ismét megeresztő forrását, mire én is megnyi- tám zsilipemet,hogy bánatának tört hajójátképesebblegyen elhordani. *
