Eger - hetilap, 1874

1874-03-05 / 10. szám

75 A közig, tanács utasittatik, miként kérdéses bormérési jog ha­szonbérbe adására egy ujabbi határidőt tűzzön ki, azt dobszó s hír­lap utján is városszerte közhírré tegye, — és ha ennek dacára sem jelentkeznék válalkozó, azt a körülményekhez képest magán-egyez­kedés utján adja haszonbérbe. Miről nevezett tanács jelentésének bevárása mellett végzésileg értesítendő. Olvastatott a helybeli cs. kir. katonai parancsnokság f. évi 11. számú értesítése a Bródy-féle kaszárnyában eddig elszállásolva volt katonaság mikénti elhelyezésére vonatkozólag. Figyelembe véve azon megterheltetést, mely a katonaságnak egyesekhezi beszállásolása által az illetőkre nehezedik. Tekintetbe véve továbbá, hogy a katonai parancsnokság át irata szerint, az esetre, ha a Bródy-féle laktanya továbbra is meg- tartatik, az állam minden egyes katona után naponta, az eddigi 7/10 kr. helyett egy krajcárt hajlandó fizetni, és igy a várost egy ember után egy napra ,5/j0 kr. felültízetés illeti. Ennélfogva e testület hajlandó továbbra is, vagyis 1873. év augusztus havától számítandó két évre, és igy 1875. év július hó vé­géig a Bródy-féle kaszárnyát az elölemlitett s a katonai parancs­noksági átiratban is foglalt feltételek mellett megtartani; végrehaj­tásával, illetőleg a szerződés megkötésevei a k. i. tanács bizatván meg, miről nevezett tanács az ügyiratok kiadásával végzésileg ér­tesítendő. Felolvastatott az egri főkáptaían f. évi 73 számú átirata,— úgy az ennek folytán keletkezett szakértői vélemény az „Eger“ vizének a főkáptaían által célba vett szabályozására vonatkozólag. Végez­tetett : miután a ktildöttségi véleményből az tűnik ki, hogy a főkáp­talan tulajdonát képező „csákói“ földek, és a város alsó rétje kö­zötti íolyónak a főkáptaían által célba vett szabályozása mind gaz- dászati, mind szépészeti, sőt az ottani nagy hidra vonatkozólag cél­szerűségi szempontból is szükséges, nemcsak, de ez által a városi birtok 152 □ öllel szaporodik, ennélfogva jelzett földek között, az „Eger“ vizének, az iratokhoz '1. alatt csatolt terv szerinti szabályo­zásába e testület is beleegyezik oly kijelentéssel, hogy miután a vá­ros rétjéből elmetszendő terület kárpótlásául a káptalani csákói föl­dekből nyerendő térmennyiség nagyrészben gödrös, és kövecses; a kiáradó folyó árkából kikerülendő földmennyiség ezen gödrös és kövecses földrészre hordassék. Amennyiben pedig, az 1871 ik évi 18-ik t. c. 26-ik § a szerint, csakis törvényhatósági jóváhagyás után hajtathatik végre minden oly határozat, mely a községi vagyon elidegenítése vagy lényeges átalakítására vonatkozik ; ennélfogva ezen határozat az összes ügy­iratok kíséretében Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék bizottságá­hoz felterjesztetni határoztatik. Fölolvastatott Bénisz Lajos városi mérnök hivatalos jelentése. Szőke István hatvan 4 ik negyedbeli lakos által 1024 számú házá­Tízenhat év, és szerelem. (Egy barátom naplójából.) (Folytatás.) Különösen a lélekölő piaci bevásárlások hatottak leverőleg ke­délyére. „Valóban keserű látvány!“ kiáltá arcát is keserűvé téve,—nagyon keserű! Gondoljon ön egy szemetes árubelyet maga előtt; itt egy rakás mosatlan répa, petrezselem, fog- és vereshagyma, s más eféíe; amott a meztelenségig megkoppasztott libák, illetlen helyzetben összebalmozva; a megnyuzott nyulsüidők, mint szellőzni aggatott veres nadrág bintálózoak ; nem messze a zsiros mészárszék, hol felgyürközött véres kezű vaskos mészáros legények taglóval csap­kodják a csontos darabokat és szitkozódnak, körtilvéteive perleke­dő gazdasz8zonyok, marakodó ebek és ijesztő tömeg pacaltól, mely önben is oly mély ellenszenvet képes gerjeszteni! Mindezekhez kép­zeljen ön egy tisztességes, hogy ne mondjam elegáns öltözetű fiatal hölgyet, kit ismerőt szépnek eszesnek tartanak, mondom képzelje ön utána egy veres karú pongyolán öltözött szolgálóval, ki azonban a gazdaszszonyi címet igényli — és karján nagy kosarat cipel — mon­dom, képzelje ön ez úri hölgyet atlaszcipöjében taposni a nyirkos kövezetei, és alkudozni durva neveletlen kofákkal, kik, ha leszállí­tott áron kéri hitvány áruikat, durcásan felelnek: „tán nem loptam“ hogy úgy oda vesztegessem !“ s valóban meg kell a kívánt árt fizet­nem, ha gúnyos fitymálásaikat ki akarom kerülni. ítéljen ön. Keserű látvány, valóban nagyon keserű! Én kijelentéin, miként az isten legelhibázottabb, s jellemtele- nebb teremtményének a kofákat tartom, s kértem, vezessen hozzájuk, éa kérdőre vonandon» őket, s rendre fogom utasítani. nál célba vett építkezésre vonatkozólag, a mérnöki véleményben jelzett építkezés helyben hagyatik, s a köztérből elfoglalni óhajtott IV2 □ méretű tér — miután az teljesen haszonvehetetien — épít­kező Szőke Istvánnak 3 0. é. írtért által engedtetik. — A mennyi­ben azonban a községi törvény 2 6-ik § a szerint ily határozatok csak is törvényhatósági jóvá hagyás után hajtathatók végre; ennél fogva a megye bizottságaihoz ezen határozat felterjesztendő. Felolvastatott Dr. Albert Ferenc Hév es K.-Szolnok megyei k. tanfelügyelöne k f. év január hó 25-rül kelt 46 számú megkereső le­vele, melyben felhívja a testületet a) az általános tankötelességre vonatkozó törvény szigorú végrehajtására, b) a népiskolákat láto­gató gyermekeknek a fanemesités és tornászatbani oktatására, vé­gül egy reál- vagy polgári iskola létesítésére. A felolvasott tanfelügyelői megkeresés a) pontját illetőleg az iskolaszékek felhív andók, miként a tanítókat oda utasítsák, hogy azon tanoncok neveit, kik az iskolát — dacára annak, hogy beirva vannak — nem látogatják, 8 naponként a városi tanácsnak a tör­vényben kimondott büntetés alkalmazása végett szolgáltassák át; tovaobá a lelkészi hivatal felhívandó, hogy a tanköteles gyermekek névsorát. 45 nap alatt bemutatni, s jövőre a változásokat minden is­kolai év elején a városi tanácscsal közölni szíveskedjék. A b) pontra nézve a kellő intézkedés már megtéeotett az által, hogy a város tu­lajdonát képező úgynevezett sors-kert faiskoláuljateugedtetvéu,a hol a népiskolákat látogató tanoncok felekezeti különbség nélkül magu­kat a fánemesitésben gyakorolhatják, a tornászatot illetőleg pedig legközelebő a testület évenként 100 irtot szavazott meg a torna egy­let fentarthatása céljából, mely egylet a gyermekek tornászatbani oktatásáról szinte gondoskodni tog Végül a reál vagy polgári iskola felállítását illetőleg: e testület elismeri, és mélyen érzi, hogy váro­sunkban, hol számos munkás, és szorgalmas iparos polgár lakik egy reál iskola létesítése, különösen az iparos pályára készülő ifjú­ságra nézve valóban nagy áldás volna; elismeri és tudja azt is hogy a népoktatási törvény 5000 lakosnál többet biró városokban egy ily iskola felállítását rendeli, — minthogy azonban ugyanezen törvény értelmében a városi lakosságot, iskolai célokra, az állami adó 5°/0 tolijánál többel terhelui nem lehet; és miután az ebből befolyó ösz- szeg, s egyéb a községi iskola alapjául szolgáló jövedelem a közsé­gi népiskolák fentartására sem elégséges, úgy annyira, hogy a vá­ros ezeket sem képes államsegély nélkül feltartani: következve re ál, vagy polgári iskolát létesíteni, illetőleg annak létesítését kezde­ményezni tehetségében nem áll. — A mennyiben azonban városunk­ban egy reál iskolának — mint igen szükségesnek — felállítása a m. kormány részéről céloztatnék s kezdeményeztetnék, részünkről határozottan Ígérjük, hogy e tekintetben tehetségünkhöz képest a legbuzgóbban közreműködni fogunk ; miért is a megkereső tanfel­„Nem érdemes“ válaszolt imádottam. Higyje el, nem érdemes lebocsátkozni hozzájuk ; gorombák, mind némü széklábakkal és dur­va marokkal vannak közel atyafiságban. Higyje el nem érdemes. A* láttam indítványom vakmerőségét, s bár folytonosan az isten legalábbvaló teremtményének nyilvánítottam őket, nem kívántam hoz­zájuk leereszkedni. „Aztán mi még sokkal szörnyebb! — folytatá keserűségét kö- nyekbe ontva — mindig a mama gazdasági nézeteivel kell küzde­nem! Keserű látvány, valóban nagyon keserű, midőn gyöngéd anyá­hoz nem illő szavakkal halmoz elkövetett kontóimért! Néhány nyo­morult száz forint az egész; valóban keserű! Én kijelentéin, miként az isten legboldogtalanabb teremtményé­nek tartom magam, hogy nincs pénzem ; s enn k csupán néhány nyo­morult ezer forint az oka! Valóban keserű „Nincs!“ kérdő imádottam. Ha szive jóságáról meggyőződve nem vagyok, hajlandó leendettem hangját és tekintetét megvető jel­legűnek tartani. „Nincs!“ válaszoltam a komoly meggyőződés hangján, s pénz helyett könyeimmel szolgáltam neki. Gondoltam, ha összesítjük kö- nyeinket, a két forrás patakja egyesülten, bánatának tört hajóját in­kább képes elhordani. „S ami még annál is szörnyebb — folytatá imádottam — pá­lyámon örökös cselszövényekkel kell küzdenem ! A primadonnák irigyek, mert művészetemmel felülmúlom őket; az igazgató Irigy, mert megvetem nemtelen szerelmét! Tehetek én róla, ha szép vagyok, ha mást szeretek ! Keserű, valóban nagyon keserű igy letörpiteni a szel­lemet, elzárni előle minden utat melyen magasra küzdhetné magát! Valóban keserű !“—Itt ismét megeresztő forrását, mire én is megnyi- tám zsilipemet,hogy bánatának tört hajójátképesebblegyen elhordani. *

Next

/
Thumbnails
Contents