Eger - hetilap, 1874
1874-02-19 / 8. szám
58 kezdődhetnek a törvényraudelte időben, mert a szülők csak november, sőt december havában kezdik iskolába küldeni gyermekeiket, és kikeletkor azok n agy része miir el-elmaradozik az iskolából, hanem még azon rövid idő alatt is, melyben a gyermekek az iskolát tömegesebben látogatják, gyakran tartóztatja vissza az iskolától egyik másik apa vagy anya, fiát vagy leányát különösen a heti vásárok napjain, de egyébkor is gyakrabban, mely rendetlenség a tanítás menetét megakasztja, sikerét meghiusitja, s azon gyakrabban tapasztalható terdeségre szolgáltat alkalmat, hogy épen oly szülők emelnek panaszt az iskolatanitás sikeretlenségéröl, és vádolják a tanítót hanyagság vagy ügyetlenségről, kik a legjobb tanító legszorgalmasabb fáradozásának sikerét magok rneghiasitják az által, hogy tanköteles gyermekeiket vagv épen nem, vagy csak hébe-kor- ba és igen rendetlenül küldik iskolába. Egy másik körülmény, mely szinte hátrányos befolyással van az oktatás sikerére az, hogy sok szülő sajnálja gyermekétől azon néhány krajcárt is, melyet tankönyvekre, irkára, palatáblára, pala- vesszőre s több e félére költeni kellene, hanem azt véli, hogy gyermeke minden taneszköz nélkül iä oktatható, vagy azon balvéleményt táplálja, miszerint eleget tett a maga részéröl, ha gyermekét iskolába küldi, a tanszerek beszerzését pedig másoktól várja. Ezen sajnos tapasztalatok mégszomoritó hatása fokozódik, ha meggondoljuk, bogy ezekre a városi lakosságnak egyrésze szolgáltat alkalmat; mit várhatunk a falusi népségtől, ha meg városokban 28. 54 százaléka. is találtatnak szülök, kik gyermekeik nevelésével s kellő oktatásával keveset gondolnak ? Személyesen megszerzett ezen tapasztalatok alapján és következtében van szerencsém bazafíui tisztelettel, de törvénykövetelte komolysággal felbivni a képviselő-testületet, szíveskedjék hivatalos közegeit utasítani, miszerint teljes szigorral és a törvényben gyökerező minden úttal móddal arra hassanak, hogy a t'Tvényparancsolta általános tankötelezettség, városunkban valósággá váljék, 8 azon szülök, kik gyermekeiket akár azért, mert az oktatás elkerüihetlen szükségét és Dagy hasznát be nem látják, vagy épen hanyagságból az iskolából elvonják, törvényes kötelességük teljesítésére kénysze- rittessenek. Továbbá tisztelettel felhívom a tekintetes képviselő testületet, szíveskedjék gondoskodni arról is, hogy a népiskolákat látogató gyermekek a fanemesitésben és tornászaiban is oktatást nyerjenek, 8 az iskolatörvényuek e tekinteiben is eleget tegyünk. Végre el nem mulaszthatom az alkalmat arra is felkérni még a tekintetes képviselő testületet, bogy fontolásra vevén a fenálló viszonyosat szíveskedjék figyelmére méltatni azon fontos kérdést, nem találhatna-e utat és módot arra, hogy városunk keblében, hol számos iparos polgár lakik, vagy egy reál , vagy pedig polgári iskolát lehetne életbeléptetni, mely nemcsak nagy áldás volna az iparos pályára készülő ifjúságra nézve, hanem melynek felállítását ily nagy lakossággal bíró városban a törvény is követeli. Biztosítom a tekintetes képviselő testületet, hogy e tekintetben részemről a legbuzgóbb közreműködésre számíthat. Eger városa már az őskorban, midőn polgárai szivök vérét kénytelenittettek feláldozni, a haza védelmében dicső nevet és hirt vivőit, ki magának, ennélfogva nem kétlem, sőt meg vagyok győződve róla, hogy most, midőn arról van szó, nemzetünk részére dicső helyet szerezni a cultura terén, régi nevéhez híven ismét az elsők közt lesz azon hazaiak sorában, kik fáradoznak hazánk boldogságát, nemzetünk haladását a müvelts ég ösvényén elősegíteni és biztosítani. Az é tekintetben meghozandoU határozatokról jelentést várván, hazafiul tisztelettel üdvözlöm a tekintetes képviselő testületet. Dr. Albert Ferenc. Megyei élet. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék 1873. dec. 19-én Kubiuyi Rudolf főispán elnöklete alatt tartott rendes bizottsági közgyűlésén folytatólag következő ügyek tárgy altattak: A m. k. földmivelés ipar és kereskedelmi ministerium f. é. 12944 sz. a. az ipartörvény 5 §-ban felsorolt iparágak gyakorlásának szabályozása iránt alkotott megyei szabályrendeletet, a Pestvárosi hason tárgyú szabályrendeletre tett észrevételek nyomán leendő módosítások végett visszaküldvén, e tárgyban a közigazgatási szakosztály véleményes jelentésének alapján nevezett ministeriumhoz fölterjesztés intéztetik.-4 T A R G A. Isten veled.. .. Betelt a sejtés . . válók mindenemtől, Mi nélkül a szív árva és szegény .. . A gyermekkornak tündérvára megdől, Mit alkotott egy régi szép remény . . . . . Szegény reményem! . . siró gyermek vagy most, Ki szülődet: bús lelkem ápolod . . És nincs e nehéz, szomorú munkában Segitő társad, nincsen gyámolod . . . Testvéred : a vágy, csüggedt, szárnytörött, A többi is mind gyászba öltözött . . . Betelt a sejtés . . válók mindenemtől, . . Ab ! e búcsúzás oly szivszaggató ! Úgy fáj eldobni képzelmünk ecsetjét, Bár széjjeltépte azt a zord való .. A tündérképet, mely jövönknek lapján Ezer ábránd színét ragyogtatá, A csalódásnak könyével lemosni, S reá boritni a bú fátyolát : Olyan nehéz, úgy fáj e gondolat, És vigaszúl mégis csak ez marad . . . Dús volt e lélek . . s most részvétre vágyik . . . — Pedig mit ér? . . akárki nyújtja azt!. . Letörli e az égető bönyünket, Mit nem bánat . . a megbántás fakaszt? . . Mi ott a részvét, és mi ott a vigasz, Hol a szív megtört büszkesége sir? . . Hol csak magából a könyböl teremhet A feledés, mint egyedüli ír . . Mi a részvét ? . . erőtlen napsugár . . A fagyott lomb nem vidút tőle már . . Betelt a sejtés . . válók mindenemtől, Mit te adál, tündöklő kis leány 1 Az édes álmok, ábrándok, remények, Ott vesztek a csalódás zátonyán . . Reményt tanultam és aztán — lemondást . . Az volt a fény, emez lett a ború . . . . . E ború árnya ne érintse lelked . . — Enyém soká lesz tőle szomorú, Ah! mert búm oly múlékony nem lehet, Mint búcsú-szóm, e bús „ Isten veled “ . . . Egri tárca-levelek. v. (Pártok és pártharcok. Vér-és bankjegy-hullás. A semlegesek és viszontagságaik. Táborok és csatározások. Képesség és képtelenség. Kihívás és támadás. Döntő ütközet. Bianka és Armand históriája.) York és Lancaster, Capulet és Montecbi, Kuruc és Labanc, egykori pártok elkeseredett harcai tűnnek fel városunkban a képes és képtelen nö-egyletek élénk csatározásai alatt. De mig a régibb párt-harcok alatt a vér folyt és ezerek hulltak el, s az ütközetek árváka- és özvegyeket szaporítottak: itt a bankjegyek bulinak ezrével s a csaták nem gyászt és szomorúságot, hanem az özvegyek és árvák öröm-mosolyát és jólétét idézik elő. Képes vagy jó barátom? akkor el lehatsz készülve, hogy képességeidet felhasználják Képtelen vagy ? akkor a sorsot magadra várhatod, s egy bona horában, ha sarokba szorittathatol, úgy fel le- szesz képelve képtelenségedért, hogy magad se veszed észre, hogyan jutottál egyszerre a képesek táborába. Két tábor áll szemben egymással; hatalmas két tábor, hol nem a nyers erő concentráltatik, hanem az ifjúság, szépség és kedvesség. Jaj annak, aki ekét tábor között semleges térre szorult, ettöi
