Eger - hetilap, 1874
1874-12-31 / 53. szám
418 Tekintsünk be egy békés család-életbe, melyet kicsinyben igen találóan lehet összehasonlítanunk egy község s talán egy nemzet életével. A család több tagjai gyakran lehetnek saját ügyeikben ellennézetben, de ha a többség közülök, valamely elvet, véleményt pártol, a békés együttmaradás főkövetelménye az, hogy a kisebbség megnyugodjék, mert hát a jó rend és csend fentarthatása azt hozza magával. Iáén nagy hiba lenne, ha ilyen család-életben talán a családfő, vagy egyik-másik tagja önkénynyel akarna valmit kivinni; ez mindenesetre a családba az absolutismust csempészné be. így van ez községi s nemzeti életünkben is, az összehasonlítás nem csak egyszerű, hanem való is, mert hiszen mi a község, mint több ilyen családok összesítése, a nemzet pedig több községek egyesítése. Az a házi család, melynek tagjai mind annyifelé húznk a hányán vannak, az a folytonos békétlenség tűzhelyéről veszi s nyeri életét, mely jó izü sohasem lehet. És a sót, a fűszert nem ritkán egyesek könnyei szolgáltatják. Az a család, melynek minden vagy nehány tagja dacára a többség ellenvéleményének, nem rendeli alá saját akaratát a többinek,örök békétlenségben él s napról napra a helyett, hogy gyarapodnék, alább száll, anyagilag vész, s utoljára tönkre megy. Mig ellenben a család, hol az egyetértés meg van honosodva, anyagilag csak virágzást lát maga előtt, szellemileg pedig a benső boldogságot, megelégedést, előrehaladást biztosítja magának. így van ez a községi és nemzeti életben is. Azon község, azon nemzet, mely egyetértésben él, mely közéletében saját véleményét nézetét, bár bensöséggel lenne áthatva annak helyessége s igazságáról, a többség határozatának alóhelyezi, csak a jólét előmozdításán munkálkodik. És sohasem következhetik be azon körülmény, soha azon eset, hogy tévesztett nézetek után is, a meghasonlás vad kórója árasztaná el közéletünk terét — a polgári életet. Milyen az élet egy családnál, hol a visszavonás, az egymás iránti gytilölség ütötte fel tanyáját ? Egy földi pokol, testvérek, apa s iiúk közt. Azt hogy mivé lettek népek, vagy nemzetek, a meghasonlás folytán, — nálunk a történelem, — fájdalom, — minden lapja tárja elönkbe. A nemes polgári egyetértés közéletünkben nem zár ki eszmecserét, ellenvéleményt, de épen ezen egyetértés egyik fökövetel- ménye, szükség esetében a nemes önmegtagadás is, mely egyik legnemesebb erénye minden szabad polgár és polgárságnak mely a korszerű haladás, mivelödés színvonalára emelkedni hivatva érzi magát. Összesített akarat, önzés nélküli összesített, egyetértő szellemi akarat anyagi jólétet idéz elő; anyagi jólét pedig szellemi magasztos, nemes fensöséggel párosulva múlhatatlanul megteremti a családi megelégedést és bolgodságot; a községi békességet s nemzeti nagyságot, mig szétzilált viszonyok az elmaradást, békétlenséget, sőt a megsemmisülést idézhetik elő. Néhány pillanat még, — a függöny legördül; az 1874 év befejezte szerepét. Még néhány pillanat,— s felszáll a jöveudöség ’uiro dalmából az 1875 év! Ellenenünk vagy mellettünk lesz e? Mindegy, bár milyen lesz is, csak mi tegyünk, okuljunk, tanuljunk, és teremtsünk, s nincs, aki elvegye győzelmünket. LUrinczfy János. Megyei élet. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék 1874 december 14-én, Isaák László alispán elnöklete alatt tartott rendes bizottsági közgyűlésén kővetkező ügyek tárgyaltattak: Elnök a gyűlést megnyitottuak nyilvánítván: Olvastatott az alispán évnegyedes jelentése, mely szerint 1) Az inségügyi központi bizot. a szükségelt vetömag-kölesön összegét 432997 ftbaD állapítván meg — erre a m. k. belügyminiszter 155386 ttot bocsátott rendelkezésre, mely összeg a folyó hó 2-án föl is vétetett s abból a kölcsönt fölvenni kívánó községeknek 104987 ft ki is adatott. Az inségügyi közp. bizottság jegyzőkönyvei azzal mutattatnak be, hogy a felmaradt összeg íeloszthatása tekintetéből a m. k. belügyminiszterhez fölterjesztés intéztetett. A munkaképtelen Ínségesek ügyében beérkezett jelentések alapján szintén kiosztattak az elkertilhetlenül szükségeseknek talált segélyösz- szegek. 2) Az ujoncozás az 1875-ik évi január 15-töl március 15-ig terjedő időközben lévén végrehajtandó, erre nézve az előmunkálatok megtétettek. A fenálló szabályok értelmében a megyében Eger, Gyöngyös, T.-Flired, Török-Sz.-Miklós, Szolnok, Cibakháza és M-- Túr, azaz: hét ujone-áilitási hely lévén, kéretik a bizottság az ezen helyeken müködö ujonc-állitási bizottságokhoz elnököket nevezni s fenálló szabályok szerinti eljárásra utasítani. 3) Miután a fegyelmi választmány elnöke e tisztéről lemondott, a főispán által e választmány elnökéül Babies István, ennek helyére Martonffy Lajos, a választmányi tagságról leköszönt Alexy Mihály helyett pedig Mossóczy János neveztetett ki. A megyebizottsági tagok választásának vezetésére kinevezett választási elnökök s helyetteseik közöl időközben nehányan leköszönvén, vagy tisztök teljesítésében akadályoztatva lévén — a bizottság utólagos jóváhagyásának reményében — a csányi vál. kerületben Petheö Géza, a t.-sasiba Hellsinger Mór, a baktai és mikó- falviba Beniczky György, a t.-szentimreibe Pásztor Béla és Sze- kerka Lajos, a túriba Paczek Zsigmond, az egri 3-ik alválasztó-ke- rületbe Babócsay Sándor részint elnökül részint helyettesekül küldettek ki. Mi jóváhagyó tudomás végett jelentetik be. 5) A közbiztonság a megye területén nagyobb mérvben nem veszélyeztetett. Egyébiránt a közbiztonság állapotáról, minthogy a rögtönbirósági eljárás a megyében még mindig fenáll, a belügyminiszterhez havonkint jelentés tétetik. 6) Az egészségügy kielégítő s a hasznos házi állatok közt ragály, vagy járvány nem mutatkozott. 7) Miután a közmunka alap teljesen kimerült, a múlt közT Á G A,. §►Ó, hadd nézzek!. . Ó, hadd nézzek gyönyörű szemedbe — Hosszan, mélyen, olvadva, epedve; Hadd merítsen fájó gyönyör vágya Lelked habzó fény-oceáujába! Hagyd szemlélnem: mint virul, mint libeg Közepében az a tündérsziget, Melynek „titkos boldogság“ a neve, Mely álmodott birtokommá leve! Hagyj feléje mámoromban úsznom, Ahová most e boldog perc úgy von ! Hisz nem üz most semmi szent partjától: Szűzi dacod — ez arkangyal — távol . . . Az új mértékrendszer magyar nevezetei. — Fogarassy Jánostól. — (Vége.) III. A kocka v. kübmértékek. A kübmértékeknél a hosszmértékek elébe csak a k li b (használhatóbb a „köb‘-néi) avagy kocka szó tétetik, pl. k ü b u j öl, küb marok, kiib ujj; tiz küb uj öl, száz kük u j öl, stb. Nagyobb kübmértékek leginkább építéseknél jönnek elő. Némely szilárd testeknél, pl. a fáknál, franciásan a sztár szót használják a görög stereos szótól, mely szilárdat jelent, tehát nevezhetjük magyarul szilárd ölnek; innen: d e- c a 8 z t é r — tiz szilárd öl, bektosztér= száz szilárd öl, kilosztér — ezer szilárd öl stb. Égbe szállá örcsapatot kérni? Légióval fog majd visszatérni ? . . Ó, tehát mig vissza nem jő onnan, Hadd mulassak a paradicsomban! IV. Az ürmértékek. Az ürmértékek alapja a kübmérték, különösen a kübmarok (köb deciméter). T. i. ha egy kübmaroknyi üreget akár folyadékkal Iszter. pl. vízzel, borral, akár töltögethető száraz tárgygyal, pl. gabonával, hüvelyes vetetnénynyel megtöltünk, ezen tartalomnak, s magának I
