Eger - hetilap, 1874
1874-12-24 / 52. szám
411 d lilákon, a nyelvcsapon és az invitoiIákon sötét piros, szétszórt, ó'om színű foltokat pillant meg, míg a torok belső része kissé duzzadt állapotban van. Ha ezen jelek mutatkoznak, úgy rögtön orvos segélye vétessék igénybe ; mert a legkisebb késedelem is gyászos következményű lehet. Egy két nap lefolyta után, — néha pár óra alatt a fönnebb leirt tünetek után — a sötét piros szinti (óitok helyén, febérsárga, bamusztirke, szalonnás foltok jelennek meg, melyek kezdetben szórványosak, de később összefolynak és sajtszerti, hár- lyás anyagokat képeznek. Ezen hártyák alatta nyákhártya halvány vörös, duzzadt, s ha róla ezen hártyás anyagok leválasztatnab, újra képződve, azt újra befödik. A szájból, büzhödt szagú lehellet ömlik, a nyelv fehéren bevont; a láz bagymázos jellegű; nagy gyöngeség; kis és gyönge érverés; savanyú szagú ízzadás a már beállott rothadási folyamatra utalnak. Gyermekeknél már az első 24 óra alatt beállhat a halál, de sokkal gyakrabban történik ez az 5-ik vagy 7-ik napoD. Házi gyógykezelésről ezen betegségnél szó sem lehet; az egyedüli, mit az anya tehet, egyedül a gyorsan alkalmazandó orvosi segély létesítésében alapul. A gyermekbetegségek nagy sokaságából csak ezeket akartuk általánosan és röviden elmondani; velamenyuyit fölsorolni a tér szűke sem engedte volna. Célunk csak az volt: kimutatni, mennyire alá van vetve a gyermeki szervezet a betegségeknek; s mennyire fontos az anyákra a betegségek időkoráui fölismerése, vaiamint mennyire fontos magára a gyógykezelő orvos eljárására is, ba az anyarendeléseit teljesen fölfogván, azt pontosan teljesiti és végrehajtja. Az ily anya nem fogja gyermeke életét bűnös halogatás által kockáztatni; sem vakmerő önbizakcdás által a betegségek kifejlődésének szabad tért és időt engedni. Megyei élet. A heves és K.-Szó Ínok megyei választmány. 1874-ik évi XXXIII. törvénycikk értelmében alakítandó központi választmánynak, a törvény 20. §-a szerint szavazatlapokkal kellvén választatnia, a szavazati lapok átvétele s a szavazás ellenőrzése és annak eredményéről való jelentéstétel végett, az e részben fenálló szabályrendelethez képest, id. Pnky Miklós, Babies István és Berecz Ferenc bizottsági tagokból álló küldöttség neveztetik ki, s a szavazás tartamára az ülés felfiiggesztetik. Az ülés újra folytatíatván, a szavazatszedö küldöttség elnöke, id. Pnky Miklós a szavazás eredményét bejelenti, melynél fogva : Zalár József, Ftilöp József, Almásy Felix, Tavasy Antal, Eisenmann János, Petravicb Bertalan, Földváry Kálmán, Domokos Ferenc, Babies István, Mosóczy János, Balogh István, id. Puky Miklós, Ma- gyary Ferenc, Bánóczy József, Eördögh Elek, Okolicsányi István, Majzik Viktor, Völgyi Lajos, Makay Félix, Horthy István, Czebe Károly, Andrásy János, Hellebronth Béla, Blaskovics Gyula, Beö- könyí Viktor, Isaák István, Berecz Ferenc, Fehér Alajos, Fáy László, Szentkirályi Ödön, Bory György, id. Nánási Ignác, Tahy Manó, Almásy Edmund, a központi választmány tagjaiul megválasztottaknak kijelentettek, kik az esküt. — Balogh István, Magyary Ferenc, Eördögh Elek, Okolicsányi István, Makay Félix, Horthy István, Czebe Károly, Andrásy János, Fehér Alajos, Bory György, Tahy Manó, Almásy Edmund kivételével, akik arra az alakuló ülésben fognak felhivatni — azonnal le is tették. Miről a nevezett választottak s az alispán, mint a központi vá lasztmánynak hivatalbóli elnöke, tudomás, miheztartás s a törvény értelmébeni eljárás végett, ertesittetnek. A in. kir. beliigyministerhez pedig a választás eredményéről jelentés tétetik. Névjegyzéke a kisorsoltak helyébe újból megválasztott bizottsági tagoknak. Kerecsenden : Herczeg János, Simáczius Gusztáv. Makiáron : Keleti Aladár, Engler Ferenc. Füzes-Abonyon : Papp János, Kóródi Farkas. Mezőtárkányon : Német János, Pánthy Endre. Sarudon : Dely József, Nyeste György. Hatvanban : Sperlágh György, Scheidl Ágoston. Az egri 4-ik alvál. kerületben: Babócsay Sándor, if. Nagy Pál, V. Papp János. Az egri 1-ső alvál. kerületben: Tava-y Antal, Petravicb Bertalan, Szombathelyi György, Desper Ferenc. Mezőtúri l-sö alvál. kerületben: Polgár István, Szilasy Pál. A mtúri' 2-ik alvál. kerületben : Bodi István, Czebe Károly. Karácsondon : Széplaky György, Palik János. Tarnamérán : Rády Sándor. Hevesen : Orosz Pál, Orosz József, id. Samassa János. Baktán: Ecsedy László, ifj. Nánásy Ignác, Sztojka István. Kápolnán: Kormos Rudolf, Hutter László. BesseDyőn : Mlinkó Zsigmond, Babies János. Kompolton: Begovcsevics Róbert, Babies János. lyen aláhajtá, hogy a testvéri csókot elfogadhassa, — a róka azonban az odahajlö csőrt nyakastól együtt bekapta, s kakasurfit irgalom nélkül fölfalta. Tapasztalásból tudjuk, hogy minél kevésbbé tud valaki énekelni, annálinkább szeret énekelni. Goltschalk beszél egy furcsa esetet, mint szégyeniteti meg az Ur egy ilyen dicsekvő kántort. Ez a derék ur nagyon sokat tartott saját éneke felől, s azt hitte magáról, hogy Ariont is fölülmúlva, dalával a delfineket — vagy legalább a stoekfisebokat — is ki bírná a tengerek mélyéből csalni. De épen e gőgje áitai büntette meg az Ur. Midőn egykor a templomban egy magán-éneket zöngedezne, s azt hinné, bogy most az egész áhitatos sereg az ő dicséretével vagyon elteve, — torka egyszerre oly hamis és rekedt hangokat adott, hogy az egész közönség előtt kacagás tárgya leve. A templomból kimenet látá, mint hullat könnyeket egy öreg asszony. A felfuvalkodoít kántor azt bitte, hogy az ő bájos hangja indítá könnyekre az anyókát. Megkérdő tehát tőle, mi az oka, hogy az ő éneke alatt annyira zokogott ?0 ó ó, kedves jó uram — sápitá a mámika, — hogyne sírtam volna! — hiszen mikor az ur elkezdett énekelni, mindjárt eszembe jutott szegény — szamaram, mely három nap előtt döglött meg. Mikor elkezdett ordítani, tökéletesen olyan hangja volt, mint uraságodnak!“ — Azért mondja az irás: „psallite sapienter, — mini Dávid, — et non stulte“ — mint ez a kántor. Ford. Arnóthi. Az új mértékrendszer magyar nevezetei. — Fogarassy Jánostól. — A magyar nép ugyan számos idegen szót sajátított el, azonban mindez alkalmasint nagyobb időközben s egyenként történt; de annyi szót, mint az új mértékrendszerben van, bajosan fog sajátjává tenni, különösen a miatt is, hogy magának a tárgynak felfogása is munkába kerüleud még a műveltebb osztálynak is. Ezenfelül a nép hajlandó az idegen szokat hasonló hangzatú hazai szókkal cserélni fel, pl. a vizitátort általán „vizitatár“-nak hívja, a Hofmeister még a régi iratokban is „hopmester,“ s igy tartani lehet tőle, hogy az újtól idegenkedése miatt is a métert „mételyének fogja nevezni. Célszerűnek tartom azért, hogy a régi nevek alkalmazásáról jó előre gondoskodjunk. Ezen kísérletben egyetlen egy ujdon alkotott szót sem használtam, hanem csak a már meglevőket alkalmaztam a szerint, amint azok az országban vagy némely vidékeken eddig is divatban voltak s az uj mértékekhez többé kevésbbé közelednek; hozzájuk tevén néhol az uj vagy ragy és kis jelzőket. Az uj mértékrendszerben három főfaj van :a hosszmérték, ürmérték és súly mérték. A bosszmérték alapja a méter, magyarul: u j öl. Az ürmérték alapja a liter, magyarul: u j i t c e. A sulymérték alapja a gramma vagy gr a m in, magyarul: terecs (ebből: teherocs, mint a teher szó kicsinyzöje, diminitivuma), vagy ezt ezerrel sokszozozva; a kilogramm, magyarul u j fon t. A hosszmértékböl származik közelebbről a térmérték (t. i. a hosszúság a szélességgel együtt egymással sokszorozva) és a kocka- vagy kübmérték (a bosszúság a szélességgel és magassággal v. mélységgel sokszorozva.) Ezek szerint öt rendbeli mértékkel van dolgunk, ezek 1. hosszmérték, 2. térmérték, 3. kübmérték. De jegyezzük meg, hogy még az ü r- és s u 1 y m é r t é- k e k alapja is közvetőleg a hosszmérték, s közvetlenül a kübmérték, mint alább ki fog tetszeni. I. Ahosszmértékekröl. A hosszmérték alapja tehát az uj öl. Az új mértékrendszer *
