Eger - hetilap, 1874
1874-11-26 / 48. szám
379 büntettek pedig nem oly minőségűek, hogy azok a rögtönbirósági eljárás szükségét indokolhatnák, Ángyai János rablásért vádolt egyén is elfogatott és az illető bíróságnak átszolgáltatott, de ezen elszigetelve álló büccselekvény nem lehet befolyással a rendes bíróságok mellőzésével rögtönit élő birósági eljárás elrendelésére, mindezeknél fogva felirat intézendő a m. k. belügyministerbez, melyben kijelentendő, hogy amennyiben a megye nem kívánta és nem kérte a rögtönbirósági eljárás engedélyezését, és annak elrendelése tudtán befolyásán kivül,sőt meghallgatása nélkül eszközöltetett, és ameny- nyiben a közbiztonság a megye területén nem volt s most sincs oly mérvben veszélyeztetve, hogy rendkívüli eszközök alkalmazásának szüksége indokoltnak mutatkoznék a m.k. belligyminister által elrendelt rögtöi birósági eljárás beszüntetését véleményezzük, — miről a jász-kun kerületek közönsége is értesittetik. Olvastatott Kubik Endre m. főmérnöknek 343 sz. jelentése, melyszerint Atány község az onnét Szárazbeöre vezető úton 150 öl- uyi igen jól elkészített töltést emelt, melyre legalább 400 kézi napszám fordittatolt. Ennek kapcsán olvastatott a közmunka szakosztály véleménye. A felolvasott jelentések alapján s a folyó évi 104 számú megyei határozat értelmében Atány község 1874 évi közmunkaerejéből 200 kézi napszám leíratni rendeltetik ; miről Siskovics Lajos szbiró és Kubik Endre m. főmérnök további eljárás végett éríesitetnek. Olvastatott Eger város tanácsának 3171 sz. jelentése, mely mellett a városi mezei rendőri kapitánynak a közmunka mikénti ledolgozása s megváltása iránti jelentését a f. évi 200 sz. határozat értelmében beterjeszti; és a közmunka szakosztály véleményes előterjesztése. Minthogy az 1870. XLII. sz. a. 573. második bekezdése értelmében a rendezett tanácsú városok pgmesterei a megyének kül- tisztviselöi, s mint ilyenek a vármegye irányában felelősséggel tartoznak s jogokat is gyakorolnak, a mennyiben a 47 §. szerint már polgármesteri minőségüknél fogva is a közgyűlés tagjai, a megyének végzéseire a kívánt jelentés a polgármester által beterjesztendő, nem pedig, mint az a jelen esetben is történt a megyével közvetlen viszonyban nem álló, s felelőséggel nem a megyének tartozó városi tanács és városi rendőrkapitány, minek jövőbeni figyelemben tartására Eger város pgmestere utasiltatik. Mivel pedig a bemutatott jelentés is igazolja azt, hogy Éger városában, melynek érdekében pedig a megyei közmunka alap sok költséget fordit utai- s műtárgyainak fentartására, a közmunka kiállítás s megváltás körül nem kövattetik azon eljárás, melyet a megye ezen kiváló és irányadóul szolgáló városától várni jogosan lehetne ; a beterjesztett kimutatás szerint csak az 1873 és 1874 évről van tartozásban egy igás napszám.....................................................................573 két „ „ .............................................................236 kézi napszám........................................................................ 13441 migaz 1874 évben természetben ledolgozottá pénzül megváltott közmunka trő összege : egy igás napszám ................................................... . 505 k ét „ „ ............................................................ 132 k ézi napszám........................................................................ 3356 mely számok mutatják, hogy Egerben a közmunka ügy vezetése, bár mily szerény kívánalomnak a legtávolabbról sem felel meg. Kitűnik az még kirívóbban a beterjesztett jelentés azon részéből, hogy a közmnnka-váltság és birság behajtásának eszközlésére és foganatosítására nem áll rendelkezésre személyzet, mintha erről gondoskodni nem az illető község, hanem a megye kötelességéhez tartoznék. Hogy tehát ez ügyben valahára erélyesebb s eredményesebb eljárás eléressék, a kezdetben mondottak folyamán Eger város polgármester« saját felelősségének terhe alatt utasitt atik, a megyei közmunka alap — de magának Eger városának is jól felfogott érdekében is az esedékes közmunka kiálló ását, és a hátralékban maradt után a kettős váltság-dijjnak esetleges végrehajtás utjáni behajtását minden szigorral, s a törvény és szabályrendeletek által rendelkezésére álló minden eszközóik felhasználásával eszközölje, s tett intézkedéseiről, valamint ezek eredményéről a jövő közgyűlésre tegyen jelentést. (Folytatás köv.) Városi ügyek. Eger városa részéről 1874 november 17-én tartott képviselői ülésben következő ügyek tárgyaltattak. A f. évi szeptemper hó 27 iki jegyzőkönyv hitelesítése után elnöklő polgármester előterjeszd, miként Bene János számvevő elha lálozván, az ekként megürült állomás betöltése iránt az 1871-ik évi 81-ik t. c. 84-ik §-ához képest intézkedést kér tétetni. Ugyanez alkalommal olvastatott őzv. Bene Jánosné született Küldi az inasát rendre mindegyikhez, — Apprehendál kiki, — az inasnak: „dikhesz“ ! III. Hajnali vonattal, első állomáson, Kérdik a jó pugrist: mi bir a városon ? „Egy kanonok halt el, hirtelen, — az éjjel“ Felel ő, s a rósz bir gyorsan repül széjjel. . . Megtalálja hamar a plébániákat, S óra múlva útban látni az aty ákat . . . Bánatos és méla volt az ábrázatjuk, — Hogy minő lett aztán?... már azt nem tudhatjuk... IV. Vissza téré Marci a halottas házhoz, S lelki nyugalommal lát a — virasztáskoz. Szive a sok bútól megint úgy megtellett : Másodszor viradt meg jó gazdája mellett. . . Tudott-e ily furcsa hajnal járásárul A csillagvizsgáló, aki naptárt árul? Nem tudom. — A tanács: bajjal tudott róla, Mert a Marcit soh’ sem fogták valiatóra. . . . ' Zothmund. ,,Maj me’lássuk!“ — Regényes történet, mely által nz érdemes közönség ismeretséget köt a palóc ususokkal, moresekkel és dialectussal. — Júniusban X—n át akarva utazni, amint kerekkötve ereszkedném be a faluba, az ily operatiokra nem szokott fakókerek felmondta a szolgálatot. Fuvarosom szomorúan tekintett hol a romokban beverő kerékre, hol az alattunk elterülő terjedelmes falura, hol a gyújtogató nap arcára; én pedig elbúsulva magamat,neki indultam egy magaslaton álló csinos, zsindelyes épületnek oly reményben, hogy azon néhány órára, mig beteg jármüvemet valaki meg orvosolja, csak találok abban hűvös szállást. A kapuhoz érve oly szerencsésen ütődöm össze egy fiatal emberrel, hogy kalapjaink saját emberségükből mondták el a kölcsönös „alázatos szolgáját“, mi pedig egy másodpercig tartó kölcsönös csodálkozás után kölcsönös örömkiáltással öleltük át egymást. — Isten hozoti! — Te vagy-e igazán? — Hol jársz ? — honnan jösz? — hová mégy? — Alig ismertelek fel! — kiáltja egy lé- lekzecvétel alatt ö. — De te hol jársz itt? kérdezem a régóta nem látott jó cimbora derekát ropogtatva. — Éa itt itthon vagyok . . . két éve lesz, mióta a faluban káplánkodom. Csak most néztem jobban végig. — Micsoda! te káplán, még pedig palóc káplán vagy? . . Ezt nem is tudtam. — De te meg bizonyára azt nem tudod, hogy szekerem a falu végén beadta a kulcsot, s én magam mint aféle földönfutó néhány órára menhelyet keresni jöttem. — —• — A plébános magyar vendégszeretete s a régi ismerős régi barátsága a néhány órát néhány nappá változtatták, melyek mégis percek gyanánt repültek el, mert vagy lóra ülve bebarangoltuk a vidéket, vagy az alig félórányira eső fürdők valamelyikébe rándultunk el, vagy a derék gazdatiszteknél csaptunk egy vizitet, vagy otihon a kert fáit sturmoló verebeknek üzentünk irtó háborút. . . . Szóval azon vettem észre, hogy a kerék már napok óta készen van, és elérkezett a perc, melynél tovább maradnom nem lehet. Egy forró délután tehát épen podgyászom rendezgetém barátom cellájában, midőn valaki félénken megzörgeti az ajtót. — Szabad! *
