Eger - hetilap, 1874
1874-11-19 / 47. szám
373 zöbb esetben csakis felét karolhatja fel, legalább egyelőre, addig tudniillik, mig további csatornázás utján csakis vizemelő gépek segélyével tovább fejleszthető, illetőleg kiterjeszthető lenne. De én az öntözés hasznát nemcsak a közvetlen vizezés esélyeiben keresem, mellékesen kell, hogy jótékonyan hasson a szomszédos területekre először a nagymérvű kipárolgás által, mely harmat alakjában fogna beverödni, a szomszédos területeken, s az esölii- ányt pótolni, másodszor a hajcsövesség utjáni nedvesítés által, mely az alföldi talajviszonyok közt igen fontos szerepet játszott a szabályozás előtti időkben s még fontosabbra lenne hivatva a jövőben. Sajnos, hogy egyelőre az állam beható segélyére e fontos kérdésben nem számíthatunk, nem kétlem még is, hogy az megteend annyit, mennyit tehet az ügy előmozdítása érdekében. így például az előmunkálatok foganatosítására talán kiküldheti szakértő mérnökeit, hogy ekként az érdeklett azon közönség, mely kénytelen lesz saját erejéből alkotni (habár külföldi tökével is), mielőtt a munkához kezdene, tájékozva lehessen a költséget vagyis, a szük- séglendö tökét illetőleg. Vannak, kik a Tiszavölgy öntözésének kérdését nem ismerik el oly országos ügynek, melyben az állam hozzájárulása igényelhető volna. Én ezen tagadás ellenében határozottan országos ügynek tartom a tiszai öntözés kérdését. Mindenekelőtt azért, mert ha a Tisza' szabályozás kormányi aegis alatt hajtatott végi^: jogos a követelés, hogy a szabályozás által okozott bajok szintén az állam által hárittassanak el. Továbbá földmivelö országunkra nézve nem lehet közömbös a Tiszavölgyön előbb virágzott szarvasmarha, s általában a használattenyésztés csökkenése, hogy ne mondjam, végleges tönkresilá- nyulása. Ez nem csak helyi , hanem országos mezőgazdasági kérdés. *) Végre, ha valamely országrész oly viszályokkal küzd, melyeken önmaga segíteni nem képes, jogosan apellálhat az összes ország segélyére, melynek terhét egyenlően viseli, s az ország segélyét nem tagadhatja meg már csak önzésből sem, nehogy az illető vidékek adóképessége semmisüljön meg. Számos ország példája áll előttünk az öntözés terén, nemcsak az úgynevezett culiur, de sőt az általunk barbároknak tartottak is nagyszerű eszközléseket képesek felmutatni a múltban úgy, mint a jelenben. Olaszország nagy kiterjedésű példányszerti öntözéseit ismeri ja világ. Angolország, dacára rendkívül kedvező [csapadék-átlagának, jeles példáit adja az öntözések. Németország minden le hetö folyócskája — ere, fel van használva az öntözésre. Az osztrák tartományok nagy előhaladást tettek szintén e téren. India a régen múltban, sőt a jelenben is óriási alkotásokat tett e mezőn, a grana- dai mórok nagy mesterei voltak az öntözésnek. Perzsia nagymérvű öntözéseket mutathat fel ma is, mint szintén China és Japan. Egyp- tom évezredek óta dolgozik a Delta öntözési rendszerének tökéletesítését, s azt oda fejlesztette, hogy a müveit világ kalapot emelhet előtte. Ez ország a Nílus júniusi áradásait fogja fel ezer meg ezer csatornája s víztartóiban s midőn a hőség tetőpontját éri el s a tér mények leginkább igénylik áz öntözést, 600.000 ló és ökör és számos gözerőmti emeli a csatornák vizét a veteményekre s eredményezik azon dús terméseket, kétszer egy évben, miáltal lön lehetővé az, hogy egy barbaresk statusban holdanként 50 frt. haszonbért nyerjenek a földes urak. Ha meggondoljuk, hogy Egyptomban csak ott lehetséges tenyészet és termelés, még a fára nézve is, hova és meddig a viz elvezethető, hogy öntöóés nélkül a Delta hírneves termékeny földje sivatag lenne,, mely hitvány gyomnál egyéb terményt felmutatni nem bírna, s viszont hova az iszapos Nilnsviz elvezettetik, a sivatag homokja édenné válik, mindezt legújabban az. édes-vizi csatorna mentében felmutatható virágzó gazdasági telepek és kertek is igazolják ; akkor lehetetlen, hogy a vizek felhasználásának kiszámit- hatlan fontossága iránt határozott meggyözödéstine|nyerjünk, s oly tényezőnek ne tekintsük azt, mely egyes államok léte és nem léte felett határoz. *) Országos kérdés már azért is, mert az öntözés által lehetösitett takarmány-termelés azon helyzetbe juttathat bennünket, hogy marha-kivitelünknek a bevitel ellenében való — és egy földmivelö országra nézve szégyenletes — deficitje — megszűnik. Szőlőink érdekében. A phylloxera vastatrix részéről szöleinket fenyegető veszély elhárítása tárgyában a hivatalos lap egy újabb körrendeletét teszi közzé a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszternek, melyet a törvényhatóságokhoz és gazdasági egyesületekhez intézett, és melyet, tekintettel szőlőbirtokosaink veszélyeztetett érdekeire, egész terjedelemben közlünk : A Klosterneuburgban nagy mérvben mutatkozott phylloxera rovar részéröl szőlőinket fenyegető veszély elhárítása tárgyában e hó 3 án 17472. szám a. kelt intézvényem kapcsán értesítem a törvényhatóságot, (az egyesületet), miszerint feltehető, hogy az érdeklett intézeti szölötelepböl a legutóbbi két évben phyllox >,ra által megtámadott szölővesszök is adattak el, ily formán a phylloxera oly vidékekre is vitetett, hol azelőtt ezen veszélynek Dyoma sem volt. Szemben ezen lehetőséggel, felhívom a törvényhatóságot, (az egyesületet,) miszerint a területén lakó szőlős-gazdákat a fel nem tartóztatható módon elszaporodó phylloxera veszélyes voltára hathatós modorban figyelmeztetvén, ezekhez erélyes felhívást intézzen, hogy mindazon szőlőket, hol az utóbbi években importált szölövesz sző ültetve lett, a törvényhatóságnak (az egyesületnek) jelentsék be, és úgy saját, mint mások szőlőjét is figyelemmel kisérvén, hol szn- lötő-betegségnek legkisebb nyoma mutatkozik, ott azonnal lépést tegyenek, hogy a kérdéses szőlő beteg tökéi megfelelő vizsgálat alá vétessenek. E célból szükséges, hogy a szőlők azonnal tüzetes vizsgálat alá vétessenek, és hol a szőlő betegnek mutatkozik, a tőkék uéhánya gyökerestől kiásalván, vizsgálat végett azonnal a „m.-óvári gazdasági akadémia kísérleti állomásának“ küldessék, hol a phylloxerára vonatkozó vizsgálatokat központosítani óhajtóm. A minél sürgősb eljárás azért szükséges, mert a phylloxera rovar az eddigi észleletek szerint a télre a gyökereken lejebb a talajba egész öt lábnyi mélységre vonul. Hogy addig is, mig e rovar fellépésének részletesb leírását a gazdaközönség tudomására hoznám, a törvényhatóságot (az egyesületet) e tárgyban némileg tájékozzam, megemlítem, miszerint a phylloxera az eddig tett észleletek szerint a szölőtö gyökerein élős- ködik, és már szabab szemmel is sárgás zöld pont gyanánt kivehető. Rendesen csomónkint fordul elő 15—30-ig egy rakáson. Szaporodása rendkívüli: egy nőstény állat magában egy nyáron át állítólag több milliónyi ivadékot szaporít. Ezen élösdi táplálékot a szölögyö- kerekből szíván, a töke tenyész-erejét gyengíti és azt nagyobb mennyiségben támadva meg, csakhamar egészen tönkreteszi. A phylloxera által megtámadott töke úgy anazon kórjelensége- feet mutatja, mint oly töke, mely tápanyagban vagy nedvességben szűkölködik. A venyigék roszul fejlődnek, a levelek felülről kezdve idejekorán sárgu’nak, végre elszáradnak. A klosterneuburgi intézet igazgatójának adatai szerint a phylloxera Amerikából hozott szölö- vesszökbel burcoltatott be. Ma e kártevő rovar a klo3teneuburgi szőlőben annyira elterjedt, hogy annak a szőlőtökkel együtt való fáradságos és költséges irtása vétetett foganatba. Ha a gyanúsaknak beküldött szölögyökereken eszközölt vizsgálat utján kiderülne, hogy a phylloxera valamely vidéken csakugyan mutatkozik, a kellő óv-intézkedések iránt innen újabb rendelkezés fog történni. Bartal György, s. k. Hirftizér. * (Egri érsek ö exja) f. hó 9 én Budapestre utazott. * (Hymen.) F. hó 16 án, hétfőn reggel vezette oltárhoz B o r y Ádám ifjú földbirtokos, az egri hölgykoszoru egy kedves virágát, Hám Irma úrhölgyet, t. barátunk Szabadhegyi Mihály úr müveit és kellemdús mostdha leányát. Az esküvő-ünnepély szoros baráti körben folyt le. Násznagyok voltak: Földváry Kálmán és Horváth József. A vőfélyek tisztét Misteth vasúti fönös és Horváth László közbirtokos tölték be. Az ifjú pár még az esküvő napján a vőlegény birtokára utazott. Áldás és szerencse kisérje frigyöket. * (A szokásos heti katona-zenekari séta hangverseny) e héten, holnap, pénteken, f. hó 20-án délnt. 5 órakor fog megtartatni, amennyiben szombaton a teremben táncvigalom tartatik. E hangverseny műsora következő: 1. Weiprecht-Payer induló. Strauss. 2. Ünnepi nyitány. Keler Béla. 3. Abonneten keringő. Strauss. 4. Válás (magáuhegedüre) Lacbner. 5. C mtiqne de Noel. Adam. 6. Ábránd „Faust“ ból. Gounod. 7. Tiktak, polka. Strauss. — A múlt szombati séjtahangverseny, a közönség részéröl tanúsított megfoghatian közöny következtében, csak 12 frt 30 krt. jövedelmezett, mely a kitűzött célra az irgalmas nénéknek azonnal átszolgáltatott, Szeretnök
