Eger - hetilap, 1874
1874-11-12 / 46. szám
364 szeretetteljesen bizta, elaludt, s elfeledte a kicsikét t i s z t á b a tenni! Ez okból ne bizza az anya gyermekét kizárólag soha dajkára, ö legyen mindig gyermeke őre,dajkája! Csak ha folytonosan gyermeke körül van, fogja azt teljesen jól ismerni, fogja gyermekének minden egyes moccanását értelmezni tudni. Sok anya van, ki gyermekének betegségét annak sírásáról rögtön fölismeri. A sirás kis gyermekeknél a hang ereje és alakja által válik fontossá, s igen gyakran az egyedüli criterium ánnak megítélésében, ha vájjon a gyermek beteg-e, vagy sem? Ha az anya észleli, hogy a sirás gyakori volta, egyforma erőtelje, annak rövidsége mellett a gyermek arca fájdalmas kinyomatot hordoz, úgy tudhatja hogy ez mindig egy időszakos fájdalom következtében történik, mely vagy a külbörön, vagy az alhasban találja efedő okát. Ha a sirás tartós, — úgy a gyermek tagjainak a fájdalmas hely felé való mozdulatai által, azon hely föllelése megkönyittetik. Ily esetekben a ringázás, ének és a levegőjűi himbálás mint célszerűtlen módszerek helyett, a gyermek azonnal levetkőztetendő— egyszersmind szigorú vizsga alá vetendő, ha vájjon a fájdalom székhelye föltalálható-e? Ha a gyermek lábait alhasa felé huzza, ha a felső testével az alsó felé hajlik, az anya tudhatja, hogy gyermekének kólikája, száldugulása, szóval alhasi bántalma v an. Nem szabad azonban minden egyes mozdulatát a gyermeknek valamely testrész felé, habár az többször történik is egymásután — azon rész betegségének tartani. így p. o. ha a gyermek lázas, a láz következtében szája kiszáradt s a gyermek szája felé kapkod, ujját szájába téve rágja; ezen mozdulatait nem szabad a fogzással összeköttetésbe hozni, ha csak az inhús az ezen állapotnak megfelelő jeleket nem mutatja. Ha a gyermek hirtelen fölkiált, s utánna nyöszörög — úgy ez lázas bánfáimat tételez föl, s ha az anya ilyenkor a gyermek testét megvizsgálja, akkor bizonyára magasabb hőfokot, forróságot, kiszáradt nyelvet, fokozottabb érverést találand. Ha a sirás rekedt, vagy szörtyögő, fütyülő, ha kisterjedelmű, fuldokló, úgy alapos gyanú van, hogy a tüdőkben hurutos betegség lépett föl. Ha pedig a gyermek csak akkor sir, midőn zaklattatik vagy tisztába tétetik, ez nagy életgyöngeség vagy kimerültségre mutat. Vannak gyermekek, kik minden ok nélkül is roppant sirás, mondhatni ordításra fakadnak : ha ezek rögtön elhallgatnak, vagy nyögnek, szintén beteges állapotra figyelmeztetnek. De nem csak a sírás, hanem az éber- lét, és álom is képezze az anya észlelése tárgyát; itt is találand anyagot anyai kutató és őrködő hivatásának. Ha a gyermek csacsogását, játékát elhagyja ; ha helyét ide oda változtatja; ha a különben víg gyermek komor és kedvetlen lesz ; ha a csendes, szelíd lelkületű gyermek haragos, indulatos; ha folytonosan feje felé kapkod, étvágyát elveszti, szemei zavarosak, teste forró lesz: bizonyos betegség előjelei gyanánt tekinthetők. Nagyobb, már járni tudó gyermekeknél a fönnebb említett jelekhez járul még : bizonytalanság a járás vagy áilás alkalmával; a vállcsont ferdesége; a gerincoszlop dudora; a végtagok elsoványodása habár, külsőleg ferdülés, vagy bármely más eg ób elváltozás nincs is jelen. Ehhez járul még folytonos álmosság; n "agtalan, rövid álom melyből a gyermek ria- dozva ébred; fölötte mély álom, melyben a gyermek horkolva, vagy hörögve lélegzik; ha álmában magát ide-oda dobja, ha álmá ban nyöszörög, vagy fogait csikorgatja. Mindezen tünetek a tápszervek betegségeit, vagy gelisztakórt jeleznek. Agybajoknál a gyermek oly mélyen alszik, hogy fölkölteni is csak bajjal lehet, ha fölébredéskor levert, nyugtalan lesz, ide-oda, különösen orra felé kapkod ; lábait hasára huzza stb. Kisérje az anya figyelemmel a légzést is, miután annak rendellenességei-az annyira fontos tüdők betegségeit nyilvánítják. Ha a légzés nagyon rövid és sebes, ha hosszan vont és mély, vagy épen fölületes — ha köhögések által félbeszakított, úgy azonnal orvosi segély veendő igénybe. Hurutos, könnyű köhögések nem veszélyesek ugyan; de ha huzamosabb ideig tartanak, rendesen lázzal kapcsolódnak s igy veszélyes jelleget öltenek magokra. Nem leend e helyen fölösleges megemlítenünk az érverés befolyásának fontosságát sem. Az újszülöttnél egy perc alatt 125—135 sőt több — az 1-sö életkorban 120, a másodikban 109, a harmadikban 95, a hetedikben 85, a kifejlődési szakban 80, később 75 sőt a vén korban csak 60—50 érverés észlelhető. Ha a megfelelő korszakokban ezen számoknál nagyobb emelkedések észlelteinek, úgy az gyakran a vérmérsék, testalkat stb. befolyása gyanánt tekintendő ; kivéve ha magasabb hőfok, szomj, légzési gyorsaság stb. egy lázas bántalom jelenlétét föltételezi. Az ásitás és csuklás, mely gyermekeknél előfordul, gyakran fontossággal bir, a mennyiben , ha fokozódott mérvben van jelen, valamely hurutos, sőt néha küteges betegség előjeléül szolgál. Gyakori a gyermekek között a gyomor és bél heveny-huruíja, mely huzamosabb tartam után chronicus bajjá fejlődik. A gyermek kezdetben étvágyát veszti, lázas, nyugtalan; csikarások miatt sokat sír, hányás és hasmenés, néha pedig szélgörcsök, kólika, székrekedés, has-puffadás kínozzák. A hányás némely gyermekeknél szokásos, annélkül hogyegészségi állapotukra a legcsekélyebb káros hatást gyakorolná, de ez csak 1j2—*/s éves csak kizárólag még tejjel táplálkozó gyermekeknél áll, a későbbi életkorban a folytonos hányás fölemészti a gyermek erejét. Ugyanez áll a hasmenésre nézve. Fontos a szék gyakorisága, színe, állománya. Ha a hasmenés lázzal van egybe kötve, rövid időn sírba viszi a gyermeket. A gyermekeknél oly gyakran előforduló vizelet-tarthatlanság és éjjeli ágyba vizelés okáúl gyakran csak a rósz szokás, lustaság, de néha a húgyhólyag zár-izmainak ernyedtségi állapota szolgál. Első esetben kötelessége az anyának gyermekét szigorú rendszabályok által ezen rósz szokástól leszoktatni; ha azonban a gyermek beteges, satnya kinézéssel bir, úgy forduljon orvoshoz tanácsért annál is inkább miután ily gyermekek a görvély-kórra és tüdővészre nagy hajlammal biroak. Hátra van még hogy a gyermekeknél előforduló heveny-küte- geket mint p. o. himlő, kanyaró, vörheny — idült bőrbajokat, mint rüh , bőr-farkas, óívar stb — valamint a görvély és angolkórt, mint alkati bántalmakat megemlítsem. (Folyt, köv.) Megyei élet. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék 1874. szept. 18-án, Kubinyi Rudolf főispán elnöklete alatt, Egerben folytatva tartott rendes év- negyedes közgyűlésén következő ügyek tárgyaltattak: Olvastatott Scbich Tamásnö egri lakosnö megbízásából Poppel Gyula ügyvéd által és az országos honvédmenház felhatalmazásában Csiky Sándor ügyvédjs országos képviselő által beadott folyamodás, melyben a tegnapi napon hozott azon határozatot, melynélfogva Prei- digo Mária Lenkey Károly özvegyének halálozási évnegyed cimén utalváoyozott összeg kiadatni rendeltetik fellebezik, és azt bővebb ellátás végett a m. k. belügyminiszterhez felterjeszteni kérik. Minthogy a kérdéses határozat, mely fellebbeztetni céloztatik, nem a megyénk saját elhatározása, hanem a m. k. belügyminister által kibocsájtatott rendelet végrehajtására vonatkozik, amennyiben a megye ezen ügyben nem egyesek jogai felett határozatot mondott, hanem egy leérkezett rendeletnek foganatosítása iránt az 1870 XLII t. c. lö § értelmében intézkedett, mely esetben csak a rendelet végrehajtása — vagy azaz ellen való felterjesztése válhatik határozottá, ez pedig magán személyek által magán érdekben nem fellebbezhető ezeknél fogva ezen bemutatott felfolyamodások elutasittatnak s folyamodók igényeikkel a törvény rendes útjára utasittatnak, miről felfolyamodók kérvényeik visszaadásával Tavasy Antal pgmester utján értesittetnek. Olvastatott a megyei föpénztárnoknak jelentése, melynek értelmében a megyei útalapi pénztárban jelenleg csak 1500 frt van, s tekintve az uralgó ínséget, alig feltehető, hogy a közműnkaváltság nagyobb mérvben befizettessék, maga az útfentartási személyzet járandósága még 3500 frtot igényel, némely munkák is folyamatban vannak, intézkedést kér. hogy a megkivántató kcrülhetetlen kiadások fedeztethessenek. Olvastattak továbbá Gyöngyös város, Atkár, Zaránk, Mezötár- kány és Maconka községek folyamodványai, melyekben részint az összes közmunkák természetbeni ledolgozhatását, részben egyszerű árban megvállhatását, részben pedig fizetési halasztást engedélyezni kérnek. Ezeknek kapcsán olvastatott a közmunka-szakosztály előterjesztése. Bár a jelen körülmények közt a közmunka váltság nagyobb mérvű befizetésére számítani nem lehet, azért a közmunka-váltság befizetésének általános felfüggesztését, a megyei utak és műtárgyak érdekében, elhatározni nem lehet, hanem a szbrrák és a rend. tan. városok pgmesterei utasittatnak, hogy ott, hol azt a körülmények megengedik, a közmunka váltságdíjak befizetésére szigorúan és erélyesen ügyeljenek. Hogy pedig halasztbatlan és mellözhetlen építkezéseink megszakításával a közlekedés ne veszélyeztessék, felhatalmaztad a megyei alispán, hogy kerülhetetlen esetekben, midőn a helyreállítás el nem halasztható, s az útépítési pénztár nem rendelkezik fedezettel, ideiglen s kölcsönkép a megye törzsvagyonát képező nemesi pénztárból utalványozhassa a megkivántató összegeket, mely előlegek fedezetéül s biztositásáúl a közmunka-váltságbót befolyandó összegek szolgálandnak. Azon kérelem hogy a közinunkaváitság-dij befizetése helyett a megváltásra bejelentett, vagy hátralékban maradt s pénzül beszolgáltatandó közmunka természetben ledolgoztathassék, I
