Eger - hetilap, 1874

1874-11-05 / 45. szám

357 Ebből befolyt a pénztárba s igy eiköltetett . . 240 frt. A többi, azaz 410 frt, hihető, hogy tökésitteteít. A városi pénztár 2700 forint helyett az egész idő alatt kifize­tett mindössze.................................................................... 820 frt. Cim: Közvetettek; 1. Reményi Ede hangversenye után, melyet elnök Fülöp József úr sajátjából 8 írttal egészített ki: befolyt . 200 frt. 2. Hollósi Kornélia szinielőadása .... 200 „ 3. A sors-játékkal összekötött vigalom . . . 200 „ 4. Színészek több alkalommal e célra . . . 80 „ 5. 1866-ig több kisebb vigalomból . . . . 60 „ 6. Egy kötél-táncos társaság . . . . 20 „ 7. Derszib tanító ur szavalati estélye . . . 40 „ Összeg: 1820 Irt. Ez összegekből, úgy tudom, hogy a kerekszámú 200 írtok, ösz- szesen 600 frt, tökésittetett, valamint a várostól az utóbbi 40 — 40 frt részletek is: 320 frt s ez kitesz együtt 920 frtot, melyet kivonván az 1820 írtból, elköltésre a pénztárba került csupán . . 900 frt. E számok nyomán, most már kitűnik, hogy az intézet pénz­alapja ma 6420 frt, ml a következő számtételekből áll elé : 1. Az 1861-i év feltüntetett . . . 2414 frt — kr. 2. A két kamatot nem fizetett adósnál újból tökésült . . . '....................................... 900 „------­3 . A városi pénztárban visszamaradt . . 1880 „ — — 4. A Bozsik-féle hagyaték .... 200 „ — — 5. A Reményi féle jöved................................. 200 „ — — 6 . A Hollósy Kornélia-féle jöv. . . . 200 „ — — 7. A sorsjegy-kapcsolatos vigalom j. . . 200 „-------­8 . A Csiky Sándor úr ademánya . . . 60 „ — — 9. A Nánássv Mihály úr féle hagyat. . . 50 „ — — 10. A v. p. által negyven irtonként kiadott . 320 „ — — Összesen: 6420 ft — — 11. Ezen összeget terheli mai. 6 évi házbér á. 150 forint . .......................................................... 900 „ — — 2. A nevelő hátralék-fája á 8 frt 50 . . 200 „ — — 3. A nevelő kezénél levő kéziparosi számlák 63 „72 — 4. Sir Antalnak mintegy . 200 „ — — Ez összesen 1363 ft. 72 kr. Mely összeg, levonva a fentebbi összegből, marad az intézet tiszta tőkéje .... 5056 ft. 28 kr. Da fentebb azt tüntettem fel, hogy a szülői bizottmánynak 5062 ftól kellett az egész idő alatt gondoskodni. Legyen hát az is itt kimutatva, hogy pénz nemlétében, honnan és mikép fedeztetett mégis e nagy összeg. Onnan és úgy, hogy: 1) adósság csináltatott (és e z ma is igy folyik — s ez adja ama szomorú képet, melyért oly keservesen és annyiszor feljajdulok)— 1363 ft. 72 kr. — 2) a nevelő lakásbérének 9 x/4 éven át évi 100 fttal felvéve 925 ft: (s va­lamint a pénzbeli illetékem felét évi 250 ft, mely összesen 3000 ft. te8zen 12 év alatt, — úgy a múltért, azt se követelem, s csak a fa-illetményemet kérem, és ezt is úgy, hogy az irgalmas nénéknek szolgáltassák ki nevemben. A jövőt illetőleg azonban szállást, vagy szállás-bért, és a 2. öl tűzifát Í3 megkövetelem.) 3) a kegyadomá- nyi 900 ftnak a pénztárba kerülésével. E négy tétel, mely összesen 3388 ft. 72 kr. és igy csak 1673 ft 28 kr. fedeztetett a várostól kika­pott összeg- és a befolyt kamatokból. Hogy közvetett közadakozás útján az egész ‘/a év alatt 1500 forintnál több nem jött be, ez onnan van, mert 1865 óta, a lelkes nőközönség figyelmét az árvák szerencsétlen sorsa vette igénybe, s jótéteményeikkel ezen nem kevesbbé szükséges intézetnek áldoztak és áldoznak. Ök alig ha hitték, hogy a kisded-óvoda ily roppantál lesz sújtva áldozatuk teljes elvonása által; azonban ennek vau ér­telme, van haszna, de ami csodálkozásra késztö eset történt, az az, hogy 1865-ben, amidőn a fejedelem kibékült a nemzettel s alkotmá­nyos rendszerünk ismét helyreállt, a közligyeket intéző testület úgyszólván semmi figyelmet nem fordított a község emez intézmé­nyére és 1869-ben, amidőn a sztilöi-bizottmány hozzá fordúlt, emlé­keztetvén és kérvén, hogy az 1861-diki képviselői határozatnak ér­vényt szerezve intézkedjék, miszerint az óvoda ügye a hínárból, melybe azt a viszonyok hatalma sodorta, kiszabadhassák; a január 17-én tartott ülése alkalmával részben megdöntötte az 1861-diki határozatot, mert a 400 ft. évi segélyt 200 forintra szállította le s intézkedett ugyan, hogy a múltért is a 200 ftok kiszolgaltassauak, mégis kérdés marad, miért vonta el e legkorszerűbb intézetétől a városnak, azon összeg egyrészét?! Es itt alkalmat veszek magamnak tisztelettel megkérni az előbb megneveztem urakat, hogy midőn in­tézetünk ügyének rendezése végett összeülnek, e körülmény ne ke kerülje ki becses figyelmöket, és törekedjenek a képviselőtestületnél oda munkálni, hogy ez, saját 1869-diki határozatát — legalább a jövőre nézve, — szüntesse meg s léptesse életbe az 1861-diki hatá­rozatot, mely szinte nem valami pazarúl Ígért, sőt nagyon is mérsé­kelt volt, szemben az intézet szükségleteivel. Végre nyilvánságra hozom még azt, hogy a szülői-bizottmány 1866. év első felében nem mulasztotta ei annak bejelentését az elöl­járóságnál, hogy az intézet szükséggel küzd, valamint kérelmét se az iránt, hogy az 1869-diki határozatnak tegyen eleget; azaz: hogy a megszavazott segélyösszeget adja ki. S ez meg is lett ígérve de fájdalom, csak oly kis részben teljesiive, hogy 1869 ben, mint fen­tebb már emlitém is, emiatt, magához a képviselő-testülethez kellett fordúlnia. íme ennyi az, mi az intézet múltjából szükségessé vált, hogy a nyilvánság elé hozzam. Célom ezzel az, hogy Ítélje meg a közvéle­mény, ha eljött-e ideje, hogy az ügy érdekében komoly cselekvés álljon elé. Reményiem, hogy a 4000 számot megközelítő polgárság között lesz néhány, kik ezek nyomán — intézetünk ügyét jövőben éberebb figyelemmel kisérendik, s erre főleg az „Eger“ lap t. szer­kesztőjét kérem. Eger, október 1. 1874. Könyves József kisded-nevelő. Hirfüzér. * (Mindenszentek ünnepén), f. hó 1-én a föszékes egyházban ér­sek ö exja pontificált fényes egyházi segédlet mellett. Ugyanaz nap a délesti órákban a Sz. Rókusról nevezett, s ez alkalomból a kegye- letes hívek által koszorúkkal ünnepiesen földiszitett sirkertbe az egyházi menet vezetését — valamint másnap, nov. 2 án, halottak ün­nepén a gyászmisét ugyancsak érse k ö exja végezte. * (Gyászhir.) Mély megiiletödéssel vettük a következő gyászje­lentést: „Alexy Mihály és neje Szabó Franciska, valamint gyermekei Kornélia, Borbála és Gabriella, úgy számos rokonai nevében mélyen szomorodott szívvel jelentik, szeretett leányuk, illetőleg testvérük­nek, Etelkának, 1874. évi oct. hó 30 án reggeli 10 órakor élte 17-ik évébeu, hosszas szenvedés után, sorvadásban történt csen­des elhunytát. A boldogult hült tetemei folyó hó 3l-én délutáni 4 órakor fognak a Kisasszonyról cimzett sirkertben örök nyugalomra tétetni. Áldás és béke poraira!' — Az Udvözültben a mélyen sújtott család ogy szép reményekre jogosító tagját, az egri hölgyek koszo­rúja egy kedves, üde bimbóját veszté el. Temetése, múlt pkt, hó 31-én. városunk müveit közönségének teljes részvéte mellett, díszes, ünnepélyes egyházi gyász-szertartással ment végbe. Az igazak és ártatlanok angyala őrködjék örök álmai felett! * {Gyászhír.) Folyó nov. bó 3-án, kedden, a reggeli órákban, gyors szárnyakon terjedt el városunk minden zugában ama mégle­pő, megdöbbentő hir, hogy Szaicz Antal, cimz. kanonok, pré­post, egri plébános hirtelen elhunyt. — A boldogult született 1799- iki mart. 30-án Kecskeméten. Iskoláit Pesten, Kecskeméten, és mint papnövendék az egri érs. lyceumban végezte. Pappá szentelte­tett 1822-iki máj. 5 én. Lelkészkedett Szihalmon és Apátfalván. Az 1828-ik évtől kezdve, három éven át hitszónok volt az egri főegy- h ízban, azu-áu mint lyceumi hittanár és hitszónok működött az egri lyc. pbilosophai tanodájában, egész 1850-ik évig, mikor is a város polgárságának bizalma az egri lelkészségre jelölte őt ki. A boldo gnltnak e díszes állásra való kineveztetése, első hivatalos kineve­zési tette volt b. e. Bartakovics Béla egri érseknek. Az 1853 ik év­ben cimz. kanonokká és szentszéki ülnökké, — 1861 ben zsámbéki préposttá emelték érdemei. A boldogult kiváló művelője volt a classikai latin nyeltnek és irodalomnál. Kedvenc olvasmánya: Se­neca müveiből számosabbakat bírunk tőle eléggé sikerült fordításban. Azonkívül számosabb egyházi beszédek kiadásával gazdagította egyházi irodalmunkat. Folyton derült kedélyű, barátságos, nyájas és munkás életének késő alkonyán, 75-ik evében érte őt el a halál. — Temetése tegnap, f. hó 4-én délnt. 4 órakor, fényes egyházi szer tartással, közrészvét mellett ment végbe. Hült tetemei a főegyházi sírboltba tétettek örök nyugalomra. —Áldás hamvaira! * (A főrend hírneves vonó-négyes társulat hangversenyé) jövő kedden, f. nov. hó 10-én fog az ó-casinó termében megtartatni. Je­gyek Köllner L. gyógytárában kaphatók. A részletekről falragaszok nyújtanak értesítést. A társulat innét egyenesen Miskolcra megyen, hol másnap, f. hó 11-én fog hangversenyezni. * (Köszönet-nyilványitás.) Az egri főgymn. ifj. könyvtár fel­ügyelősége kedves tisztjének tortja az összes főgymn. ifjúság névé ben háláját kifejezni azon jóltevőknek, kik a nevezett könyvtárt újabban becses adományaikkal gyarapítani szíveskedtek, névsze- rint: dr. Pácz F. a felsőbb oszt. növendékek részére egy Horváth

Next

/
Thumbnails
Contents