Eger - hetilap, 1874
1874-10-29 / 44. szám
346 hogy jót teszen gyermekének, ha azt orvosságokkal agyontraktálja; pedig jobban tenné, ha szakavatott orvoshoz fordálna tanácsért, addig, míg a segélyre még idő van. S ha ártatlan, vagy legalább gyógytári szereket használnának! De gyakran a legveszedelmesebb kotyvalékokat (dohány, beléodek stb. nem ritkán alkalmaztatik) alkalmazzák, melyek aztán a gyermeket a legrövidebb idő alatt sírba viszik, vagy legalább egész életére satnyává, betegessé teszik. Bár fülökben csengene az ily anyáknak a hires berlini orvostanár és gyermek-orvos, Hufeland azon intő szózata: „ J)bb a gyermeknek mitsem (i. i. gyógyszert) adni, mint erős gyógyszeradagok által a gyermek életét veszélyeztetni!“ A világért sem akarjuk az anyák kötelességévé tenni, hogy beteg gyermekeiket gyógyítsák is, hanem azt obatjuk, miszerint igyekezzenek a betegségek kifejlődését okszerűen megakadályozni, 8 azoknak elejét venni, a kifejlett kór gyógyítását azonban bízzák orvosra, s teljesítsék a leghívebben annak rendeléseit. Miről ismerheti föl azonban az anya gyermeke beteg állapotát, s mikép kell ily esetekben eljárnia? Erről jövő cikkünkben. (Folyt, köv.) Megyei élet. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék 1874. szept. 16-án, Kubinyi Rudolf főispán elnöklete alatt, Egerben folytatva tartott rendes év- negyedes közgyűlésén következő ügyek tárgyaltattak: A legtöbb adóttizetökről szóló, s a megye területén levő kir. adóhivatalok által megküldött kimutatások használat s további eljárás végett az igazolási választmánynak adatnak ki. Békésmegye közönsége f. é. augusztus 3-án s folytatva tartott közgyűléséből értesíti e megyék közönségét, hogy a f. é. martins 17-én 18 sz. a. kelt megkeresés folytán, halászati szabály- rendeletét e megyék halászati szabályrendeletével, ezen szabályrendelet 4 ik pontjának szószerinti átvétele által, egyöntetűvé tette, 8 azt kötelező hatályúvá emelvén, hatósága területén közhírré tétetni rendelte. Tudomásul vétetik. De, miután a megyénk által alkotott halászati szabályrendelet életbeléptetése a halászattal foglalkozókra nézve megszorításokkal jár, azt, az igazságnak teljesen megfelelöleg csak akkor lehet tanácsos életbeléptetni, ha, nem is az egész Tisza folyó mentén, mi legkívánatosabb volna, hanem legalább mindazon szomszédtörvényhatóságokban, melyeken a Tisza keresztül foly, hasonló rendszabály foganatosittatik. Ugyanazért fölkéretik a m. k. főldmivelés, ipar és kereskedelmi ministerium, hogy még Csongrád és Borsod megyéket is ami szabályrendeletünkhez hasonló szabály- rendelet alkotására, s velünk közlésére hivja fel. Csak ennek megtörténte után fog szabályrendeletünk kihirdettetui. Ez intézkedésről Békés megye is értesittetik. A közigazgatási szakosztály, a f. é. juníus 18-án XXX. sz. a. kelt határozat folytán, a marhavágásnak a marhatenyésztés érdeké- beni korlátozása tárgyában szerkesztett szabályrendeleti javaslatot bemutatja. A javaslat elfogadtatik, de életbeléptetése akkorra balasztatik, midőn a többi törvényhatóságok is hasonló rendszabályokat léptetnek életbe, mely célnak mielőbbi elérhetése végett a m. k. földmi- velés, ipar és kereskedelemügyi ministeriumhoz fölterjesztés intéz- tetik. Olvastatott Pest megye közönségének a koldulás megszüntetése iránt alkotott s hasonló ietézkedés végett megküldött szabályrendelete, es a közigazgatási szakosztálynak arra vonatkozó véle- ményes jelentése. A közigazgatási szakosztály véleménye helyeseltetvén, az általa Pestmegye szabályrendelete alapján készített s javaslatképen bemutatott szabályrendelet elfogadtatik, s tudomás, miheztartás, kö- röztetés s közhirrététel végett az összes szolgabirák és polgármestereknek azzal adatik ki, hogy a nyomtatott példányok a föllebbezési idő eltelte után fognak minden egyes község részére megküldetni, mely célból az alispán a szükséges számú példányok kinyomatására utastttatik. Olvastatott Veszprémmegye közönségének f. é. május 4-én tartott közgyűléséből a tanfelügyelői intézmény eltörlése s a népnevelés ügyének a törvényhatóságokra leendő átruházása tárgyában a képviselőházhoz intézett s pártolás végett megküldött kérvénye és a közig, szakosztály véleményes jelentése. A kérvény oly értelemben pártoltatik, hogy a népnevelés Ugye a törvényhatóságokra ruháztassék s a tanfelügyelői intézmény ne eltöröltessék, hanem a törvényhatósági szervezet keretébe illesz- tessék. Olvastatott a közigazgatási szakosztálynak a T.-Nánán f. é. május 31-én eszközlött községjegyzöi választás tárgyában elrendelt vizsgálatról szóló szolgabirói jelentésre és nyilatkozatra, s a szolga- hiró vizsgálati eljárása ellen beadott panaszkérvényre vonatkozó véleményes jelentése. A közigazgatási szakosztálynak a választást megsemmisitT Á Fl G A. Egri tárca-levél. (Az ujondász kezdi. — A szedő-gyerek, s a sajtó-hibák. — A pseudo Kratky Bas- hik, és az ujondász trémája. — Szüret az ostorosi völgyben. — A széchényi-utcai járda. — Örvendetes álom, szomorú ébredés. — Balambér jő, folytatja s befejtzi. Mit csinálnak a peleskei nótárus pátriájában?) Ha a légátus, karácson ünnepén, papolni azon erős szándékkal lép a szószékre: hogy nem fog bakot lőni, s ekképen kezdi beszédét: „Örüljetek és örvendezzetek az Urban, keresztyén atyámfiai, mert ma született néktek az tidvözitő — Debrecenben;“ — ha az egyszeri szinésznö az egyik szóból a k-t a másikból a c-t fölcserélve kiált fel: „Minő pokoli kacaj ez?“ —ha egy másszori Thália-papnö, delhölgyet játszva, azt mondja: „Elmentem az oper- guckerbe (opéra comique-be), s leültem a hotelba; vagy egy harmadik, hevében igy sóhajt fel: „Hti szerelmesek egy szalmazsákkal (ehelyett szalma-viskóval) is megelégszenek;“ — ez még hagyján. A nyelvbotlást pár percig megkacagja a közönség, — az ember legfölebb kijavítja, s azzal vége. Verba volant. De midőn az az átkozott szedő-gyerek a nyomdában, makacsul benfeledett s a j t ó-h i b á i v a 1 ha Iáira boszantja, vagy pláne nevetségessé teszi az irót: ez már több a soknál; ez megöl, meggyilkol. Ha a nyomdahiba például a szinlapon e megjegyzésben: „N. N. szinésznö gyöngélkedik; a színház f ültetik, —az igéket fölcseréli; vagy a t. képviselő-ház betűiben az *-et z-vel helyettesíti; vagy pedig egy hírneves költőnk egyik müvének címlapján a „fordított a“ szóból az f betűt kifeledi s a mű következő cim alatt lát napvilágot: „Szerelmi szivhangok ; németből ordította Bájligety Dala- dár;“ — mindez még csak bocsánandó sajtó-bün. De midőn például egy másik, kevésbbé hirneves, de azért négy nyelven is verselő poétánk egyik latin poémájának megjelentékor a költő „Mathias“ nevében a t betűt r re cserélve, a hirhedt carmenre az van nyomva hogy: „foecit M a r h i a s Dudafi;“ — vagy midőn egyik politikai lapunkban, a kedves emlékű (!) időkben, Haynau táborszernagy eme címében az assonantia szabályát önkéntelenül követve botlik meg, s a szerkesztő alig bir megmenekülni a táborszernagy ur kancsukás dühétől, — az ilyenek aztán csakugyan halálos bűnei a sajtó gyarlóságainak. Ily s ezekhez hasonló gondolatokkal tépelödtem, midőn az „Eger“ lap utóbbi számán végig futva, a szedő jóvoltából bennhagyott tömérdek boszantó sajtóhibák teljesen s annyira kivettek sodromból, hogy ha a délutáni „siesta“ erősen nem követeli jogait, bo- szuságomban talán képes lettem volna — valami nagy dolgot művelni. — Urrram ! — toppan be hozzám ekkor elförmedve a pseudo Kratky Basbik. Mit irkál-firkál ön az ulyságába? Igaz, hogy én az égő cseptit elnyelem; a tojást is elchange-irozom a gyomromba, akár lágyan akár keményen; sőt az urat is el tudnám eskamotirozni minden pereputtyostul a más világra, ha kedvem volna ily apróságokkal vesződni; de holmi „noch nil Cayerresen“-féle satnya kunstokat nem szoktam produkálni. Ez sérrtés! megsértése művészi hírnevemnek! — De uram, kérem szépen — szólék fölocsudva s megrökönyödve, — hiszen ez nem az én hibám, hanem a szedőé, aki a „noch nie dagewesen“ nagyszerű mutatványoknak ily érthetlenül kómikus elnevezést adott. Tessék ö tőle művészi hírnevének ilyetén compro- mittálásaért elégtételt kérni! — — Vagy úgy ? No hát aki Boskója van annak a szedő gyerek öreg apja lelkének, majd ki sanzsirozom én öt abból a fotográfiából, hogy a . . .