Eger - hetilap, 1874
1874-10-08 / 41. szám
324 Egyleti élet. Heves vgye és a Jász-kerület gazd. egyesülete részéről Gyöngyösön 1874-ik év aug. hó 3 án tartott rendes havi ig. vál. ülés jegyzőkönyve. Jelenvoltak: Kürthy Antal mint elnök, Móczár János alelnök, Berecz Ferenc, Csala Sándor, Fehér Kálmán, Horner Gusztáv, Kür- thy János, Mersits János, Veinberger Ignác, Vezekényi István vál. tagok. 51. Elnök az egybegyült tagok üdvözlése után az ülést megnyíltnak nyilvánítván, fölolvastatott a múlt rendes havi ig. vál. ülés jegyző könyve. Tudomásul vétetik s a jelen jegyző könyv hitelesítésére Berecz Ferenc és Horner Gusztáv vál. tagok kérettek föl. 52. Fölolvastatott a pesti értéktőzsde bizottságának levele, melyben tudatja, hogy évenkint nemzetközi gabnavásárt szándékozik Budapesten rendezni, s hogy az első f. évi aug. hó 3-án fog megtartatni; ezzel kapcsolatban fölolvastatott az ez évi gabnavásár megküldött programmja is. Az idő rövidsége miatt ennek közzététele halasztható nem lévén, az a Gyöngyös lapban — az ülés bevárása nélkül, azonnal közzé tétetett. 53. Fölolvastatott az erdélyi gazd. egyesület levele, melyben az egyesületet — ha körülményei engedik az erdélyi gazdák III-ik vándor-gyűlésén küldöttei által leendő képviseítetésére kéri föl; meg küldvén egyszersmind az ezen gyűléssel kapcsolatban rendezendő tárlat, szántás-verseny és cseléd-jutalmazás programját is. Az érintett vándor gyűlésen az egyesületet képviselő küldöttségbe Kürthy Antal alelnök elnöklete alatt: Móczár János alelnök, Csala Sándor és Fehér Kálmán egyleti tagok küldetnek ki. 54. Fölolvastatott a földmivelési, ipar és kereskedelmi minisztérium levele, melyben az egyesületet a területén netán találtató rétöntözési miveletek körülményes leírásának beküldésére kéri föl. Nagyobbszerü rétöntözési miveletek vidékünkön — viz hiánya miatt nem eszközöltetnek , s a mi e tárgyban eszközöltetik , — az mindössze is csak egyszerű csatornázás által történik; miről az illető minisztérium értesittetni rendeltetik. 55. Fölolvastatott ugyanazon minisztérium levele, melyben tudata, hogy az állami gulyák létszámából Mező-hegyesen f. évi aug. hó 31-én 30 db. fiatal: 2—3 éves, Kisbéren pedig ugyan aug. hó 24-én 20 db. 2 éves számfölötti tenyész bika fog elárvereztetni; mely árverésen egyes községek a hazai szarvasmarha tenyésztés fejlesztése érdekében — azon kedvezményben részesittetnek, hogy a vétel árt— az illető gazd. egyesületektől nyerendő ajánló levél mellett részletekben fizethessék; még pedig egy harmadát azonnal, a másik harmadát 1875 okt. 1., a harmadik harmadot pedig 1876 okt 1-én. — Brávó ! ez már leány !-(pohár-c3örgés.). — Az . . . az . . . nem le-le-lehet 1 hebegi Nasivasi minden tagjában reszketve. — De igen is lehet, sőt meg is lehetett.-- De hisz az ön által Annának keresztelt hölgy Laci halála után zárdába ment. (A társaság meglepetve tekint Nasivasira . . .) — Talán te is scriblernek csaptál fel ? kérdik minden oldalról, de Nasivasi színében elváltozott, eltorzult arca beszüntet minden kérdést. — Igaz, hogy Anna zárdába ment, de az is igaz, amit én mondok ... sőt több igazat is mondhatok: a menyegző Rouenban pár hó előtt megtörtént. — Laci megtudta azt, hogy ama szökésről szóló hirt Zsiga eresztette szárnyra, — Anna elbeszélte neki, hogy ugyanazon szerencsétlen május 23-án este egy porlepte lovas vágtatott be, s hírül hozá, miszerint a nagynéni fia utolsóban van, s ha még látni akarják, azonnal siessenek. Elmondta neki, hogy ő a gyors elutazás okát pár sorban megírta s a levélke átádását Zsiga vállalta magáru, — Szóval mindent tud, még azt is, hogy mindezen ármánykodás célja volt: a már bizonyos házasságot megsemmisíteni, a jövedelmező gyámságot továbbra is bitorolni s különösen a rettegett számadást kikerülni. Zsiga csak Anna közbenjárásának köszönheti, hogy gazságáért már eddig meg nem lakolt, de ami haladt, el nem maradt! — A számadás napja itt van! (Nasivasi kékül, zöldül.) A jegyző könyvek késedelmes közlése végett alig remélhető, hogy ezen hirdetés ily módon kellő időben a községek tudomására jöjön; ennek folytán titkár utasittatik, hogy ezen hirdetmény főbb pontjait egy kis értesítésben összevonva, mind az Eger, mind a Gyöngyös lapok szerkesztőségének azonnal küldje meg, fölkérvén őket, hogy azt a legközelebb megjelenő számokban közzé tenni szíveskedjék. 56. Bemutattatott az orsz. gazd. egyesület megbízásából szerkesztett egyesületi közlemények megküldött III és IV füzete. Tudomásul vétetett. 57. Horner Gusztáv helybeli polgármester s vál. tag előterjsszti, hogy aváros részéről az összes szék ürülékek kihordására egy nagyváradi vállalkozóval szerződést kötött, s miután azt jó trágya-szernek tudja, nem akarná, hogy az használatlanul elvesztegettessék, — s indítványozza, hogy a gazd. egyesület — mint illetékes — tenne vele annak értékesítése iránt kísérletet; melynek kivitelére ö hajlandó volna a város földjeiből pár holdat kedvező föltételek mellett átengedni. Szávoszt Alfonz egyleti tag megbizatik, hogy ez ügyet, miután nálunk ilyféle trágyaszerek használata mig ez ideig szokásban nem volt, egy kissé áttanulványozván, annak mikénti értékesitheteséröl a legközelebbi ig. vál. gyűlés elé véleményt és jelentést terjeszszen be; fölhasználván e tárgyban — ha szükség — az egyesület könyvtárában találtató erre vonatkozó munkálatokat is. 58. Előterjesztetett ájul. havi pénztári kimutatás, melyszerint a bevétel tészen ................................................ 432 ft. 23'/s kr. kia dás „ .................................................45 „ marad aug. hóra: 387 ft. 231/» kr. Kelt mint főn. Hitelesiték: Berecz Ferenc, Horner Gusztáv. Jegyzetté: Rigó Antal, titkár. Régészeti buvárlatok. VI. És e körülményben van forrása ama sok hátrahagyott emlékeknek, melyek lépten-nyomon a Tiszavidéken róluk bizonyságot tesznek, még most is, melyeknek egyik jelentékeny maradványa e szigeti tér keleti oldalának vizi fala, az úgynevezett Arkos-ér is, mely mint elnevezésének eredete is mutatja, kézi munka után keletkezett : valóságos csatorna, mely a Tiszát Ohat és Csege között a jelenlegi határon kezdve a Hortobágy folyóval, Nádudvar alatt összekötötte 6). 6) „A Hortobágy folyó vize a balmaz-új-városi határ felett az úgynevezett Darassai földnél elérvén a debreceni, illetőleg a mátai ha— Itt van mondom . . . mert Laci és Anna dec. 31-én, vagyis tegnap szerencsésen — megérkeztek. (Nasivasit mintha villám ütötte volna meg, hátraesik, majd kirúgja maga alól a széket s fedetlen fővel, felső ruha nélkül rohan az ajtónak, folytonosan kiáltva: Az nem lehet! Az nem lehet! A társaság felugrál, körülfognak, s kezdenek kérdéseikkel ostromolni.) — Ne tépjetek szét! Ne kérdezzen valamennyi, mert hogyan feleljek én egyszerre 10-nek ? — Tehát igaz történetet beszéltél most el? — Természetes! Csányi Lászlót ismerjük mindnyájan, kik . . . Bélát ismerjük. Béla? Hát Bála él? itthon van? megérkezett? megnősült? De fiúk, igy csakugyan menjünk zeneszóval, hadd legyen a szép pár ébredése vidám az év első reggelén. Nasivasi a hajnali vonattal elrobogott, ö tudja hova. Sokáig hírét sem hallottuk. Alig egy hete azonban kapok egy levelet ismeretlen pecsét és írással. Mintegy rósz elöérzettöl meglepve kedvetlenül bontom fel, s kezdem betűzni, hogy néhány birtokában levő váltóm pár nap múlva lejár, iparkodjam őket pontotosan kiváltani, mert egy percnyi prolongatiót. sem várhatok — Zsigától. Szépen vagyunk! így mondja ki az ember az igazat! Kürthy Jenő.
