Eger - hetilap, 1874

1874-10-08 / 41. szám

322

azok közöl kettő, névszerint Gábris Györey árva, Bük ovi cs Ignác helyb. szabómester, — s Vlk Pindula Peter árva, Zohor Vince esztergályos polgártársaink által felfogadtathassanak. Az ekként visszamaradt 17 árva a megyei hatóság fölügyelete alatt szállíttatott a vasútra rendeltetés-helyére, nevezetesen Szajolba 1, Török- sz.-Miklósra 2, Kenderesre 14. Az árvák mindenütt kiváló figyelemmel, szeretettel fogadtattak, s annyira felkölték a közönség érdeklődését, bogy több helyütt még számosabb árva készséges félfogadására is nyilvánult óhajtás. Érsek tőpásztorunk ö exja, ki épen akkor indult ki székhelyéről, midőn az árvák az alföldre szállíttattak, a füzes-abonyi indóháznál nemes érdeklődéssel szemlélte az árvákat, s kegyteljes atyai szókat intézett hozzájok.

Az adóreform kérdése.

ni.

Az igazság s a józan nemzetgazdászati politika követelik, hogy az állampolgár a rendes és szükséges államszükséglethez cäak va lódi tiszta jövedelmének arányában járuljon közre. A mily helyes e tétel, ép oly súlyos, oly kivihetlen annak valósítása a gyakorlau államéletben. Az egyetlen általános jövedelmi adó, mely az eddig szokásos különböző adónemek helyébe lépne, a tudományos pénz ügyi politika jelenleg még elérhetlen eszményének tekintendő, s a tudomány legelőkelőbb tekintélyei a gyakorlatban azon elismerésre jutottak, hogy csak az egyszer fenálló bevételi adóknak, melyek az egyes vagyoni és jövedelmi forrásom közvetlen megadóztatásából származnak, célszerű javításának utján érhető el megközelítőleg igazságos s egyszersmind általános megterhelése a nép jövedelmének.

A bevételi adó által azonban ugyan az átlagos tiszta bevétel a különböző adótárgyakból megközelítőleg, de az egyes megadózta- tótt, személyek valódi tiszta jövedelme nem mindig helyesitíetik s terheltethetik meg egyenlőn. Mert a bevételi adó behajtásánál a birtok s keresetből nincs tekintet mindazon terhekre, melyek a kinyomozott bevételt megrövidítik, mint maguk az adók; a szenvedőleges tőkék kamatjai s más terhek és veszteségek, melyek az egyes birtoknál vagy üzletnél a valódi évi tiszta jövedelmet gyakran jelentékenyen alacsonyabbra teszik, mint a birtok vagy üzlet megbecsült közép bevétele kimutatja,

A mai közlekedési szabadság és hitelélvezet mellett igen köny- nyen lehetséges, hogy egy ház, vagy ipar számszerénti nagy bevételt hoz, mig a ház vagy ipar birtokosa maga mégis felkölcsönözött tökék után annyi kamatot fizetni kénytelen, hogy valódi tiszta jövedelme egészen jelentéktelen. Megfordítva, vannak üzletek, melyek üzletük terjedelméhez képest átlag csekély bevételt látszanak nyújtani, s mégis aránylag igen tekintélyes tiszta jövedelmet adnak. Első

esetben az adó, mely csak a birtok, vagy üzlet tiszta bevételére, tekintet nélkül a szenvedőleges adósságokra és a birtokos más terheire, ügyekszik nehezedni, kétségtelenül ezt magát sokkal jobban s érzékenyebben terhelendi, mint a második esetben. A megterhelés ezen egyenlőtlensége csak akkor lesz lehetőleg kikerülhető vagy legalább csökkenthető, ha az egyes tárgyakon kivül, melyek átlagos bevételeikben megadóztatnak, az adóképes személy valódi tiszta évi jövedelme, arányban a szolgálmányi tehetséggel, mérsékelt közvetlen adóval illettetik. Ezen a kiegyenlítés és kiegészítés külön céljára a már behozott jövedelmi adó tehát nem képezhet arra igényt, hogy általános adó oly értelemben, hogy mellette minden más közvetlen adó eltöröltetik, hanem általános annálfogva, hogy lehetőleg az összes adóképes személteket az államban valódi adóképességük mértéke szerint igyekszik terhelni s enné! fogva csak kiegyenlitöleg s kiegészitöleg járul a már fenálló bevételi vagy tárgy-adókhoz. A jövedelmi adónak már ezeu itt vázolt jelleméből kitűnik, hogy annak rendeltetése főleg a beviteli adók melletti pótlékok helyét képviselni. Ezen jövedelmi adó mindenesetre célszerűbb és igazságosabb kiegészítése a fenálló és most reformálandó adóknak, mint az ezelőtt szokásos pótlékok, mert ezek mellett az adósságokkal tér helt adófizető teljesen egyenlően sujtatik az adósság-mentessel, s ezen felül azon egyenetlenség, mely az egyszerű adó megszabásánál kitűnnék, ezen adónak pótlék által fölemelése folytán még igazságtalanabbá s érzékenyebbé válik. A földbirtokos, ki ma az adő-ordi- náriumban a tiszta bevétel 16%-el van megadóztatva, a harmadpótlék által még további 5l0/30. el van terhelve és pedig tekintet nélkül a már befizetett rendes adóösszegre, különbeni községi adói és föld- terkeire, a múlt évben netán szenvedett veszteségei s egyéb adósságaira, melyek jövedelmét csökkentik. Ugyan ez áll a rendkivüii hadi pótlékra s annak megkettőztetésére, az ordinárium % ára nézve.

Ha csak a kettős hadi pótlék helyébe is az osztályos jövedelmi adó lépne, ez esetben ugyanazon földbirtokos annak fejében csak aránylag csekély száztólit adózna, azon tiszta jövedelem után, a mely részére valamennyi említett teher után fenmarad. A háztulajdonos, a ki 3000 ft. tiszta házbért vesz be, házbéradó fejében 16%, azaz 480 frtot fizet és a 3-ad pótlékkal 640 frtot. Ugyanaz, ha még a rendes adó % pótlékát kellene fizetnie, még 160 ftot fizetne a házbéradó fejében, akár el van adósodva akár nem. Ha ellenben ezen pótlék helyébe az uj jövedelmi adó arányát veszszüs 3%-el, ezt csak a 3000 frt. — 640 = 2360 ft, a legnagyobb összegben csak 708/10 ftal keli fizetnie. — De feltéve, hogy jelzálog! adósságért évenkint 1500 ft. kamatot keliene fizetnie, ez esetben a reá rovandó 3%-tes jövedelmi adó következőleg álland: Valóságos bevétel (házbér) 3000 ft, ebből levonatik: a házbéradó 640 ft, passiv kamatok 1500 ft, összesen 2140 ft, marad az adó alá eső tiszta bevétel 860 ft; ebből 3% csupán 258/i2 ff- jövedelmi adót teend. Ezen megadóztatási mód magasabb igazságos volta szembetűnő.-4 T A R G A. 1*1849.

October 6.

Veszélyben forgott, mint már annyiszor, Nagy veszélyben édes hazátok.

„Föl gyermekeim ! — kiáltott — eltipor . .!“ — És ti nagyok, hősek valátok.

Nem szégyen az, nem! — dicsőség rátok, Hogy a bitóra érkezétek :

A bti térténet, igaz birátok,

Kimondta rég : nem véíkezétek.

Őrizd meg ég! e szenvedett hazát,

Ne lásson olyan gyászidőket;

Teremts hasonló hősöket, ba lát —

A fiákban támaszd fel őket!

A közelebbi napfogyatkozás.

A csillagos égen időről időre előforduló azon tünemények közöl, melyek nemcsak a szakértő csillagász- és természetbúvár, hanem a természet minden lelkes barátjának érdekeltségét fel költeni

képesek, kétségkívül a nagyobb napfogyatkozások nem az utolsó helyet foglalják el, már csak azért is, mert a föld egyes pontjait tekintve a ritka tünemények sorába tartoznak. Azon sokféle okokról, melyek a napfogyatkozások gondos megfigyelését szaktudományi tekintetben oly igen érdekesnek teszik, ez alkalommal, rövidség okáért szólni sem akarok.

Ily nagyobb napfogyatkozás már most e folyó hó 10-én délelőtt beállván, mely hazánkban is látható lesz, a tisztelt olvasó közönség talán nem fogja rósz néven venni, ha becses figyelmét ezen érdekes égitüneményre előre felhívom, s annak kezdetére, végére és nagyságára vonatkozó általam kiszámított adatokat e becses lapban közlöm, illetőleg kedves szerkesztő urat ti «telette] felkérem, hogy nehány soraimnak az „Egerben“ helyt engedni szíveskedjék.

Éredetileg e tüneményre vonatkozó számadatokat hazánknak 100 nevezetesebb községe, továbbá a magyar-osztrák birodalom lajíántuli tartományai fővárosai, végre minden európai székváros részére számítoltam ugyan ki: de más sürgős foglalatosságokkal túlterhelve számolásom eredményeinek közzétételét eleinte elhalasztottam, most pedig már az időből is kifogytam, úgy, hogy most már közlésemet csak oly helyekre kell szorítanom, hová 10-ke előtt az „Eger“ jelen száma még eljuthat; mit azon szives kívánsággal teszek, miszerint kedvező időjárás lehetségessé tegye, hogy ez érdé kés tüneményt mennél több természetbarát megfigyelhesse; egyúttal pedig megjegyzem, miszerint a napvilágnak valami nagyon ész-