Eger - hetilap, 1874

1874-01-01 / 1. szám

4

A jövő rendes közgyűlés az 1873 ik évi mart. hó 16 és kővetkező napjaira tűzetik ki.

Miről az összesszolgabirák és polgármesterek köröztetés végett jegyzőkönyvi kivonaton, s a szomszéd törvényhatóságok tudomás végett, szokott módon értesittetnek.

Az 1873-ik évi 31 ik tvcikk kibirdettetett, s levéltárba tétetni rendeltetik.

Olvastatott a m. k. belügyminiszternek f. é. október 3 án 40714 sz. a. kelt rendelete, melyben a közgyűlésen megjelenő bizottsági tagoknak a jegyzőkönyv bekezdéséber való felsorolása tárgyában f. é. 8zept. 15-én 355. sz. a. kelt fölterjesztésre válaszolja: hogy, miután az 1870 évi XLII. t. c. a személyes felelősség elvére van fektetve, az idézett törvénycikk 74. §-ának szelleme nem csupán a névszerinti szavazás utján hozott határozatokra nézve tartja fenn a következményeket, hanem azon határozatokra nézve is, melyek a törvényhatósági bizottság által egyhangúlag hozatnak. Ezen szemponton kivtil szükséges azon intézkedés azért is, mert a jegyzőkönyvek csak is akkor felelnek meg rendeltetésüknek, ha a tanácskozás menetén kívül a közgyűlésen jelenlevő tisztikar és bizottsági tagoknak neveit is tartalmazzák, mint ezt több vármegye, régi szokásból, önként követi, mások pedig a ministeri felhívásra azonnal * gyakorlatba vették, s igy már csak az egyöntetűség tekintetéből is szükséges, hogy Hevesmegye is hasonlóan járjon el.

Mindezeknél fogva a f. é. julius 28 án 27704 sz. a. kelt rendelete értelmében újra felhívja a megyék közönségét, hogy a közgyűlésen megjelenő tisztikar és bizottsági tagoknak a jegyzőkönyv bekezdésében leendő följegyzése iránt idézett rendelete értelmében intézkedjék.

Bár ezen, a f. é. 27707. sz. a kelt előbbi meghagyást ismétlő, ministeri rendeletben a megye közönsége a f. é. September 15-én 355 sz. a. kelt fölterjesztésében kifejtett elveit s nézeteit legkevésb- bé sem látja megingatva s azokhoz továbbá, is ragaszkodik : a felöl vásott rendeletet mégis végrehajtja, mert az 1870 XLII. t. ez. 16. § a második bekezdésének meghagyása szerint végre kell hajtania. De ugyanezen § végszavaiban fentartott jogát is igénybe kivánja venni, s miután e kérdés elvi természetű és az idézett törvény 74 §-ának magyarázatát teszi szükségessé, mi egyedül a törvényhozás jogköréhez tartozik, másrészről pedig az intézkedés önkormányzati jogát is sérti: az országgyűlés képviselöházához e tárgyban, kérelmi feliratot intéz.

Az igazolási választmánynak 8 — IV. 1873. sz. a.kelt jelentése, melyszeriut Bogdanovics Igoác a t. vezekényi választó kerületben megyebizottsági taggá megválasztatván igazoltatott, s a bizottsági tagok névjegyzékébe igtattatott, tudomásul vétetik.

Berecz Gábor a gy.-patai,- M íté Lajos a kömlői, Hubert András a hevesi,- Kovács (Pippére) Antal a leleszi,- Bartba Endre az egri választó kerületben megválasztott megyebizottsági tagok meg- halálozván; s Baranyai Pál a feldebrői kerületben megválasztott viril joga igényéből a választott tagságról lemondván, nevezettek helyett a gy.-patai, kömlői, hevesi, leleszi, egri és feldebrői választó- kerületekben egy-egy megyebizottsági tagnak választása rendeltetik el s erre határnapúi a folyó hó 29-e tűzetik ki.

Miről Bády Endre gy.-patai, ifj. Soldos Sándor kömlői, Majzik Viktor hevesi, id. Nánásy Ignác leleszi, Petravich Bertalan egri, és Szentkirályi Ödön feldebrői választási elnökök tudomás s a törvény értelmóbeni eljárás végett, s az illető szolgabirák és polgármester köröztetés illetőleg közbirrététel végett értesittetnek.

Régészeti társulat megyénkben.

Kettős megyénk tisza-járásának némely lelkesebb, a tudományok iránt érdeklődő férfiai, különösen ottani szorgalmas munkatársunk, Tariczky Endre ur buzdítása folytán, egy régészeti társulat alapítását vették célba. Okot erre imént nevezett t. barátunk s munkatársunknak a Tisza vidékén eszközlésbe vett sökeres régészetibuvárlataijS ezek eredmény eirőlpapunkban folytatott épolyjér- dekes, mint a történettudományra nézve is fontos és tanulságos értekezései szolgáltattak, melyekből az illető vidék derék értelmisége meggyőződött: mennyi történelmi adabkincs vagyon ama vidék talajában, 8 főleg a Tisza változékony medrének partjain elrejtve. — A célbavett régészeti társulat ideiglenes bizottsága megalakulván, elnökéül a műveltsége,-tudomány-szeretete- s tevékenységéről széles körökben ismert Borbély Miklóst választotta meg, s közelebbről a következő aláírási ivet bocsátotta szét a megyében: „A hazai régészet s honi történelmünk érdekében reánk, magyarokra mi sem volna érdekesebb, mint őseink, pogány eleink, a hunok és avarok, népcsaládunk e két ágának határozott nyomait, s emlékmaradványait biztosan fölismerni, kimutatnis meghatározni; s miután ezek leginkább oly helyeken léteznek még, melyeket a szerető kéz a halottak számára örök nyugalmul a föld gyomrában készített, de melyek a ben- nök rejlő kincsekkel együtt kegyetlenül mindinkább pusztítatnak, s a honi történelem pótolhatlan kárára nyomtalanul elenyésznek ; s tudván, hogy e nyomok s emléklmaradváuyok a Tisza-mentén legbiztosabban kereshetők s feltalálhatok még: ez okból, s ami ezek közöl még megmenthető, annak megmentésére f. 1873-ik évi jun.

16-án Tisza-Szalókon tartott értekezleti gyűlésben néhány ügybarát kettős-megyénk, Heves és K.-Szolnok megye ugyuevezett Tisza-ji- rása területén egy régészeti társulat alakítását s ennek eszközlésére egy aláírási iv megnyitását hozta határozatba. 1. A társulat cime: „Heves és K.-Szolnok megyei tiszajárási régészeti társulat.“ 2. A társulat 6 évre alakul. 3. Tagsági díj évenkint 2 frt. 4. Tagok lehetnek nők és férfiak, nemcsak kebelbéliek, de a szomszédterületen lakók is. 5. Ha kétszáz aláíró lesz, a tanul at megalakult- nak fogja magát nyilatkoztatni. — Kedves kötelességünknek tartjuk minden szépért s jóért lelkesülő t. közönségünket e nemes célú társulatban való részvételre fölhívni. Aláírásra szerkesztöségünkaél is vagyon ív letéve.

Egyleti élet.

Az egri kath. legényegylet által J873. évi dec. 28-án tartott védnöki

közgyüléstárgyai:

1. Nt. Sivampel József egyleti alelnök úr megnyitván az ülést, olvastalak a múlt védnöki illés jegyzőkönyve, mely ellen kifogás nem tétetvén,«hitelesíttetik.

2. ) A múlt védnöki gyűlésből, az 1870—71 és 72. évi számadások átvizsgálása végett kiküldőit három tagú bizottság beadja jelentését, mely szerint a számadást ugyan rendben találtnak nyilvánítja, de egyúttal kijelenti, hogy 1870. évről a hospitium ágyaira készített lepedők és párnahajakra tett kiadás — 15 frt. — nyugtája; 1872. évről az egyleti nagy bálra tett kiadások nyugtái; valamint a dékán által az egyleti tagoktól és temetésekből begyült ösz- szeg számadása hiányzanak.

Elnök felvilágosításul kijelenti, hogy az 1872. évi egyleti nagy bál számadásai okmányaival együtt, miként azt a jegyeököoyv is igazolja, ugyanazon évi május 2tí án tartott védnöki közgyűlésnek bemutattatván és átvizsgáltat ván, a titkári levéltárba tétettek le ; a dékán által az egyleti tagoktól és temetésekből begyült összegről, mely alelnök utalványozása melett a kisebb házi kiadásokra s a fiatalság részére szükséges jelentkezési kártyák és könyvek nyomtatására és készíttetésére fordittatott, — a dékán az egyleti kis-gyü- lésben, alelnök jelenlétében, havonkint beszámolt.

Ezekre nézve határozíatik:

az 1870. évről hiányzó 15 frtos nyugta, úgy az 1872. évi báli kiadások okmányai a számvizsgáló bizottságnak kiadatnak; az egyleti dékánnál begyült összegből a kisebb házi kiadások alelnök utalványozása mellett fedeztetvén, a fenmiradt összeg havonkint az egylet pénztárába lesz beszolgáltatandó, s egyúttal ez erről szóló számadás 1873. évről a védnöki közgyűlés elé térj sztendö. Az 1870. és 71. 72. évi átvizsgált számadások pedig az egyieti levéltárba téteknek le.

3. ) Elnök jelenti, hogy a legközelebb rendezett szini előadás alkalmával, a feltiltizetésekkel együtt, miként az az „Eger“ lapban is közölve vált, bejött 135 ft 60 kr, a kiadás tett 72 ft 26 kr, a tisztajövedelem 57 ft 34 kr.

Miután az ezt igazoló okmányok az 1873. évi számadásban elő fognak fordulni, elnök jelentése ludomású! vétetik.

4. ) Ugyancsak elnök tudatja, hogy az egylet épületét még az öszszel kijavíttatta, mely kijavítás 70 frtba került.

Az erről szoló okmányok az évi számadásnál lévén bemutatan- dók, a jelentés tudomásul vétetik.

5. ) Olvastatik a múlt véduöki közgyűlés által, egy munkakiáli- tás tervezetének elkészítése végett kiküldött bizottság jelentése mely felolvastatván, élénk eszmecserét idézett elő.

Először is Perger György egyleti védnök emel szót, s ecsetelve ajelen súlyos anyagi körülményeket, melyeket a föld népétől kezdve fölfelé mindenki érez, mely azonban legsúlyosabban nehezednek az iparosokra; azon aggodalomnak ad kifejezést, hogy ily körülmények között aziparosok legnagyobb része, — miután önfentartásuk tekintetéből a legnagyobb szorgalom mellett is minden idejökre s lehető anyagi erejökre szükségök van, — aligha fogrészt venni e munkakiállitásban, hacsak az általuk készített munka dija előre nem biztosittatik ; sőt ha készítendő munkájukra előleget nem kapnak. A jelen helyzetnél fogva pe-