Eger - hetilap, 1874

1874-09-17 / 38. szám

300

vetkezők: T.-Füred, T.-Örvéuy, T.-Szöllös, T.-Igar, T.-Örs, Nagy- Iván, T.-Sz.-Iinre, T.-Derzs, T.-Abád, T.-Szalók.

Azon borsodmegyei községeket, melyek, mint föntebb megjegyeztük, a ministeri leiratban megnevezett 10 községen felül még megyénkhez csatolandók volnának, a megyei főmérnök jegyzetei nyomán a következőkben részletesebben ismertetjük :

Balaton községe, Sz.-Márton, Mónosbél és Apátfalva községekkel ugyanazon völgyben fekszik s Miskolcra Balatonból csak ezeken keresztül juthatni. Ez oknál fogva kétségtelennek látszik, hogy a min. leiratban megyénkhez csatolandókul megnevezett községek közöl csak tévedés, vagy feledékenységből hagyatott ki ;

Mezőkövesd Miskolctól 5*/a, Egertől pedig 2l/j mérföldnyi távolságra fekszik s piacát Egerben tartja;

Zsérc, Cserépfalva, Cserép-Váralja és Bogács, mint Eger közelében fekvő községek, szintén az egri piacot keresik meg, s a völgy, melyben feküsznek, M.-Kövesdnél tárul ki s főleg nedves időben csak M.-Kövesden keresztül juthatnak Miskolcra.

Szibalom Egertől 2% mérföldre, Miskolctól 6'/a mérföldre fekszik, lakosai naponta látogatják Egert s Miskolcra csak M. Köves- den keresztül juthatnak;

Szemere és Farmos Egertől 2% és 3 mérföldnyi távolságra feküsznek az Eger folyó partján, Miskolctól pedig 6% és 6% mérföld- nyire s M.-Kövesden keresztül járnak Miskolcra;

Lövő és Ivánka az Éger folyó partján feküsznek Egertől 3% és 4%,, Miskolctól pedig 7 egész mérföld távolságra s a legcélszerűbb kikerekitési vonalat tekintve, M.-Kövesdtől Poroszlóig, nevezett községek ezen vonalon belül esnek.

Hogy a mondottaknak annál tisztább képe álljon előttünk, ide mellékelünk egy, a megyei föszámvevö által, az ezen célból alispáni utón beszerzett adatok nyomán készített kimutatást, melyből kitűnik, hogy:

I. A jelenlegi Heves-Szolnok megyének földterülete Q mérföldekben 11460, népesség száma 332,613, államadója 1.647,762 frt 37 kr, ennek 10%-a 164,776 fr 20 kr.

II. A belügyminister által tervezett Heves vármegyének, mely a Tiszáig terjedne s 10 borsodmegyei község csatoltatnék hozzá : Földterülete Q mérföldekben 7041. népesség száma 209,546. Államadója 862,902 frt 1 kr. Ennek 10% a 8629Ö frt 20 kr.

III. A közigazgatási szakosztály tervezete szerinti Heves megyének (t. i. Stily Kötelek Nagy-Körű és Bessenszögh s a megnevezett tiszántúli 10 községnek megtartásával, és a megnevezett 11 borsodmegyei községnek hozzácsatolásával)földterülete^] mérföldekben 9146, népesség száma 269,277. államadója 1,091,060,13, ennek 10%-ija 109,106 frt.

Végre megjegyezzük, hogy megyénknek az 1875-ik évre a pénzügyi és gazdasági szakosztály által megvizsgált s előterjesztett költség-előirányzata: 120234 fr 6 kr.

Függelékül még azt is megérintjük, hogy a belügyminister előbbi tervezete szerint mig Zabar gömörmegyei és Cered s Pogony nógrádmegyei községek lettek volna megyénkhez csatolandók, miről most a ministeri leiratban szó sincs, holott ha ezen községek fekvését s megyénknek Nógrád telée3Ő határát tekintjük,nemcsak ezek, hanem még Kis- és Homokterenne, továbbá Nemthi, Verebély és Csontfalu puszta is megyénkhez lennének csatolandók.

A föntebbiekben, úgy véljük, a Jászkun kerületek feliratára is megfeleltünk.

A megyei székhely kérdéséhez.

("Folytatás.)

A megyék két módon rendezhetők :

1- ör territoriális-felosztása által az egész országnak, azt tabula rásának tekintve, mellőzve minden hagyományt, minden időszerinti fejlődésből kifolyó localis viszonyokat, vagy ha ezek némi figyelemben részesülnének is, de a territoriális kiterjedés és népesség figyelembe vételével, lehetőleg egyforma nagyságúra felosztva.

2- or kikerekiíis által oly formán, hogy a szembeszökő abnor- mitások lehetőleg megszüntessenek.

Ami az elsőt illeti, erre kénytelenek vagyunk megjegyezni, hogy mi nem a meseszerü fejlőd '-ü, mindenhol fabula rását találó uj Amerikában, hid a íentartásra szükséges föld az őserdők kebléből, vállalkozó kalandorok által borotváltatik ki, hanem az ős Európában, hol vagy örökség, vagy szerzemény utján sok véres verejték által juthatni vagyonhoz, — a nagy lotteriai nyeremények igen ritkák lévén — a birtoklásnak és azzal kapcsolatban levő viszonyoknak, megvan azon kedves emlékű történettik, melyhez az emberi kedély ragaszkodik. S igy van itt successive minden hely-, falu , város- és municipiumnak századokon át és generatiokon keresztül fejlődött története, mely iránti kegyelet az illető oda tartozéknak vérébe mmt át, és a sok századokon át fejlődött kötelékeket szétbontani annyit tesz, mint lerombolni az emberi kedély szentélyének oltárát. És ne mondja azt senki, hogy oly ember, ki a nemzet hagyományai iránt a ragaszkodó kegyelet egy bizonyos nemével nem viseltetik, hogy az a haza hü polgára, a nemzet hü fia lehessen. Az ubi bene ibi patria jelszót, csak a kóbor kalandor hordhatji zászlaján — s a történeti jognak csak az lehet ellensége, kinek sértett hiúságát, vagy hitártalan ambiuóját valamely időszak a tehetséghez mért hitárok közé utasította vissza,— s azt hiszi, miszerint uj terrénumon uj, talán exoti- cus virág nyílik;— a szerény munkásság tere szűk, de elég a rövid, bölcsőtől sírig terjedő emberi életre; nagy tér elfoglalásához génié kell; — ennek meg nem szab az anyag sem korlátot sem határt! Nem kell a genialitásnak tabula rása, nem irtózik a hagyomány in- convenientiaitól, hanem igen is a helyzethez méri teendőit, — nem pedig teendőihez kívánja alakítani a moles iners: helyzetet.

Olyan politicus, milyen a szellemi factorokkal nem számol, az olyan differentialis egyenleteket állít fel, melyek határozatlan coeffici- enseiknél fogva nem integrálhatók.

A megyéknek szintúgy megvan a maguk súlypontja, — ez a súlypont nem véletlen jött létre, ezt történet, helyi viszonyok, terrain- képzödés szabták meg, az idő és fejlődési viszonyok pedig oly mérvű stabilitást adtak azoknak, hogy sem a csoportozatokat könnyedén parancsszóval széttépni, sem pedig sok nagy és vitális érdskek megsértése nélkül a természetes gravitatio centrumát elmozdítani nem lehet.

De nincs is ok a megyék ilynemű uj felosztására, mert ha egy centrális kormányrendeleteket birt osztani, akkor, midőn még a közlekedési eszközök hiánya miatt, azok kézbe juttatása több időt vett igénybe, ha az Becsből Pozsonyba küldetett, mint ma az amerikai nagy követnek küldendő utasítás New-Yorkba, nem látjuk át annak okát, miért kellessék a megyéket, úgy, mint a Gyöngyös cikkírója néhány év előtt, ha jól emlékszünk a Pesti Naplóban hozta javaslatba, cirkálómmal osztani fel, hol aztán végre is hézag maradna a körök között, melyeket talán nézete szerint, ad normám királyi városok fó- ispánsága, kellene extra dominium administrálni.

Geometricus centrumot csak a tneoria ösmer; — egy tiszta aranyból készült golyónak sem fekszik a súlypontja ott, hol annak mathematicus centruma van, mert a súlypont holfekvésére még az öntés esetlegességeinek és egyenetlen lehűlésnek is van befolyása, hát oly erkölcsi testnek, mint egy megye, melynek alkatrészeit természeti szükséghez mérve dislocált községek képezik! — hisz ilyennek geometricus centruma nem is képzelhető.

Ha meggondoljuk az ily rendezés absurditását, s még hozzá az uralgó nyomor fenyegető képét — a pénztelenséget! ha megfontoljuk, hogy egy Budapestről e megyének menesztett levél — mert távírdáról nem is akarok szólani — ugyanakkor adatik ki a postáról Egerben mint Gyöngyösön, ha figyelembe veszszük, hogy őseink heti utat tettek a megye székhelyére — kényelmetlen viszonyok közt, feneketlen sarakban, s még is megjelentek, s ma kényelmes vasút áll az unokák rendelkezésére, bizony nem értjük meg, miért kellene 1 vagy 2 órai út megkimélése végett regi insthutioinkat feláldozni — pénzt pazarolni — és érdekeket szándékosan sérteni.

Menjünk egy házzaltováb; bne immoráljunk ezer egy éjszakai rémképeknél!

(Tolyt. köv.)

Hirfűzér.

* (Az egri érseki joglyceumndl) a „politika, magyar közjog s átalános bevezetés a jog- s államtudományokba“ nyilvános rendes tanárává Dr. Kiss István, — az l„egyházjogi és európai jogtörténeti“ tanszékre helyettes tanárul Udvardi László, — végre „a statistika s magyar közigazgatási jog“ tanszékére szintén helyettes tanárul Szolcsányi Hugó kineveztettek.

* (Érdekes vendégei) voltak a hét folytán városunknak. A megyeterületi rendezés fontos kérdésének megyebizottsági tárgyalása alkalmábóljide érkeztek a Jászság országos képviselői: Sipos Orbán, és dr. Oláh Gyula. A megyeház termében, a bizotts. tagok közt, ott láttuk kettős megyénk orsz. képviselőit: Csiky Sándort, Almásy Sándort, Horánszky Nándort, b. B Jdácsit, Németh Albertet, továbbá Puky_ Miklóst, Halassy Kázraért, stb. veterán bajnokait megyénknek. Általában feltűnt V. Kovách László — távolléte, ki, eddig a „Gyöngyösi“-eknek minden uj és ódon fegyverekkel adjusti- rozott vezére, kicsiny de merész hadseregét épen a csatatéren — hagyta el. — A nevezetes vendégek közt azonban, már az uj-