Eger - hetilap, 1874
1874-09-10 / 37. szám
292 jelen megkeresésre nézve is, nézetét a fonebbi határozatban nyilvánítja. 46. Bemutattatott a békésmegyei gazd. egyesület által megküldött 1873-ik évi értesítője; köszönettel vétetett. 47. Bemutattatott a k.-szolnok megyei gazd. egyesület titkárának az 1873-ik évi bécsi világ-kiállitás mezőgazdasági osztályáról szóló az egyesület részére megküldött jelentése; köszönettel vétetett. 48. Fölolvastatott a magyar orvosok és természetvizsgálóknak Győrött aug. hó 18-tól 23 ig tartandó XVII nagy gyűlésére az egyesületet meghivó levelük. Az egyesületet képviselő küldöttségbe Dr. Kálazdy Mór elnöklete alatt Hanisz Imre, Mersits János és Veiszberger Ignác egyleti tagok küldetnek ki. 49. Bemutattatott az egyleti tagoknak szakosztályokba történt beosztásáról szóló névjegyzék. A fölosztás helyesnek találtatván elfogadtatott, mely szakok szerinti beosztási módon az illető tagoknak megküldeni rendeltetik. Miután azonban annak kinyomatása sok költséget igényelne, a helybeli polgármester fölkeresni rendeltetik, hogy a város lytographiáján megtérítvén a felmerülő költségeket annak a szükséges számban leendő lytographiroztatását megengedni szíveskedjék. 50. Előterjesztetett az april. máj. és jun. havi pénztári kimutatás, mely szerint: a bevétel teszen ................................................ 697 fr 62>/2 kr. a kiadás „................................................ 265 fr 39— kr. m arad julius hóra 432 fr 231/2 kr. Tudomásul vétetett. Kelt mint főn. Hitelesiték : Fökövy Antal, Hirschl Sámuel. Jegyzetté : Rigó Antal, titkár. Hirfűzér. * (Érsek ö nagy méltóság a) a disznósdi tüzkárosúltak felsegéllé- sére 300 forintot adományozott. * (Személyzetiek.') Mindszenty Gedeon szenterzsébeti plébános a felső hevesi kerület rendes alesperesévé. — Bakó Jenő pusztamonostori lelkészszé, — Halász János egri, — Böhm János ujmisés erdöteleki, — és Less Lajos új misés bodonyi káplánokká neveztettek. * (Király ö felsége) f. hó 7-én indult Csehországba. Az egyes állomásokon, hol az udvari vonat megállapodott, mindenütt nagy néptömeg s fényes küldöttségek fogadták, közlelkesedés és ovatiók között a fejedelmet. * (Gyászliir.) Czvek Józsefné, Csiky Ilka, országgyűlési képviselőnk Csiky Sándor egyetlen leánya, tegnap, f. hó 9-én elhunyt. Béke hamvaira! * (Az egri kath. legényegylet) f. hó 8-án ünnepié fenállásának 14-ik évforduló napját. Térhiány miatt jövőre hagyjuk a részletezést. Röviden csak aunyit említünk, hogy az egylet helyiségében délután színi előadás tartatott, melyet este táncmulatság követett. Az iparos ifjúság e mulatsága különösen sikerült. * (A heves-szolnok megyei árva-ápoldát) gondozó nöegylet választmánya által 1874 évi szeptember 1-én tartott ülésében, mint alapítók bejelentettek : ngos. Zsendovics József kanonok ur 100 ftal; Vas-Haoiar Franciska úrnő 50 írtai. Könyör-adományt adtak: Fe- kete-Priker Terézia úrnő 2 fr. Szabó Tivadar 2 fr. Sypos Károlyné. * (Az érsekkertien) tűzijátékkal egybekötött zenemulatságot fog tartani a heves-szolnokmegyei árva-ápoldát gondozó nöegylet szept. 27-én. — v. (Az izraelita hitközség fóelemi tanodáiban) e hét első napjain tartattak meg a zárvizsgák, melyek a tanitók makacs küzdelméről, és a tanulók ernyedellen igyekezetéről egyaránt tanúskodtak. Különösen jólesett tapasztalnunk a sóvár figyelmet, melylyel a vizsgázók a tanító kérdéseit lesték; a nemes becsvágynak itt-ott egy-egy súgásban kitörő indignatioját, „hogy mindig csak a leányok felelnek;“ a gyakorlott, gyors gondolkodásról tanúskodó értelmes feleleteket gyönyörű magyar kiejtéssel, és mindezek mellett a körülményeket megillető valóban illedelmes magaviseletét. Node a hol az iskolát szakértő, buzgó iskolaszék gondozza, mint itt; a hol a tanító oly jól fizettetik mint itt; a hol a tanulók keresztül bocsátásában oly lelkiismeretes szigorral járnak el mint itt, az olyan helyen a jó vizsga csak oly természetes, mint a jó tavasz és nyár után a bőséges szüret. * (Tűzoltó ügy.) 1874 szeptember hó 5-én Tavasy Antal id elnöklete alatt az egriönkénytes tűzoltó egylet részéről közgyűlés tartatott; mely alkalommal: A f. év augusztus 30-án tartott közgyűlés jegyző könyve felolvastatván, meghitelesittetett. — Tavasy Antal id. elnök előterjeszti, miként a f. év augusztushó 30-án tartott közgyűlés határozata szerint az alapszabályok 21-ik § ában megjelölt állomások betöltése a mai napra lévén kitűzve, felhívja a közgyűlést, miként a választások iránt intézkedjék. Minek folytán a választás nyilvános szavazás utján határoztatott eszközöltetni. Ezt követve az elnökségre Tavasy Antal, és Babies István ajánltattak; mely alkalommal Tavasy Antal id. elnök, mint a választás által ércsak sejtené is azoknak mibenlétét, ha kegyelt tudományunk a phy- sika páratlan egyszerűséggel és föltaláló ügyességgel egy kis igénytelen készüléken meg nem magyarázza, és napnál világosabban szemünk elé nem tárja. Liebig kísérletének fejtegetésénél emlitém ama gyakorlatilag nem épen fontos, de sajátszerűsége által meglepő tüneményt, hogy a párolgó hártya külsejére ejtett vízcsepp a légnyomás által a másik oldalra szorittatik. Megragadólag hűen utánozza és tapasztalatilag igazolja ezt az állati test is. Ha a bőr valamely pontját zsíros testtel hozzuk érintkezésbe, úgy csakhamar tapasztalni fogjuk, hogy onnét mindinkább tünede- zik, még végre egészen eltűnik. Ugyanez történik, ha az egész bőr- felületet bekenjük ilynemű zsíros anyaggal, a mi sajátszerü ugyan, de igen természetes, mert bár az egész külbőrön a párolgás el van nyomva, de nem egyszersmind a tüdőn is, a melynek meg nem szakított párolgása eme tünemény létesítésén egészben és teljesen közre munkál. E tünemény még hamarább és meglepőbben jelentkezik, ha szappan-habbal teszszük kísérletünket. Ezekben tehát röviden kimutattuk volna, a párolgás béfolyását az állati szervekre ; a mi után is szenteljünk néhány percet a növény-világra gyakorolt befolyás megvizsgálására is. Mindennek, a mi él, megfelelő táplálékra van szüksége; ugyanez áll a növényekre is. A szükséges életnedveket pedig a növény-világ nagy részben, és lehetne mondani, kizárólagosan a földből nyeri; de mi módon ? — Mindenesetre a hajcsövességnek jut itt igen jelentékeny szerep, a minek folytán is a hajszáledényeken keresztül a gyökerekbe hatol a nedv; azonban hogy ugyanazon hajcsövesség törvényei szerint a nedvek a szárba, innét az ágakba, lombokba, és levelekbe is elterjedjenek, azt már Ha les, Newton kortársa is ta- gadá; mert ha csupáncsak a hajcsövesség működnék közre, ennek hatása és jelentkezése tudvalevőleg igen lassú és hosszadalmas, már pedig látjuk, hogy egy szép nyári eső után mintegy varázs-hatásra üdülnek föl a növények *). Azért tehát az előbb említett tudós Hales határozottan kimondá, miszerint a nedvek mozgatója a növényeknél a párolgó kiilfelület, a levelek. (Vége1 köv.J, *) Az újabb kutatások azt látszanak bizonyitni, hogy a magasabb szervezetű növények a nedvességet csupán gyökereik által veszik föl. Unger vizsgálatai által bebizonyult, hogy a levelek nem képesek a légkörből nedvet felszíni; sőt ellenkezőleg a leveleken át párolog el a növény feles nedvessége. -— Az igen nedves légkör némileg pótolhatja az esőt, nem mintha a légkör nedvességét a növények leveleik által felvehetnék : hanem mivel nedves légkörben a leveleken nem párolog el a növényből annyi nedv, és igy a gyökerek által felvett víznek elég jdeje marad a sejtekbe eljutni, és a növény minden részét kitölteni. Ámde Unger ezen állításával szemközt más természet búvárok határozottan azt erősítik, hogy mégis a levelek és ágak fölszivása következtében, a mely fölszivásra pedig a légnyomás kényszeríti, jut részben a nedvesség a növénybe, habár a fölszivás mellett másrészt egyre folyamatban van is a párolgás. Bármint legyen a dolog, elvitázhatlan az, hogy a növényeknél, bár a hajcsövek emelik fel a nedvességet a gyökerekből, azonban a hajcsövesség egyedül nem képes a nedveket keringésbe hozni, a mi pedig a növény életének fő kelléke; párolgás nélkül eltelnének ugyan a növények nedvekkel, de tespedésbe jönnének, s a növény halálát idéznék elő; a párolgás által nyerik a nedvek szükséges mozgásukat; de másrészt a párolgás a nedvek fölszivatását is nagyban elősegíti, a mennyiben a párolgó föliilet mögött légüres tér támad, melybe a külső légnyomás jóval erősebben hajtja a gyökerekbe szivárgott nedveket, mintha ezt kizárólag a hajcsövességnek kellene végezni.“ L. Fehér J. Kísérleti természettan. Pest. 1871, 141 §, 271 1. Lehrbuch der Physik, v. Dr. Aug. Kunzek, Wien, 1853, 88 §. 198 1. 5 pont.
