Eger - hetilap, 1874
1874-09-10 / 37. szám
XIII. ér-folyam. 37 .szám. 1874. szeptember 10-én. Előfizetési dij: Egész évre Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám 3 ft — kr. 2 ft 30 kr. 1 ft 30 kr. — 45 kr.- 12 kr. EGER. Hirdetésekért: minden 3 hasábzott petit sorhely ntán 6, bélyegedé tejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceuilli nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztő aég (Széohenyi-utca 84. az.) J ént s eh 6. könyvkereskedése a minden k. postahivc tál. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Mosse R. Bécsben. Felhívás megyénk t. bizottsági tagjaihoz. A f. hó 14-én megnyitandó évnegyedes megyei bizottsági gyűlése r, egyebek közt, egy reáDk nézve nagy fontosságú !igy, t. i. megyénk területi rendezésének kérdése is fog tárgyalás alá kerülni. Belügyminister ö nmlga ugyanis a törvényhatóságok területi rendezését tárgyszó törvényjavaslatnak azon pontját, mely megyénkre vonatkozik, avégböl küldötte le kettős megyénk törvényhatóságához, bogy az a megyebizottsági gyűlésen megvitatás tárgyául fölvétetvén, a ministeter ur a megye többségének erre vonatkozó nézetéről s nyilatkozatáról értesülést vegyen. A megyeterületi rendezés ez ügyével szorosan összefügg ennek egyik leglényegesebb pontja, a hosszas, s már utóbb élessé vált vitákra alkalmat nyújtott megyei székhely kérdése is. Az említett minist, törvényjavaslatban, — mint ismeretes, — az alakulandó Heves-Jász megye székhelyéül Eger van kitűzve. Tudjuk azonban, hogy a megyében úgy, mint az országos képviselőházban is, némely részről, erős agitatiók folynak a mellett, hogy a leendő uj megye székhelye Gyöngyös legyen. Ez tigy tehát, ha Egernek, úgyszólván, élet kérdése, bizonyára nem kisebb fontossággal bir Heves megyére nézve is. És ép ezért bátorkodunk megyénk t. bizottsági tagjait, kik hazánk, s különösen megyénk érdekeit szivükön viselik, egész tisztelettel fölkérni, miszerint a f. szept. 14-én megnyitandó évnegyedes megyrgyiile'sre teljes számmal megjelenni, ott a fontos ügyet hazánk s megyénk érdekeinek szempontjából szabadon, s elfogulatlanul megvitatni, s ekként nyilatkozatuk által a törvényjavaslat intentiojáboz hathatós érvvel járulni szivesksdje- nek; Visontai K. L. úrral mi is azon elvet valiván: „Győzzön ami jobb.“ A megyei székhely kérdéséhez. Unalmas mesterség, de ínséges időkben hasznos foglalkozás az elcsépelt szalma újra cséplése. 8 mert a „Gyöngyös“ ismét és ismét hasábokat szentel e kérdésnek, s úgy látszik, a cél az, hogy a „falutorony-politikának“ országos színezet kölcsönöztessék, nézetünk szerint az „Eger,“ mint helyi érdekű lap sem követ el szerénytelenséget, ha egyszer a provinciális lap szűk keretén átcsapva országos érdekű kérdések tárgyalásába bocsátkozik, és minthogy minden dolgot több oldalról és álláspontból lehet illustrálni, azt véljük, miszerint a hazai közügynek csak használunk akkor, midőn a „Gyöngyös“ székhely-kérdésének cikk-irója irmodorát elfogadva, minden animositás nélkül, tisztán objective szólunk e tárgyhoz. Ha saját egyéni, vagy pártállási szempontból kívánnánk szólam, — mit az „Eger" szerkesztője iránti deferentiából, — azért, hogy öt azon párttal, melynek szolgálatába szegődött, visszás helyzetbe ne hozzuk, tenni nem fogunk, -— ha, mondjuk, ezen szempontból kívánnánk szólani, akkor csak a logikai érvek és okoskodások által meg nem dönthető számokra, és hazánk kétségbeejtő helyzetére kellene hivatkoznunk, és azt mondanunk, hogy oly kormányférfiak, kik a reorganisatio terén kétségbeejtő képtelenséget tanúsítottak, azoknak legjobb a mindennapi kormányzati teendők elintézésén túl, semmit sem lendíteni, mert a békés kormányzat nem olyan természetű, mint a bábot ús, hol bármit, de csak tenni, hasznosabb, mint a tétlen vesztegiés. A békés kormányzat oly természetű, melynél a mulasztások könnyebben helyrehozhatók, mint az egyszer megejtett balfogások messze kiható következményei. Ezt mind kifejthetnők egy ellenzéki lapban, s azt mondhatnék : igy és igy áll, az előadottak nyomán, s ennélfogva a megyék reorganisatiója boldogabb időkre napolandó el. De, mint mondók, a szerkesztő iránti deferentiából, objective akarjuk, és pedig akként tárgyalni e kérdést, mintha az említetteket a kormányról feltenni jogosítva nem volnánk ; sőt többet mondunk, úgy fogjuk tárgyalni azt, mintha hazánk nem is volna azon szomorú helyzetben, miként nemcsak a kisebbszerű, de a legfontosabb kérdések eldöntésénél is nagyobb befolyást gyakorol egyes faiseurök intrigue-je, mint az illető kérdés természetéből kifolyó legsúlyosabb motívumok. Szerkesztő barátom ! rakd fel az elmondottakhoz obiigát csillagaidat, — nem fogunk, bármi megjegyzésedre sem tenni ellenészrevételt. Eddig egyéni nézetűnket mondók el átalánosságban. Nem alkalmazhatsz ezentúl egy csillagot sem, mert most már nem átalá- uosságban, de az adott themához szólunk, s mindentől eltekintve vitatjuk azt meg részleteiben. A kérdés tehát u t i 1 i t á s i, vagy mint épen nem correct magyarsággal kifejezni szokták: „k ö z s z ü k s é g i“ kérdés. Megenged a „Gyöngyös“ cikkírója, ha e kifejezés értelmezésére nézve eltérő nézetben vagyunk, mert mi u t i 1 i t á s alatt hasznosítást értünk, miután akár a szó eredetét, akár az utilisatio, utilitásból eredő fogalmát tekintjük, mást nem magyarázhatunk ki belőle. Igaz, hogy minden kornak megvan jelző mottója, s ha a spártai idők lobogóján: „Mindent a hazáért“ tündöklő jelszó lelkesítő az azon kor lángkeblii férfiait: az „utilitás“ jelszava, az anyagiságot bálványozó kor lobogójára nagyon|reá illik, s ba a csigavérű modern generatio nem lelkesül is a jelszóra — mert erre talán képtelen, — de az élet minden poesisától megfosztott kebelben az anyagiság e jelszava kétségtelen viszhangra talál. Mindent, — minden helyzet előnyeit kizsákmányolni, minden alkalomkor, minden körülmények közt, minden cim és cég alatt, — vajmi magasztos, mi csábító egy silány porbulla elzárkózott egyéniségére nézve! Az utililás jelszó ügyesen van választva, kétségtelenül, de minthogy cikkíró ezt magyarosításával, a modern kor embereinek nagyobb rémületére, a közszükségi kérdés értékére devalválta, melynek kevésbbé csábitó firmája alatt, nehezen tesz szert sok prosely- tára, mi is mindenekelőtt a kérdést „közszükség i“ szempontból fogjuk tárgyalni, és azon kérdést teszszük fel: Elkerülhetlenül sztikséges-e a megyék rendezése? és ez-e azon kérdés, melynek eldöntése minden más kérdésnek háttérbe szorításával elodázhatla- nul szükséges ? (Folytatjuk.) Megyei élet. Jegyzéke azon Ugydaraboknak, melyek Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék részéröl 1874. szeptember hó 14-én s következő napjain tartandó közgyűlésen felveendők és határozattal ellátandók lesznek. 1. Az alispán, számonkéröszék, árvaszék, főmérnökök és főorvosok évnegyedes jelentései. 2. Törvények kihirdetése. 3. A m. kir. belügyministernek a törvényhatóságok területi szabályozása tárgyában különösen megyénkre vonatkozólag kibocsátott s f. é. augustus 6-án 32912 sz. a. kelt leirata-, s ezzel kapcsolatban a Jászkerületek közönségének a f. é. május 10 én tartott ülésükből a m. kir. belügyministerhez ugyan e tárgyban intézett fel-
