Eger - hetilap, 1874
1874-09-03 / 36. szám
283 községek által basználtatik közvetlenül s közvetve, miről az iratok kiadásával a küldöttség elnöke és a küldöttségi tagok értesittetnek. Olvastatott a nagyiványi határvonalon, a csikós érben emelt gát megvizsgálásával megbízott küldöttség jelentése; és a közmunka szakosztály előterjesztése. Minthogy az, mintha a kérdés alatti gát hatósági engedély mellett emeltetett volna, mivel sem igazoltatik, és minthogy annak a nagyiványi község határában fekvő földekre,'sőt magára Nagy-Ivány községére való nagy veszélyességét senki sem tagadja, sőt a jászkun kerületek főmérnöke véleményében nyíltan kijelenti, hogy agát által elzárt földterület, mintegy 1700 folyó öl hosszában különálló vízállásnak tekinthető, ami már magában is igazolja azt, hogy a gát a viz természetes lefolyását akadályozza; mindezeknél fogva ezen, valamint a többi idők őzben több ereken a tíz lefolyását gátolólag emelt gátak mint határozottan káros építmények az 1840 X t. c. 2. § értelmében az azokat emelők költségére és kárára s ezek határon- kint fellebbezhetőleglevágatni és eltávolittatni; egyszersmind pedig a viz lefolyásának rendezése tekintetéből az 1874 XI. t. c. határoz- ványai alkalmazásba vétetni rendeltetnek ; s a jász-kun kerületek közönsége hasonló határozat-hozatal és foganatba vétel végett megkerestetni határoztatik. A végrehajtásnál leendő közreműködésre a megye részéről Recsky László felső tiszajárási szbiró utasittatik, ki a Jászkunkerületek ebbeli határozatának megérkezte után erről ér- tesittetni fog. Magyar tisztviselők országos egyesülete. Vidékről majd egyesek, majd többek nevében naponta ezen egyesület elnöksége és választmányához érkező megkeresések és kérdezősködésekre egyenkint kimerítő választ nem adhatván, — de különben is, miután tapasztalásból tudva van, hogy hosszú vajúdásit alakulás nem válik az illető egyesülésnek javára, nehogy ezen esetben is a vidéki érdeklettek ilyen fogalmak után indulva saját érdekeiket szem elől téveszszék, ezen egyesület elnöksége szükségesnek és időszerűnek látta a következőket a tisztviselők és szellemi munkások tudomására juttatni, és ezen érdeklődéshez képest figyelműkbe ajánlani. A tisztviselői kérdés — ugyanis — felvetette magát pár év előtt már, de részint épen a tisztviselőknek hazánkfiám zilált állapotánál még nem érünk célt. Hanem most tegyük az egyik, rendesen hosz- szabb végét a csőnek valamely a víznél sűrűbb folyadékba, pd. sós- vizbe; ez esetben csak az egyik hártyánál történik a párolgás, t. i. a melyik szabadon áll, és igy a párolgás egyre erösbödvén, a benne levő viz természetesen a másik végétői emelkedve ezen párolgó hártyához egyre fogy, és igy légüres tér származik. A sós viznek felületére a levegő, — mely jelen esetben a fejlődő páráktól még súlyosabb, nyomást gyakorol,— a minek következtében ez kénytelen a vele összeköttetésben levő hártya lyukacsain áthatolni, és az ott előállt üres tért betölteni. így tehát a mint a párolgás tovább foly, a sós- viz egyre tódul be, és mindinkább emelkedik, és közeledik a párolgó hártya felé ; a mit szemünkkel is láthatunk, ha már előre annak színét indigóval kékre festettük. így tehát látjuk, hogy a rövidebb cső végén párolgó hártya mintegy fölszivja magához a közelében levő folyadékot, és eme fölszivó képessége hasonlóan működik és hasonló eredményeket szül, mint egy mechanicai nyomás, midőn t. i. eszközli, hogy a másik hártyán átnyomulva a sós-viz mirdinkább feléje közelit. Nem maradhat említés nélkül ugyan itt az, hogy habár a lég-nyomás itt igen jelentékeny szerepet játszik, mert ez kényszerűi a sós-vizet a hártyán át; azonban nem lenne, nem is lehetne a légnek befolyása akkor, hogyha a hártya párolgása következtében nem Származnék a csőben légüres tér; igy tehát ezen párolgó hártya játsza itt kétségtelenül a fő szerepet. Es az itt tapasztalati utón szerzetteket most már törvénybe is foglalhatjuk : t. i. azon cseppfolyós testek, melyek egy párolgó hártyával vannak összeköttetésben, ezen hártya felé mozognak, és pedig természetesen annál nagyobb sebességgel, minél erősebben történik a párolgás. Hogyha tehát a levegő száraz, a párolgás igen sebes leend, a folyadék gyorsabban emelkedik ; ellenkező esetben megfordítva áll a dolog. Azonban itt még másra is ki kel! terjeszteni figyelmünket, mely itt is, természeti alkalmazásában is meglepő jelenség. Itt ugyanis, — a mit alig kell említenem is, — az end osmosis s exosmosis tüneménye is be fog állani, a melynek törvéfogva, hogy azok t. i. a társadalomban — figyelembe sem véve az egyes állásokkal járó felelősséget, figyelembe sem véve az azok irányában tett követeléseket, és talán épen hátrányukra Írva a szerény ellátásukból kifolyólag családfentarási, gyermeknevelési és a mindenekfelett szükségeltető becsületes névnek megóvása tekinte- tésben raájuk háramló terheket,— egyetemesen legalább jóformán számításba sem jönnek, vagy legfeljebb csak akkor, midőn elköve- tétt hiba vagy botlás miatt őket ostorozni lehet, — részint pedig önmaguk által ezen kérdésnek életbeléptetésénél elkövetett azon hibánál fogva, hogy a most folyó év tavaszáig csakis az állami tisztviselők — mintegy kiváltságosithatni hivén magukat — foglalkoztak vele; vajúdásnál sem birt tovább haladni. Azokat gyógyítani hivatott 1874. év e téren is megtévén hatását, megértette az e kérdés körüli kezdeményezőkkel,mikép az voltaképen a magán-tisztviselőket, s azokon túl a nemzetnek szellemi eszközökkel dolgozó munkásait egyáltalában -—az egyik telepből a másikba való mozgás és vegytilés, s a munkálkodás közös eredményeiben érvényesülő viszonynál fogva is egyiránt illeti; az ezen év tavaszán elmosódott jegecekkel a nemlétezés semmijévé enyésztek az imént említett csoportokat egymástól az érdekek terén eddig távol tartotta határok is, és bizonyítékául annak, hogy természetes alappal biró dolgok elöbb-utóbb életjelt adnak, az imént említett módon tömörült tisztviselő és szellemi munkások kérdésének képviselői és szóvivői pár százra menő számban ez évi május 30-án az egyesülést kimondották, és Szlávy József val. bel. titk. tanácsos ö nagyméltóságának elnöklete alatt, Hoffman Sándor közoktatásügyi ministeri- umbeli titkár, és Danielik József kereskedelemügyi ministeriumbeli osztálytanácsos alelnökökkel, 40 rendes és 20 póttagból álló választmányát, és 5 tagból álló felügyelő bizottmányát megalkotta, alapszabályait elveiben megállapította, a választmányt bízván meg azontúl, hogy a különben a kezdeményezők által[beterjesztett alapszabályokat alakilag áttekintse, és jóváhagyás végett a kormányhoz beterjeszsze. Ezen választmány e célból jnnius ll-én mint első ülésén elnök ő nagyméltósága elnöklese alatt egjbegytilt belső alakulási munkáját meg is kezdé, — kijelölvén a.) az alapszabályok körüli teendők ellátásával,— b.) a választmány teendőit szabályozó „Ügyrend“ készítésével foglalkozandó bizottságokat. Az erre következőleg julius 2 án tartott választmányi ülésben megállapittatott az alapszabályok szövege; intézkedés tétetett azoknye szerint a folyadékok átömlési mennyisége azok sűrűségével fordított arányban áll; igy tehát mivel a sós-viz sűrűbb, mint a csőben létező tiszta viz, ez utóbbinak nagyobb mennyiségben kellene kiömleni, mint a sós-viznek befelé. Azonban az előbb fellállitott törvény még erősebb igazolására az endosmosis törvénye veszíti el érvényét, mert ugyanis a párolgó hártya felszívó hatása, a folyadékok sűrűségét nem tekintve, oly mértékben szivja fölfelé a folyadékot, a mily arányban erösbödik a párolgás gyorsasága. És ez nem kevésbbé fontos, mint azt majd törvényünk alkalmazásánál kézzelfoghatólag fogom megmutatni. Hogyha a párolgásban levő hártya külső felületére egy csepp vizet ejtünk, e ponton rögtön megszűnik a párolgás, mialatt körülötte csak annál erősebben foly az, úgy, hogy a csepp háta mögött a hártyán belül, midőn semminemű pára kitódulása nem ellensúlyozza a légnek nyomását, ugyanakkor ama csepp átszorittatik a hártya belfelületére. E sajátszerü tünemény bár kiváló fontossággal nem bir a testi szervezetre, s mégis neki igen szépen megfelelő alkalmazást találunk a szerves életben. Ezekben öszpontosul Liebig észleletei folytán fellállitott elmélete, mely az állat- és növényvilág orgánumainál mozgásban levő nedvekre igen szép fényt és kellő világot áraszt. És épen azért itt üli a physica egyik legszebb diadalát, mert nem száraz elméleteket, üres, céltalan okoskodásokat, és eredménytelen hypothesiseket zárt körébe, hanem oly törvényeket, melyeknek a természetben hü képét találjuk megnagyitott alakban, és a mely törvények minden szava egyegy fontos igazság, melyet ha elemezni kezdünk, bámulva kell szemlélnünk, midőn a természet titokteljes rejtélyei nyíltan, határozottan, leplezetlenül fejlenek ki, és a miről csak eddig sejtelmünk volt, most tiszta fényben áll előttünk. És ha, mit most mondottam, csak egyetlen physical törvényre áll is, úgy ezen egyetlen törvény mindenesetre az, mit imént, Liebig kísérlete nyomán kifejtettünk. De ám most lássuk annak alkalmazását először az állati szervekben. (Vége köv.^ *
