Eger - hetilap, 1874
1874-08-20 / 34. szám
269 leglényegesebb követelményét ott mielőbb meghonosítani s rendszeresen élétbeléptetni törekedjenek. II. Az érzéki szervek tomászata. Épen tornászat, mint a nönövelés igen fontos ága fölötti előre- bocsátott eszmélkedésilnk megírásával foglalkozánk, midőn épen ez ügyben megyénk egyik kies vidékén ténykedő egy derék neve- lönötöl, Cella urhölgytöl kaptuk az e tárgyra vonatkozó alábbi sorokat. A t. úrhölgv, a nönövelés egyik avatottja, s szorgalmas búvára, egy jeles mti tanulmányozása folytán, a következőket irja lapunknak: „Dr. Haurvitz érdekesen beszél egyik müvében az érzéki szervek gyakorlati kifejlesztéséről, hol a tornászat hasznosságát fejtegeti, s ennek egy bizonyos nemére figyelmeztet, mit eddig a testi növelésnél csaknem egészen figyelmen kívül hagytak, s mit ő az „érzéki szervek tornászaidnak“ nevez. Az érzéki szervek képességének fokozása — úgymond a jeles tudós — lehetséges, és ennek haszna kiszámithatlan. S ép ezért kívánatos, hogy ;s szülök, tanítók és nevelők erre kiváló gondot fordítsanak annál is inkább, mivel e tárgyban tudatlanság vagy figyelmetlenség által igen könnyen tévedhetni. Dr. Haurvitz némely szokottabb hibákra figyelmeztet; igy például — mondja — azon érzéki szerveinknél, melyek párosával adattak, minők pl. a szemek, fülek — nem használjuk s fejlesztjük mindkettőt egyenlő mértékben. Innét van, hogy számos ember jobban lát egyik szemével, s jobban hall egyik fülével, mint a másikkal. A balkéznek ügyetlen használata is ép oly általános mint természetellenes. Példák tanúsítják, hogy az úgynevezett seték, vagy balkezüek jobb karjuk használatával ép oly ügyetlenek, mint mások a balkarukkal. Bonc- tanilag, természetes ép oly állapotban a páros szerkezettel s fejlettséggel, tehát ugyanannyi erő- és képességgel b'ir, mint a másik, s igy azok egyike ép oly célszerüleg használható, mint a másik. Ama szélűben elterjedt ferde szokás tehát, hogy mindent jobb kezünkkel végzliuk, a test tagjainak arányos kiművelésére, s különösen a balkar izmainak kifejlésére egyátalán hátrányos, és helytelen. Nem nagy értelem kívántatik annak belátásához, mennyivel célszerűbb az emberre nézve, ha páros szemeit egyenlő ügyességgel tudja használni, s különösen ha balkeze ép oly alkalmas az illető foglalkozások telje8Ítésére, mint a jobb. Vegyük fel például azon balesetet, ha valaki szerencsétlen esély által jobb keze épségét elveszti, s ez teljesen alkalmatlanná leszen a szokott teendők elvégzésére, mily nagy előny volna akkor az illetőre nézve, ha balkeze ép oly ügyességgel s gyakorlottsággal bírna, mint minővel jobbja ép állapotában birt! ? Ismertünk egy derék, müveit s ügyes fiatal embert, ki foglalkozásánál fogva tollal kereste, kenyerét. Egykor véletlen szerencsétlenség következtében, jobbjára teljesen megbénult. Huszonkét évi folytonos és szorgalmas gyakorlatra volt szüksége, mig baljával annyira megtanult Írni, hogy hivatásának megfelelhetett. A balkézzel való természetes menetű Írásnak egy igen ügyes és elmés gyakorlati módja vagyon, melyet ép úgy el lehet sajátítani, s ép oly tökélyre vinni, mint a jobb kézzel való írást. E sorok írója például, a balkézzel való Írást egy pestmegyei tisztviselőtől tanúlta el, ki jobbját a magyar szabadságharcban vesztette el. — s most ép oly gyorsan és olvashatólag ir baljával, mint jobbjával. Igen nagy kár, hogy elemi iskoláinkban a balkézzel való irás módszere s tanítása teljesen mellöztetik. Ott, hol a ferde növelés és szokás a szervek egyoldalú fejlesz- tésétfidézte elő, e bajon s hiányon az okszerű tornászai, az úgynevezett szervek tornászata segíthet legalkalmasabban. Önként értetik, hogy az ilyesmihez csak szellemileg müveit torna tanárok értenek, főleg pedig oly elemi tanitók, kik a tornászat, ezen ágában is teljes kiképeztetéssel bírnak, s azért nem lehet eléggé ajánlanunk, hogy a tanitó-képezdében a tornászat rendszeres tanítására, különösen pedig az érzékek tornászatának módszeres oktatására kiváló gond és figyelem fordittassék. Mily magas fokra lehet észszerű gyakorlás által az egyes érzéki szervek tevékenységét fejleszteni s tökéletesíteni : Számos példák tanúsítják. Az indns nők tapintó érzékének rendkívüli fejlettsége az úgynevezett indiai schawlok készítésénél bámulatra gerjesztő. Ke rs tin g hannoverai állatorvosról beszélik, — ki később sttketnémává, s vakká lön, miszerint tapintó érzékét annyira kifejlesztette, hogy a keze felé beszélők szavait tisztán megértette (!). Kétségtelen azonban, hogy ha valahol, épen az érzékek gyakorlati fejlesztésénél van az illető oktatónak a legnagyobb tapintat- é8 óvatosságra szüksége. Szükséges itt mindenekelőtt, hogy az oktató tanítványai érzéki teh tségeit gondosan megvizsgálván, értelmesen kimért haladással menjen előre, mert tudva levő dolog, hogy a sietség, az elhamarkodás és türelmetlenség e téren árthat legtöbbet. Az érzéki szervek finomítására s fejlesztésük gyakorlására ezer és ezer alkalom, eszköz és mód kínálkozik. Ilyen a látérzéknél a szemmérték gyakorlása, a fellegalakzatok, a távoli tárgyak alakjának , uagyságnak, színének meghatározása. A hallérzéknél: a különféle állatok s különösen a madarak hangjainak, s a zenehangok fölismerése. A szaglás és ízlés szerveinek fejlesztése zárt szemekkel eszközöltetik. Legnagyobb gondot és figyelmet a tapintási érzék kiművelése igényel, Dehogy az tulhajtottság által eltompuljon. (Vége köv.) Megyei élet. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék 1874. junius 18 án Isaak László alispán elnöklete alatt, Egerben folytatva tartott rendes érnegyedes közgyűlésén következő ügyek tárgyaltattak: (Folytatás.) 3) mert felfolyamodók nem bizonyítják, de nem is állítják, hogy a választás lefolyása után csak egyetlen egy szavazó Í3 jelentkezett volna; 4) mert azon 3—4 választó, ki Kecsey helyett Ezsegyre szavazott, minthogy azt mostoha atyja után némelyek igy hívják, szintén Keeseyre kívánt szavazni, mely szavazatok egyébiránt ha a Kecseyre adott szavazatok közöl kitöröltetnének is, ennek még akkor is nagy többsége volna. Mely indoknál fogva a választás helybenhagyandó volt. Miről Kaszap Bertalan szolgabiró további eljárás végett érle- sitetik. Marinkás János egri lakos ügyvédnek ügyvédi oklevele kihir- dettetett s a kihirdetés a bemutatott oklevélre szokott módon följegyeztetik. Miről az összes szolgabirák és polgármesterek köröztetés végett értesitetnek. Dr. Dombay Thádé egri lakosnak orvostudori és sebészi oklevelei. Kihirdettettek, s a kihirdetés a bemutatott oklevelekre szokott módon följegyeztetik. Miről az összes szolgabirák és polgármesterek köröztetés s köz hírré tétel végett értesitetnek. Olvastatott Timon Bertalan megyei főmérnöknek f. é. 18 sz. jelentése, az alsó százberki pusztán a tenke téren emelt töltés elvá- gatása, és az emse éren fenállott s elpusztított, illetőleg betemetett bid újra felépítésére nézve, minthogy a Mayer örökösök nevében emelt panasz a viz természetes lefolyását akadályozó épiímények ellen csak ezúton megszüntethető, Olvastatott továbbá a közmunka szakosztály véleményes jelentése. Hogy ez ügyben érdemleges határozat kimondathassák, mindenekelőtt helyszíni tárgyalás s vizsgálat elrendeltetik, melynek teljesítésével Halasy Kázmér bizottsági tag elnöklete alatt Benkó Albert szbiró és Timon Bertalan főmérnökből álló küldöttség biza- tik meg, elváratván jelentése. Miről az iratok kiadásával a küldöttség elnöke és a küldöttségi tagok értesittetnek. Olvastatott Okolicsányi Ödön bátori lakos felfoiyamodása, melyben Bátor község képviselőtestületének azon határozatát, hogy a községi utak az azok mentében fekvő földek tulajdonosai által jó karban tartandók, s kötelesek azok árkait kitisztítani illetőleg kiemelni s a kiemelendő földet az úton célszerűen elteríteni, s az ezt nem teljesítők folyó öienkint 50 kr birságban marasztalandók, meg- semmisittetni kéri. Egyszersmind pedig a Bátorból Bocs-felé vezető, s foglalások által rnegszükhétt útnak megvizsgálását és előbbi állapotba való visszahelyezését elreudelni kéri. Ennek kapcsán olvastatott a közlekedési szakosztály előterjesztése. Bátor községnek említett 1874 március 15-én hozott s fellebe- zett határozata, mint a törvénybe s különösen az 1871 XVIII t. e. 122 §. ütköző, megsemmisittetik s a község a községi utak tekintetében a törvény értelmébeni eljárásra utasittatik. Mert a községi lakosok kézi és szekeres közmunkára is kötelezhetők ugyan, de ezen szolgálmányok a közmunka szabályozásául szóló törvény elvei szerint kivetendök, tehát a még eddig fenálló törvény értelmében háztulajdon, meglevő iga- és személy után, nem pedig a földbirtoknak esetleges fekvése után kiszabandó. A Bátorból Bocs-felé vezető útnál tapasztalt foglalások megszüntetése végett utasittatik Kovách József alsó mátrajárási szbiró,
