Eger - hetilap, 1874
1874-08-13 / 33. szám
258 vitatkozásokról, melyekben számos tanító vett részt ; ezek méltatása inkább a szaklapok keretébe tartozik. Ezek arról győzték meg a jelenlevő hallgatóságot, hogy derék tanitókarunk nem csak kész, hanem képes is megfelelni ama nagy és terhes feladatnak, mely rájuk hárul, tudniillik a haza jövő uemzedéket értelmes és vallás-erkölcsös hazafiakká nevelni. Zsendovics József kanonok, hogy az egyleti tagok munkásságát, önképzését annál inkább fokozza, a kitűzendő pályamű-kérdések jutalmazására, a közgyűlés éljenzése közt sajátjából 100 frtot ajánlott. Végre a gyűlést vidám társas-ebéd követte az uj-casinó éttermében, melynek költségei födözésére érsek ö nmltósága 100 frtot volt kegyes adományozni. Ebéd közben régi magyar szokás szerint számos felköszöntés mondatott egri érsek önagyméltóságára, T r e f o r t közoktatási ministerre, Kubinszky M. kanonokra s az egylet ügybuzgó, áldozatkész s ritka tapintatu elnökére, Zsendovics József kanonokra stb. A kedélyes mulatság majdnem estig tartott s az ügybarátok a még teljesítendő nagyhorderejű kötelesség-érzetben váltak el egymástól. Századunk e jelenlegi részét méltán nevezhetni a pedagógia korának, mert napjainkban a népnevelés oly lendületet nyert, minőt alig mutathat fel a történelem. Megvagyunk győződve, hogy ha a jelen nem is, de a jövő nemzedék az elismerés babérkoszorúját fogja tűzni a vallás-erkölcsös nevelés elöharcosainak emlékére. S ezt meg is érdemlik, mert részt vettek ők a legnemesebb s legfönségesebb isteni műnek : a lelkek teremtésének folytatásában. A tornászat. (Három cikk.) I. A tornászat fontossága a nönövelésben. (Folytatás.) Egy a „jó izlés“-nek nevezett mai divatos fogalmak szerint fölnevelt leány, az olyannal szembeD, ki a szabad természet ölében, a mai mesterkélt növelés-rendszerünk segélye nélkül nőtt fel, valóságos szánandó teremtmény. Az ilyen nőnél, mihelyt egy kevéssé huzamosabb foglalkozásra kényszerül, mely tartósabb mozgást igényel, azonnal jelentkeznek a kóros állapot tünetei : gyorsabb szívverés, szorult lélekaés, reszketegség, hamaros kimerültség, aléltság. A folytonos ülés és a mozgásizmok gyakori tétlensége azt eredményezi, hogy a vérkeringés csak azon edényekre szorítkozik, hová a nedveket a bágyadt szív elgyöngült erői vezethetik, mig a test többi részeiben lanyha vérforgalom, pangás áll be. A városi leánykáknál általán uralgó beteges sápadtság legtöbb esetben egyenesen az akadályozott vérkeringés eredménye ; s innét van, hogy a halandóság is nagyobb a városi s előkelő hölgyvilágban, mint a falusi, s általában a munkás néposztály némberei között. Ismeretes dolog, hogy a gyermek már születésével számos testi bajokat, s gyarlóságokat hoz magával a világra, melyeknek nagyobb részét többnyire szülőiktől nyerik a gyermekek első örökségképen. A tapasztalás azt is eléggé bőven igazolta, hogy a szülésnél oly gyakran előforduló rendellenességek, idomtalanságok, termászet- ellenességek, természeti hibák, ferde és kóros állapotok okai a legtöbb esetben az anyák testi gyöngeségében s fejletlenségében l'e- küszuek. Mindezek eléggé intő körülmények s ösztönök arra, miszerint mindent elkövessünk, s minden eszközt és módot felhasználjunk ama célra, hogy leánygyermekeink testi ereje s fejlettsége hivatásának megfelelő arányban művelődjék, s a kellő fokozatra emelkedjék. Hogy pedig ennek legfőbb, úgy szólván egyedüli eszköze a célszerű tornázás: ki vonná józanul kétségbe? A nőknél 10—15 év közötti időszakban a testi fejlődés rendkívül gyorsan történik. Ekkor van legnagyobb szükség reá, hogy a fejlődés okszerű módon elö- mozdittassék, minek elhanyagolása később semmikép helyre nem hozható. A mi ferde s egyoldalú nőnövelési rendszerünkkel szemben mily ellentétet képez a minden oldalú teljes kifejlettséget célzó angol uönövelési rendszer, tanúsítja a tapasztalás. Az angol hölgy kiváló szellemi műveltséggel nemes, határozott lelkületet, lelki bátorságot, edzett erőt, szépséget s arányosan kifejlett deli testalkatot párosít, Hogy mindennek alapja s oka kevésbbé a faj-tulajdonságban, vagy természeti kedvezményekben, mint főleg a helyes és célszerű növelésben fekszik, eléggé ismeretes. Az angol a nők növelésében a görögök rendszerének hive. A görög nőknél a testi szépség egyike volt a legfőbb tulajdonoknak, s ez nem csupán az arcvonások megnyerő, vonzó alakulásában, mint főleg a test tagjainak arányosan szép és deli kifejlettségében állott. Ez jellemzi főleg az angol nők szépségét is, E kifejlődésre vau fektetve a fösuly az angol nönövelési rendszerben. Az angol no csecsemő korában csak olyan, mint akármely más népfaj egészséges gyermeke. De okszerű növelése s fejlesztése mindjárt a bölcsőnél kezdődik, s a test edzésen alapul. Az angol csecsemő fürdője üde forrás viz, fekhelye kemény talaj, szőrme-takaróval, hol kénye-kedve szerint forgolódhatik, s tagjainak teljes, szabad mozoghatás biztosittatik. A puha toll-vánkoso-4§ T Ä. R Hah! mily álom . . . Hah! mily álom. Osszetéptem Valahára láncomat, Föndoboghatsz vértanú szív, Már szabad vagyok, szabad. Ide liliom-virágom, Ide édes csillagom, Hagyj csókolnom, hagyj ölelnem, Mig könyüm kisírhatom. Aztán messze, messze innét . .. Én fogom meg kis kezed, Mig köddé oszlik megettünk A fájó emlékezet. Szólék. Mentünk és futottunk . . . Hegyvölgy egy szempillanat, Óriás erdő állt előttünk, Zöld gyep a vén fák alatt. És lenyugvónk száz gyönyörben, Ajk ajkon, szív a szivén, A méh éddel megrakodva A virágon igy pihen. C A. {►Mennyi üdvösség e percben ! Mégis mennyi rettenet, Hol a túl boldog szív érzi, Már tovább nem, nem lehet. Egy sikoltás. Bősz baramja Törtetett ránk gyilkosán, I n 8 é g arca vad redőin, Csak boszuja s rongya van. Mint háborgatott oroszlán, ügy dobtam magam reá, Ö döfött — vérem kiföcscsent, S halvány arcodat mosá. Oh ne rettegj éltem üdve ! Él szivemben még a vér, Üvölték, midőn lerogyva Látáni' a liljom álét. Szived megtört. Ott feküdtünk, Kialudt az égi láng, A haramja vad kacajjal Falevelet hinte ránk. Sas.
