Eger - hetilap, 1874

1874-07-09 / 28. szám

XIII. éri folyam.

28. szám.

1S74. julins 9 én.

Előfizetési dij:

Egész évre . Félévre . Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám

5 ft — kr. 2 ft 50 kr. 1 ft 30 kr.

— 35 kr.- 12 kr.

Hirdetésekért:

minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó tejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik

Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökönt

Kiadó-hivatal í a lyconrni nyomda* Klftfízetésekíst elfogd * a> szerkesztőség (Széchenyi-utca 84. sz.) J e n t s o h G, könyvkereskedése s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad MOSSC R. Bécsben.

Előfizetési fölhívás.

Tisztelettel kérjük azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetésük a múlt hó végével lejárt, előfizetéseik mielőbbi megújítására, nehogy a lap szétküldésében fenakadás történjék.

Eger, jul. 1. 1874. Az „Eger“ szerkesztősége.

Előfizetési föltételek:

Egész évre Félévre Évnegyedre Egy bóra Az előfizetési pénzek

5 frt.

2 „ 50 kr.

1 „ 30 „

— 45 „

legalkalmasabban posta-utalvány utján — kiadó-hivatalunkba küldendők.

Az „Eger“ kiadó-hivatala (érs. lyc.- nyomda.)

Eger, jul. 6. 1874.

Szomorú tényeket vagyunk kénytelenek registrálni, felette szomorúakat, nemcsak azért, mert városunk néhány polgárát anyagilag súlyos s egy életen keresztül alig helyrehozható kár érte, hanem legfökép azért, mert városunk közlakossága erkölcsi érzületének sülyedtségét sajnosán tüntette fel az e hó 3-án kiütött romboló tűzvész.

Délután hét óra lehetett, midőn a vészharangok kongásai figyelmessé tettek a város közepéből feltoluló nagy füstre, s mi rögtön a hely színére sieténk meggyőződést szerezni az eseményekről, s ha lehetséges, tettel és tanácscsal segélyt vinni a szerencsétleneknek.

A tűzvész a város kellő közepén, forgalmi központján a belső piacon támadt, szemben a minorita szerzet zárdájával paralell álló Rácz Pálné-féle háznál, honnan gyorsan átcsaptak a lángok a jobb- és balról álló házakra, nevezetesen a mészárszékekre a szomszédos nagy terjedelmű Perger-féie házra és az egész piac homlokzatát elfoglaló emeletes Teucser-féle házra.

Ez által egy hosszú ház-vonal borult lángba s oly pokoli hőségeit kezdett terjeszteni, hogy az egész térés piacon csaknem tűrhetetlen volt a hőség. A megye fecskendője, az alispán lovai által vonatva, és a katonai sütőház fecskendője elsők voltak a vész színhelyén, s elkezdték az oltást, de a hozott viz nagyhamar elfogyott, s valamint ezen két fecskendő, úgy a városi, káptalani, és gözmalmi fecskendők is a vész tovaterjedésének legkritikusabb perceiben voltak kénytelenek vesztegelni vizhiány miatt.

Másutt a közös szerencsétlenség összehoz ellenséget és barátot, helyi veszedelmek összetartóvá teszik a polgárok egyetemét.

Eger város közlakossága, habár ezrével állt a patak partjain, vár bástyáin és a sáncokon végig, egy kupa vizet nem hozott a veszedelem elfojtására.

Más helyeken tűzvész esetében az erőteljes férfiak csáklya,- fejsze- és kapákkal sietnek polgártásaik segélyére; nők, gyermekek kupákkal, láncolatot képezve, adják kézről kézre tiz vagy húsz zsinórban a meDtö elemet a pusztító elem fékezésére. Itt senki sem mozdult, s vizes edény hiányában az értelmes közönség sem járulhatott az oltáshoz.

Más helyeken iparkodnak a szerencsétlen károsultak megmenthető ingó vagyonát biztos helyre szállítani, s biztos egyének őrizetére bízni. Itt a veszélylyel megmentett ingóságok — a leske- lödö lelketlen tolvajok által lettek nagyobb részben ellopva, kik

zsákmányolási aljas vágyukat a közszerencsétlenség okozta zavarban telhetőleg kielégíteni iparkodtak.

Zavar, fejetlenség és rendszertelen eljárás nyúzsgött a vész színhelyén. Szerencse még, hogy a katonaság közbejött a rend fen- tartására, és a vész elfojtására.

Ezek és néhány az értelmiséghez tartozó polgártárs, nem különben egy kevés számú felfogadott napszámos voltak a tényezők a tűz oltása körül; de vajmi kevés stikerrel működhettek vízhiánya miatt, holott pedig a tűz az Eger vize partján égett közvetlen; de ezen napon épen a patak ágya is oly viztelen volt, — miután a város felső részén levő main;ok zsilipjeikkel azt elzárva tartotiák, — hogy egy-egy edény alig volt megmenthető, s akkor is csak iszapos vizet szolgáltatott, mely miatt a gőzmalmi fecskendő el is rekedt és használhatlanná vált.

Isaák, Imre Miklós, dr. Schwarc, és nagy későnaKubik mérnök lovaik által hordott víz nagyon kevés volt a működő fecskendők táplálására, s már-már azon ponton állott a tűz terjedése, hogy a Mészáros-, Martin- és Beökönyiféle házakba is belekapjon, amint ezek közül az egyik néhányszor ki is gyuladt, de rögtön elfojtaiott, különben a tűz okvetlen a fél várost elhamvasztja, miután ezen házak mindegyike egy-egy utca kiszögellő sarkát képezvén, ezek által a velők egy sorban álló házak okvetlen a lángok martalékai lettek volna.

A katonai fecskendő ezen pokoli bőség közepette szakadatlanul működött, de szabálytalan fecskendezése és vékony viz-sugára meg nem akadályozta volna a tűz terjedését, ha vagy húsz katona fel nem megy a veszélyben forgó háztetőkre, s le nem veri a zsindelyt. így első sorban az isteni gondviselés, másodsorban pedig a katonai oltó kéz akadályozta mega tűz tovább terjedését; mertany- nyit bizton állithatunk, hogy az esetben, ha nem szél vagy orkán, hanem csak legkevesebb szellő talált volna fujdogálni, okvetlen a fél város, és pedig a városnak azon része, hol egy-egy ház értéke felülmúlja valami külső hóstya egész sor épületének értékét, — okvetlen elhamvadt volna, s százezreket érő vagyont hamvasztott volna el.

Sokan a vész színhelyén erélyes segitség és közreműködés helyett szemrehányásokban törtek ki a városi hatóság, rendőrség, sőt még a vagyonosabbak ellen is, egyrészről az erélytelen intézkedések miatt, másrészről, hogy a vizhordásra fogataikkal közre nem működtek.

Mi, kik tárgyilagos higgadtsággal bíráljuk az általunk figyelemmel vizsgált és észlelt eseményeket, bizton állíthatjuk, hogy ezen üres reeriminatiók minden jogos alapot nélkülöznek, miután a baj nem egyes emberek személye körül fordul meg, hanem, fájdalom, sokkal mélyebben gyökerezik, és pedig a társadalom tömege erkölcsi alapjának hiányában található fel.

Mert hiszen a polgármester jelen volt a vész színhelyén, rendelkezett, intézkedett, sőt tettlegesen is közreműködött; de bármit tett volna a tömeges részvétel és közreműködés nélkül, melyet kierőszakolni hatalmában nem állott, működése és intézkedése csak kevés eredményt biztosithatott a tűz elfojtására.

A rendőrség szinte jelen volt a tett színhelyén, minden segédeszközeivel ; de mire ment volna, ha húsz fecskendő és negyven vi- zesliordó állott volna is rendelkezésére, ha nem volt munkáskéz azok megtöltésére, miután az egész tűznél egyetlen egy magán-embert sem láttunk vizhordásban fáradozni, s a patak ágyából mere- getök, és a mészárszékek közt álló kút szivattyúzói vagy cselédek, vagy pedig szegény napszámos emberek voltak, kik legfölebb vagy parancs, vagy pedig jutalom és bér reményében működtek közre az