Eger - hetilap, 1874

1874-07-02 / 27. szám

XIII. éri folyam. 27. szám. 1874. jnlins 2-án. Előfizetési dij: Egész évre Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám 5 ft - kr. 2 ft 50 kr. 1 ft 30 kr. — 45 kr.- 12 kr. Hirdetésekért: minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó tejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kladó-hívatal: a lycenmi nyomda. E Kifizetéseket oltottad : o aserkeaztSaég (Széchenyi-utca 84. as.) Jentac.k 0. kSnyvktrnakmUas a minden i, poatohivc tál. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Mosse R. Bécsben. Előfizetési fölhívás. Tisztelettel kérjük azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetősök a múlt hó végével lejárt, előfizetéseik mielőbbi megújítására, nehogy a lap szétküldésében fenakadás történjék. Eger, jul. 1. 1874. Az „Eger“ szerkesztősége. Előfizetési föltételek: Egész évre ... 5 frt. Félévre . . . 2 „ 50 kr. Évnegyedre . . . 1 „ 30 Egy bóra . . . — 45 Az előfizetési pénzek — legalkalmasabban posta-utal­vány utján — kiadó-hivatalunkba küldendők. Az „Eger“ kiadv-hivatala (érs. lyc.- nyomda.) V 11 Moratorium és a föld-hitelintézetek. A mezei gazdászat felvirágozása mulhatlanui megköveteli a jó és egészséges hitelviszonyokat hazánkban különösen; mivel éghajla­tunk szeszélyes tulajdonainál fogva időjárásunk oly változó, hogy me­zei gazdászatunk mondhatni csak sorsjáték. — A legkecsegtetöbb ara­tási kilátások, midőn már-már biztosnak hiszi a gazda munkájának gyümölcsét, tönkre lététnek egy-két napi kedvezőtlen időjárással. Rendes és biztos alapra fektetett gazdálkodásnál is előfordul­nak esetek, midőn a földmivelő hitelét igénybe venni kénytelen. Lehetnek azonban rendkívüli esetek, midőn a földbirtokos sem a szükséges javítások- és építkezésekre, sem a földmivelés és terme­lésre megkívánt forgalmi tökét biztos veszteségek nélkül meg nem kaphatja; ilyen eset a hitelválság, midőn a tőke-pénzzel biró osz­tály bizalma megrendül, s a termelők kezeiben levő tökéket felmon­dás által magához vonja. Ezen válság legközvetlenebb eredménye a kamatláb rendkívüli emelkedése, a pénzforgalom megakadása; to­vábbi szomorú eredménye pedig, hogy adós földbirtokos pénzhez nem jutván, birtokából kiszorittatik, mi által a földbirtoknál a kíná­lat növekszik a kereslet pedig csökken, ennek végkövetkezn énye a földbirtok értékének szokatlan csökkenése. Ezen, de csak is ezen rendkívüli esetben kötelessége az ország kormányának közvetlen segélyt nyújtani vagy egyenes kölcsönzés által az állam pénztárai­ból, vagy általános moratorium behozatala által; vagyis oly rendel­kezést tenni, hogy a hitelező tőkéjét még bizonyos ideig köteles le­gyen az adósnál hagyni. Nem tagadjuk, hogy a moratorium oly in­tézkedés, mely valamely nemzet hitelét kifelé némileg csökkenti, a tőke-pénzesekre nézve pedig hátrányos; azonban el kell ismerni, hogy rendkívüli intézkedéseket tesznek szükségessé, különösen ak­kor, midőn egy egész termelő osztály létele megvan támadva. Köte­lessége akkor a kormánynak a mentő eszközt megragadni; a hitel­válság elmúlása után a termelés emelkedése a némileg megingott külhitelt ismét helyreállítja; a tőke-pénzesen pedig igazságtalan­ság nem történik; mert ha hitelválság idején tőkéjét bizalmatlan­ság miatt szekrényében gyiimölcstelenül beverteti, reá nézve nem jár kárral, ha tőkéjét három hóval előbb vagy utóbb kapja vissza. A közvetlen államsegély azonban csak a legnagyobb szükség idején, akkor is csak igen óvatosan alkalmazandó; rendes viszonyok között sokkal tanácsosabb, ha az állam a földbirtokosokat az önse­gélyre utalja, s azon intézetek létrejövetelét, melyek a földhitel ki­elégítésére szolgálnak, előmozdítja. Ilyen intézetek a jelzálog-bankok, földhitelintézetek, földhitel- bankok. — A birodalomban első volt Galicia, hol már 1848 eiött volt egy földhitel-intézet, azonban üzlet-köre csak is ezen tarto­mányra maradt korlátolva, sőt a hitel-igényeket itt sem volt képes kielégíteni. 1848 évvel a robot megszűnvén, a földbirtokosok, töke- és hitel- szükséglete óriási mérvben növekedett; az általános szükségletnek az által lett némileg elégtéve, hogy 1855-ben legfelsőbb helyen meg­engedtetett, miszerint a bécsi nemzeti bauk külön jelzálog-osztályt létesítsen 35 millió forint alappal. Azonban a bécsi bank csak nagy összeget — 5000 forinton alól nem — kölcsönözvén, működése igen korlátolt maradt. Az általános szükség érzete létesité a földhitelintézeteket. így jöttek létre az általános ausztriai földhitel-intézet, a csehországi jel­zálogbank, a galíciai részvényes jelzálogbank, a magyar földhitel- intézet és legújabban a magyar kisbirtokosok földhitel-intézete; — ide számítható még a magyar általános hitelbank és a magyar ke­reskedelmi bank. A földhitel intézetektől kölcsön vett töke nagysága az 1866-ki kimutatás szerint Magyarországban 63 millió 900 ezer forint, az örökös tartományokban 64 millió 100 ezer frt. Ezen összegek azon­ban nem mutatják hü képét a birtokosok áital igénybe vett hitelnek, mert telekkönyvi felvételek alapján 1866 végén a monárcbia összes földbirtokára 1841 millió forint volt jelzálogilag bekebelezve, mely összegből a magyar korona területére csak 392 miilio forint esik, óiig az örökös tartományokra 1449 millió forint, miből következik, hogy a magyar korona területének hitel-szükségletei megközelítőleg sincsenek kielégítve. A földhitel fölötti értekezésünket berekesztjük a magyar föld­hitel intézet vázlatos ismertetésével. A magyar földhitel-intézet létesitése már az 1848 14 t. ckben kimondatott, azonban csakis az 186 2 aug. 20-iki legfelsőbb elhatá­rozással létesittetett. Működési alapul szolgált azon 1,677,000 frt biztositék-alap, melyet magok a. társaságba állott birtokosok Írtak alá és nyugtat­tak jelzálog alakjában ; — ezenfelül az intézet előlegül 500.000 fo­rintot nyert készpénzben az országos alapból. Helyesen kidolgozott alapszabályokkal és józan kezelés mellett ezen intézet igen jótékonyan hatott. Kölcsönt ezen intézetnél mindenki kaphat, kinek földbirtoka 2000 forintot megér. Az általa nyújtott kölcsön egy jószágtestre néz­ve 100 ftnál kisebb, 260000 ftnál nagyobb nem lehet. Kölcsönök nyujtatnak vagy záloglevelekben, vagy jövedék-je­gyekben. A földhii el intézet tehát készpénzben kölcsönt nem ad, hanem adósleveleket ad a kölcsön vevőnek, mely adós levél a föld­hitel-intézet nevére szólván, az intézet önmaga fizeti ki. — Tekint­ve, hogy a földhitel-intézettől kölcsönzők egy oly társaságot ké­peznek, melynek tagjai a földhitel-intézet összes adósságaiért az igénybe vett kölcsön erejéig egyetemleges kötelezettségben állanak, a földhitel-intézet papirjai igen szilárd hitellel bírnak ; — mert fel­téve azon esetet, hogy az intézet az általa kiadott záloglevelet be- nem váltaná, a záloglevél birtokosának joga van a földhitel-intézet bármely adósa ellen fordulni s attól az összeget végrehajtás utján is beszedni. Ezen szilárd hitel folytán, ha a kölcsönvevő pénz helyett zá­logleveleket kap, ezeket Pesten elviheti egy bankár vagy pénzvál­tóhoz, s ez készséggel ad neki a záloglevelekért csekély levonások­kal készpénzt; vagy ha az intézet pénztárában készpénz van, maga az intézet is készpénzzel fizet a záloglevelek napi árkelete szerint.

Next

/
Thumbnails
Contents