Eger - hetilap, 1874
1874-06-25 / 26. szám
205 zottsági tagok névjegyzékébe igtatfattak. — Egyszersmind jelenti, hogy a legtöbb adót fizetők névjegyzéke kiigazittatott, s e szerint a leírási hibából kétszer előfordult Polgár Mihály egyik helyről, s az időközben elhunyt Vajda Sámuel kitöröltettek, s a tévedésből kihagyott Beökönyi Viktor és Polgár József bejegyeztettek. Tudomásul vétetik. A méter-mérték. 1874. évi VIII. TÖRVÉNYCIKK a métermérték behozataláról. (Vége.) 13. §. Ha a bor, sör és szesz bordóban adatik el, a hordónak hitelesítve (kübözve) s tartalmát az uj mérték szerint kitüntető bélyeggel kell ellátva lennie. Kivételnek csak a külföldről érkezett bor, sör és szesz eladásánál akkor van helye, ha a további eladás az eredeti edényekben történik. 14. §. A mértékhitelesitést és köbözést a mértékhitelesítő hivatalok és közegek teljesitik. Ily mérték hitelesítő hivatalokat a törvényhatóságok kötelesek felállítani, a minister által ezen törvény alapján kibocsátandó szabályok szerint. A hitelesítésért és köbözésért járó dijak maximumát szabály- rendelet utján a minister határozza meg. — E dijak azon törvény- hatóság pénztárába folynak be, melynek közegei a hitelesítést, illetőleg köbözést teljesítik. 15. §. Budapesten állami központi mértékhitelesítő bizottság állittatik fel. Ezen központi bizottság őrködik a jelen törvény életbeléptetésére szükséges műszaki munkálatok s az uj mértékrendszer helyes alkalmazása felett. E célból az országos alapmértékek hiteles másait és a mintamértékeket elkészítteti és hi esiti, s az utóbbbiakkal a törvényhatóságokat, a mértékhitelesítő hivatalokat és közegeket a költségek utólagos megtérítése mellett ellátja. A központi mértékhitelesítő bizottság szervezetét és hatáskörét ép úgy, mint a mértékhitelesités körül követendő eljárás részleteit a minister szabályrendelet utján határozza meg. 16. §. A jelen törvényben meghatározott uj mértékrendszer 1876 január 1 én lép érvénybe, s ezen időponttól kezdve a közforgalomban a 18-ik §-ban tett kivétellel kizárólag az ezen törvényben meghatározott mértékek használandók. Az említett időpont előtt kötött szerződésekben előforduló régi mértékek a szerződéseknek a mondott időpont után történő teljesítése alkalmával a 9 ik §-ban foglalt arány szerint átszámitandók. 17. §. A minister által rendeleti utón megszabandó határnaptól fogva a feleknek kölcsönös megegyezése melleit az uj mértékek a 16 §-ban meghatározott határidő előtt is alkalmazásba vehetők. 18. §. A földterület mennyisége jogügyletekben és mindennemű magánjogi okiratban a 16 §-ban meghatározott időn túl is az ed- <iig mérték szerint fejezendő ki, s a telekkönyvi bejegyzések is az eddigi szabályok szerint eszközlendők, szabadságukban állván a feleknek az okiratokban az eddigi mértékhez az uj mértéket is hozzáírni. A földadó-alap tekintetében a törvényhozás további intézkedéséig szí ítén a jelenlegi területmérték tartatik fenn. A tengeri hajózásnál az egyenlítő egy fokának 60 ik részét tevő tengeri mértföldnek és az 1871 XXI. törvénycikk által megállapított hajótonnának használata e törvény által nem érintetik. 19. §. A jelen törvény határozatainak meg nem felelő mértékek és mérő-készülékek használata a közforgalomban a szabályellenes mérő eszközök elkobzásán kiviil közigazgatási utón behajtandó és 100 forintig terjedhető pénzbírsággal fenyitendö, fenmaradván azonkivül a netáni bűnvádi eljárás alkalmazása is. Hasonló birsággal suj atnak azok is, kik a 13. § ban említett határozatokat a hordókra nézve meg nem tartották. A kihágás ismétlése súlyosbító körülménynek veendő. A be nem hajtható birság, minden öt forintot egy napba számítva, fogságbüntetéssé változtatandó át. A bírságok azon hatóságok pénztárába folynak, melynek rendőri közegei által kiszabattak. 20. §. Ezen törvény végrehajtásával a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister bizatik meg. Tanügyi tapasztalatok, a bécsi világtárlaton. II. Külföld. A) Ausztria, beismerve azon előnyt, mely a rendszeres nevelés által a népmüveltségre, s közvetve az állam existentiájára háramlik : alkotmányos életének kezdetén azonnal megalkotta népiskolai törvényeit. E törvények 1869 évi május 14-én—tehát a mienk után egy évre—lettek elfogadva és szentesítve, melyekből—miután azok a mi iskolai törvényeinkkel legnagyobb részben egyeznek — csak azon főbb pontokat említem fel, melyek attól különböznek. Ezen törvény szerint nyilvános iskolák csak azok, melyek létesítésüket vagy föntartásukat akar egészben, akár részben az államnak, egyes tartományoknak vagy községnek köszönhetik, mely iskolákban a tanítás és tanulás minden felekezetűnek szabad; ellenben a felekezeti iskolák csak magán-intézel eknek tekintetnek. A ta- nitö-képezde 4 évből áll, melynek elvégzése után a tanító jelöltek gyakorlati tanítással még két évet tartoznak eltölteni, s csak ezután tarthatna! igényt oklevélre. A törvény nem határozza meg a tanítók fizetésének minimumát — mi nagy befolyással van a tanitók fizetésének emelésére —; hanem annak megállapitását a helyi körülmények, s a legszükségesebb életszükségletek árainak figyelembe vétele mellett a tartományi iskolatanácsra bízza. A tani tők fizetése minden 5 év elteltével fizetésüknek 6—1 0°/o-val emelkedik, s emellett nyugdíjazásukról i< gondolkodva van, melyhez ők évenkint, fizetősök 2°/0-val kötelesek járulni. A tanitók díjazásánál követett ezen rendszer sokkal célszerűbb mint a mienk , mely mintegy kötve tartja azon kevesek kezét is, kik a helyi körülményeknek megfelelő díjazásban akarják tanítóikat részesíteni; amennyiben lebeszéltetnek azok által, kik kenyéririgységből ellenzik azt, döntő érvül hozván fel: hisz annyi fizetésük, vagy máris több van, mint a törvény meg állapítja. így több várost tudnék megnevezni, hol a tanitók fizetése azon szerencsés hibából állapíttatott meg 550 frtban és lakásban, mert a régi f ö e 1 e m i iskolákat felsőbb népiskoláknak hitták, mely iskoláknál a tanitók fizetését a törvény a fentebbi ösz- szegben állapítja meg. Persze midőn a csalódás tudomására jöttek, már szógyelték az iskola-címmel együtt a tanitók fizetését is redukálni. Hogy oktatásügyi törvényünkben a minimum megállapítva van, az leginkább sújtja a városi tanítókat, hol azok fizetése legkevéshbé sincs arányban az életszükségletek áraival. Midőn a törvényhozás ezen minimumot megállapította, leginkább a falusi tanitók helyzete lebegett szeme e 1 ö 11, s midőn ezek sorsát első sorban kívánta biztositaui, tette azért, mert nem hihette, hogy a művelt városi közönség, — szivén viselve gyermeke, városa s közvetve hazája nép-müvelődé- sét, belátva a tanítói hivatal terhes voltát, ismerve saját életviszonyait;— ne adjon tanítójának legalább annyi fizetést, mennyi létfentartására szükséges. Hogy menynyire csalódott törvényhozásunk, azt hazánk városi tanítói s ezek közf mi egriek is érezzük! Mivel pedig a népnevelés emelkedését a taniiók jól (Í jazásanagyban mozdítja elő; igen természetesnek találnám, ha a megyei iskolatanácsok ez ügyben szavokat hallatnák s hol azt a körülmények kívánják, tekintélyükkel odahatni törekednének, miszerint a városi tanitók, kik a népnavelés előmozdítására nézve úgyis legtöbbet tesznek, a helyi körülményekhez képest dijaztassanak. Városunk élelmi- és más életszükségleti tekintetben hazánk legdrágább városai közé tartozik, s mégis tanítóinak fizetése, lakásán kívül 330 550 ft. melyből egy napra 95 '/3 kr.—-1 ft. 50 l/s kr. esik. Ez összeg vájjon elég-e egy 4—8 tagból álló család napi szükségleteinek fedezésére? S ha i^en,— bál a többi szükségletek, melyek legalább ismét ennyit, ha nem többet igényelnek, miből fe- dezendök ? ? ? Előnyösen hat a népnevelés elő mozdítására az Ausztriában és több államokban divó fizetési pótlék, melyet a tanitók egy bizonyos helyen eltöltött 5—10 évök után f i z e t é s j a vitás ú 1 nyernek. Ez eljárás által ugyanis a lanitó mintegy bizto- sittatik egy községnek, s ez által mind jobban- és jobban megismerkedve a helyi körülményekkel, a nevelés-tanítás tudományában is mind nagyobb és alaposabb ismereteket szerezve, buzgalma és lelkesültsége is fokozódva, — sikeresen mozdítja elő a nép művelődését; másrészről családja szaporodtával és az életkor emelkedésével — mely több kényelmet és nyugalmat kíván, — nagyobbodván fizetése is, nem nyomatik úgy az anyagi gondok által, s igy több időt, s azt is nyugodt lelkiilettel, szentelhet fontos hivatalának.(F.k.)
